fbpx

A szűrővizsgálatok népegészségügyi célja, hogy a panasz- és tünetmentes személyek időről időre megismételt vizsgálatával korai szakaszban megtalálják azokat a személyeket, akiknél betegséget megelőző állapotok vagy tüneteket még nem okozó betegségek alakultak ki.

A szűrővizsgálat így kettős célt szolgál: kizárja vagy megerősíti, hogy a vizsgált állapot vagy betegség fennáll-e. Ilyen formában a szűrővizsgálatok a panaszmentes emberek közül elkülönítik a valóban egészségeseket, másfelől „kiszűrik” a csak látszólag egészségeseket, akikben a betegség korai formájában rejtve munkál.

Ha a szűrővizsgálat eredménye további kivizsgálást indokol, az érintetteket a szervezett szűrőprogramok segítségével, a megadott betegutakon további tisztázó, ún. klinikai diagnosztikus vizsgálatra utalják. A vizsgálatok szervezésében az alapellátás szereplőinek, köztük a háziorvosi szolgálatnak is fontos szerepe van.

A szűrőprogramoknak köszönhetően a betegségek miatti halálozások száma csökkenthető, mivel a vizsgálatból kifolyólag a betegség felismerésére jóval korábban sor kerülhet, mint szűrővizsgálat nélkül. A vizsgálatok során kiszűrt és diagnosztizált betegek a korai felismerésnek köszönhetően sokszor jelentősen jobb gyógyulási vagy túlélési esélyekkel részesülhetnek kezelésben.

Szűrőprogramokkal vizsgálható betegségek

A többi fejlett országhoz hasonlóan a legnagyobb népegészségügyi kihívást hazánkban is a krónikus nem fertőző betegségek jelentik. Az elmúlt évtizedekben a daganatos megbetegedések száma a világ valamennyi fejlett országában jelentősen emelkedett. A rosszindulatú daganatos betegségek Magyarországon is különösen súlyos népegészségügyi problémát jelentenek, az összes haláleset közel egynegyedét okozzák. Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozás után a rosszindulatú daganatok képezik a második leggyakoribb halálokot: évente mintegy 32-33 ezren veszítik életüket daganatos betegségben, jóllehet a daganatok miatt bekövetkező halálozás egyharmada megelőzhető lenne.

A daganatos betegségek haláloki súlya a munkaképes korú lakosság (25-64 év) körében mindkét nemben magasabb, mint a szív- és érrendszeri betegségeké. Ez jelentősen hozzájárul a születések számát meghaladó népességfogyáshoz. Az idő előtti halálozás és az ennek következtében elvesztett egészséges életévek tekintetében a daganatos betegségek vezető helyen állnak hazánkban.

Az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatti halálozás és a betegségteher csökkentésére a betegség korai felfedezése és a korán elkezdett kezelés a legígéretesebb népegészségügyi stratégia, mert a kezelés eredményessége nagymértékben függ a betegség előrehaladottságától.

A daganatos betegségek kialakulása több szakaszból álló, akár évekig elhúzódó folyamat (lásd még: Daganatképződés), mely alatt – egyes betegségek esetén – lehetőség van a tünetek megjelenése előtti kimutatásra, szűrésre. A szakterület mai állása szerint három szűrésnem bizonyította az előírás szerinti hatékonyságát:

  • a méhnyakszűrés,
  • az emlőszűrés, valamint
  • a vastagbélszűrés (vastag- és végbélszűrés vagy kolorektális szűrés).

Lakossági szűrőprogramot jelenleg e három szűrésnemben érdemes kezdeményezni. Az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő céllakosság minél nagyobb számban történő bevonására Magyarországon kiépült a népegészségügyi célú, szervezett szűrővizsgálatok rendszere.

A NNK irányításával hazánkban az alábbi szervezett szűrések valósulnak meg.

Jogszabály által előírtan, az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet alapján:

  • emlőszűrés: 45-65 év közötti nők 2 évenkénti mammográfiás vizsgálatával;
  • méhnyakszűrés esetében: 25-65 év közötti nők citológiai vizsgálatával.

A „Komplex népegészségügyi szűrések” EFOP 1.8.1. kiemelt projekt keretében:

  • vastagbélszűrés: az 50-70 év közötti, a vastagbéldaganatok szempontjából átlagos kockázattal rendelkező férfiak és nők 2 lépcsős szűrővizsgálatával (1. lépcső: székletből vér kimutatása immunkémiai módszerrel, majd az 1. lépcsőben nem-negatív eredménnyel rendelkezők esetében szűrő kolonoszkópiával).

Hazánkban a népegészségügyi célú szervezett szűrésen való részvétel önkéntes, és tájékozott beleegyezésen alapul. A szűrésben rejlő lehetőségek azonban hazánkban sincsenek kellően kiaknázva, mivel mindhárom szervezett szűrés tekintetében viszonylag alacsony a szűrésen való lakossági részvétel. A részvételi arány a szervezett szűrővizsgálatok minőségének egyik fontos mutatója, amely kifejezi, hogy a szűrővizsgálatra meghívottak mekkora hányada tesz eleget a meghívásnak és vesz részt a szűrővizsgálaton.

Kapcsolódó tartalom:

Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek

Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak

Országszerte elérhető szűrővizsgálatok

Az országot járó egészségfejlesztési vizsgálóbuszok a szűrőközpontoktól távol eső településekre is eljutnak, és elérhetővé teszik a lakosság számára a népegészségügyi célú, célzott méhnyakszűrést és egyéb szűrővizsgálatokat.

A buszokon:

  • méhnyakszűrés,
  • szájüregi szűrés,
  • szív- és érrendszeri rizikószűrés érhető el.

Ezek mellett egyéni tanácsadás is történik az alábbi területeken:

  • melanóma kockázatcsökkentő tanácsadás;
  • dermatoszkópos bőrgyógyászati vizsgálat;
  • dohányzásról való leszokás támogatása;
  • „testösszetétel” vizsgálata;
  • vérnyomásmérés;
  • reprodukciós egészséget,
  • felelősségteljes szexuális magatartást,
  • felelősségteljes várandósságot támogató tájékoztatás;
  • drogprevenciós és egyéb életmód tanácsadás.

Mivel a szűrővizsgálatok esetében rendkívül fontos, hogy a szűrés során kiemeltek ellátása is megtörténjen, ezért a szűrővizsgálatokat a kiszűrtek utánkövetését és kezelését is biztosító egészségügyi szolgáltatók végzik. Bővebb információkat ITT talál.