Napszúrásról akkor beszélünk, amikor napfénynek kitett hajas vagy haj nélküli fejbőr felhevül, az emiatti hőhatás pedig izgalomba hozza az agyhártyát.
Tünetek
• kóma
• hányás
• fejfájás
• szédülés
• rossz közérzet
• hányinger
• eszméletvesztés
• ájulás
A napszúrás előfordulása
Mivel a napszúrás skálája nagyon széles, az egyéni érzékenység különböző, orvoshoz pedig nem mindenki megy el, a napszúrás gyakoriságáról nincsenek adatok. Egyedül azt tudjuk, hogy gyerekek és idősek gyakrabban lesznek érintettek. Ennek oka az, hogy esetükben a haj gyengébb védelmet jelent a nap hőhatásával szemben. Ugyanez igaz a kopaszodó vagy kopasz emberekre is, akik körében szintén gyakoribb a napszúrás.
A napszúrás okai
Napszúrás akkor alakul ki, ha valaki fedetlen fővel hosszabb ideig napon tartózkodik: tipikus példa, amikor az érintettek napozás közben elalszanak a strandon, esetleg hosszabb ideig napon dolgoznak. Ilyenkor a konkrét kiváltó ok a közvetlenül az egyébként vékony koponyacsont alatt található kemény, illetve lágy agyhártya felhevülése. Ez esetben a hőhatás irritálja és hozza steril gyulladásba magukat az agyhártyákat.
A napszúrás kialakulásának valószínűsége egyértelműen függ attól, hogy valaki mennyi ideig van kitéve a hőhatásnak, illetve hogy maga a napsugárzás milyen erősségű. Ha nagyon erős, akkor délelőtt 11 és délután 3 óra között akkor is kialakulhat napszúrás, ha valaki vékony kalapot visel. A napszúrás kockázatát leginkább az növeli, hogy az érintettek nincsenek tisztában a direkt napsugárzás veszélyével , nem mennek árnyékba, nem isznak elég folyadékot.
A napszúrás tünetei
A legfőbb tünet a fejfájás, a hányinger, a hányás és a szédülés, a rossz közérzet. Súlyos esetben eszméletvesztés, ájulás is bekövetkezhet, még súlyosabb állapotokban akár kóma is kialakulhat. Az, hogy a tünetek kinél mennyire súlyosak, egyrészt függ az egyéni adottságoktól, másrészt pedig attól, hogy mekkora hőterhelés érte.
A napszúrás diagnózisa
A napszúrás diagnózisának felállításához ismerni kell az expozíciós időt, tehát azt, hogy a beteg fedetlen vagy vékony kalappal fedett fejét mennyi ideig érte direkt napsugárzás. A tünetek között mindenképpen jelen kell lennie a fejfájásnak és a gyengeségnek, a hányingernek, az émelygésnek és gyakran a hányásnak is. A diagnózist az orvosok a klinikai kép és a körülmények ismeretében állítják fel, képalkotó vagy egyéb vizsgálatra nincs szükség.
A napszúrás kórlefolyása
Maga a napszúrás 24 órán belül elmúlik, panaszokat csak addig okoz. Ha az érintettek fájdalomcsillapítót szednek, rendezik folyadékháztartásukat, nem teszik ki magukat hő hatásának és borogatják a fejüket, de panaszaik 24 óra alatt nem múlnak el, már nem napszúrásról, hanem egyéb problémáról, például hőgutáról lehet szó. Utóbbi már sürgősségi állapotot jelent a hőkimerüléssel együtt, amely kórformák azonnali kórházi kezelést igényelnek Ennek oka, hogy míg a napszúrás reverzibilis folyamat, az általa okozott panaszok egyszerű kezelés hatására megszűnnek, addig a hőguta és a hőkimerülés magától nem múlik el. Ilyen esetben már infúziós kezelésre, a teljes test hűtésére van szükség, amire csak sürgősségi és intenzív osztályokon van lehetőség.
A napszúrás kezelése
A napszúrás miatti fejfájás vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval enyhíthető, emellett figyelni kell a bőséges folyadékfogyasztásra, a sóbevitelre (1 liter vízhez adott egy kávéskanál sóval, de csak azoknak, akik nem vesebetegek), a fejet pedig borogatni kell. Ha hányás is jelentkezik, akkor a gyógyszerszedés már problémásabb, mivel a betegek kihányják a fájdalomcsillapítót is. Ha az otthoni kezelés nem elegendő, a panaszok pedig 24 óránál tovább fennállnak vagy fokozódnak, mindenképpen orvoshoz kell menni . A legcélszerűbb egyből sürgősségi osztályt felkeresni, mivel a napszúráson túlmutató hőgutát és hőkimerülést ott tudják a szakma szabályainak megfelelően kezelni.
A napszúrás gyógyulási esélyei
A gyógyulás minden esetben teljes , de csak akkor, ha egyszerű napszúrásról, nem pedig hőgutáról van szó. Akinek valaha volt napszúrása, az a későbbieknek is érzékenyebb lehet az ilyen jellegű hőhatásokra.
A napszúrás megelőzése
A megelőzést kalap vagy jó fényvisszaverő képességű fejfedő viselése és a haj nedvesítése segíti, illetve eleve az, ha valaki délelőtt 11 és délután 3 között kerüli a direkt napsütést. Kisgyerekre ez idő tájt mindenképpen sapkát kell adni, a naptól pedig amúgy is óvni kell őket.
A napszúrás szövődményei
Direkt szövődményként a napszúráson túlmutató hőgutát és a súlyos agyhártya-károsodást lehet kiemelni. Kocsiban hagyott csecsemőknél a következmények még súlyosabbak lehetnek: ilyenkor súlyos agyi károsodás is kialakulhat, ami életveszélyes állapotot, akár halált is okozhat. Indirekt szövődmény a hányás miatti kiszáradás, só- és vízvesztés lehet.
Hasznos tudnivalók a napszúrásról
A napszúrás ritkán, de összekeverhető vírusfertőzéssel: ilyesminek is lehet a tünete fejfájás, hányás és hányinger. Mivel nyáron ilyen jellegű fertőzések vízparton gyakran előfordulhatnak, esetenként nem lehet megmondani, hogy pontosan mi okozza a rövid ideig tartó panaszokat: önmagában a napszúrás vagy pusztán a rossz minőségű víz fogyasztása, esetleg a kettő egyszerre. Kisgyerekek gyakran a tavakba is belekortyolnak, ilyenkor szintén kérdéses, hogy tüneteiket mi és milyen mértékben okozza.
forrás: www.hazipatika.com