fbpx

Jó hír, hogy a még kezdeti állapotban lévő cukorbetegség mozgással, helyes életmóddal kordában tartható. Sok ember nehezen éli meg, amikor kiderül, hogy cukorbetegsége van. A megfelelő gyógyszer kiválasztása, a kalóriák számolgatása, és a hogyan is jutottam ide vagy min kellene változtatnom, a záporozó változtatási lehetőségek, ill. a betegség hosszú távú következményei inkább megdöbbenti a beteget, mint változtatásra sarkallná. Azonban aki leleményes, rátalálhat olyan csoportokra vagy akár egy táborra is, ahol segítik a helyzet feloldását, és nem marad egyedül a betegségével.

Okok és tanulságok
A kialakuló betegség egyik oka, hogy fiatal korunk után felhagyunk a rendszeres testmozgással. A magyar konyha ízeinek, a kalóriában és szénhidrátban gazdag ételeknek nehéz ellenállni, sokszor csak azért eszünk egy plusztányérral, mert olyan finom. Így a szükségesnél többet fogyasztunk, és óhatatlanul jönnek ránk a kilók. A stresszes, felpörgetett életmód, a hirtelen bekapott gyorséttermi ételek fokozzák az egészségtelen életmódunkat. Hogyan segíthetünk ezen?

Bár nehéz elfogadni, de el vagyunk kényelmesedve. Mivel ebből egyedül nehéz kilépni, jó, ha többen összefogunk az ugyanilyen cipőben járókkal vagy akár egyik családtagunkkal, és szakember segítségével, egymást biztatva indulunk el az úton.

Már az is jó, ha egy pár perces útra nem autóval megyünk. Ne fosszuk meg magunkat a mozgás örömétől! Napi fél óra mozgás örömet okozó hormonok felszabadulását eredményezi a szervezetünkben. Minden nappal nő az erőnk és a teherbíró képességünk, és jobban érezzük magunkat. Érzelmi világunkat is karbantartja a mozgás, oldódik a stressz, a feszültség.

A másik fontos kulcspont az étrend. A mindenfelől ránk zúduló jó tanácstól – diétázni kell! – a legtöbb embernek a haja is égnek áll. Ennek egyik oka, a diétát drágának gondolják, az étel elkészítésére szánt időt pedig soknak, de egyik sem igaz. Így hát nem diétáról kellene beszélnünk, hanem étrendünk átalakításáról. Van, amiből többet, és van, amiből kevesebbet kellene ennünk. Valóban fontos, hogy szénhidrát- és kalóriaszükségletünk szerint állítsuk össze a menüt. Ekkor sokan észreveszik, hogy eddig azt gondolták, keveset esznek, de az apró nassolásokat nem számolták bele a napi elfogyasztott étel mennyiségébe, ami napközben bizony többször is előfordul.

Cukorbetegen is lehet nassolni, csakhogy ez gyümölcs, zöldség legyen

Ahogy azt is meg lehet tapasztalni, hogy a rendszertelen étkezések miatt éhesebbek voltunk, és a szükségesnél több kalóriát vittünk be a szervezetünkbe, mégpedig gyorsan. És itt jön be a másik jó ajánlat, amit rengetegszer hallani, de nehéz megvalósítani: fogyjunk le! Aki eredményt szeretne elérni, annak tartósan egészségesen és kalóriaszegényen kell étkeznie, és a napirendjébe be kell iktatnia a mozgást. A két dolog együtt vezet eredményre.

Bár ritkán használt fogalom, de ebben az esetben fontos a megvalósítása. És ez a mértékletesség.

NE ENGEDJÜK MAGUNKAT ELCSÁBÍTANI A FINOM ILLATOK ÁLTAL AZ EGYES ÜNNEPEK ALATT, VAGY A REKLÁMOK HATÁSÁRA ELCSÁBULNI EGY KIS ÉDESSÉG NASSOLÁSÁRA.

És ez egy másik pozitív értéket is előhoz az életünkben: ez az önuralom.

És mivel test és lélek egységet alkot, ez utóbbi karbantartására is oda kell figyelnünk. Ez lehetőséget ad arra, hogy magunkat jobban megismerjük, és támogat bennünket, amikor már szeretnénk feladni. Hogy ez ne így történjen, nagy segítség lehet a család vagy cukorbetegek csoportjainak egymást támogató tagjai, az ott segítő programok. A „nem vagyok egyedül a problémámmal” érzés nagy erőforrás lehet, és mi is lehetünk a másik segítői azzal, hogy kitartóak vagyunk az életmódunk megváltoztatásakor, ezzel mutatva másoknak példát.