Az akne egy hosszan elhúzódó, úgynevezett seborrhoeás (fokozott faggyútermeléssel járó) bőrbetegség, amely a világ népességének több mint 9%-át, Európa népességének több mint 5 %-át érinti. Akne esetén a bőrben eltömődnek a pórusok, és pattanások jelennek meg az arcon és a felsőtesten. Elsősorban serdülőkorban jelentkezik, de felnőttkorban is előfordulhat, ilyenkor a nők körében gyakoribb.
Kialakulásában környezeti tényezők, genetikai, hormonális, valamint gyulladásos faktorok egyaránt szerepet játszanak. Hatással van rá továbbá a nem, az életkor, a családi halmozódás, és különböző életmódbeli tényezők, mint az ülő életmód, az étkezési szokások, a testtömegindex, a fizikai aktivitás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is.
Tényleg minden az étkezésen múlik?
A legújabb kutatások szerint az étrend több útvonalon – az immunrendszeren, hormonális rendszeren, bélbaktériumokon, valamint a szénhidrát- és zsírlebontáson keresztül is – képes befolyásolni az akne kialakulását.
Az úgynevezett nyugati étrend, amely ultrafeldolgozott élelmiszerekben, cukorban, telített zsírsavakban és adalékanyagokban (tartósítószer, színezék, ízfokozó) gazdag, magas glikémiás index jellemzi, ám telítetlen zsírsavakban, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény, elősegíti az akné kialakulását. Közvetett úton is hozzájárulhat a krónikus betegségek, többek között a bőrbetegségek létrejöttéhez, hiszen károsíthatja a bél mikrobiomot, így gyulladást okozva.
Ezzel szemben a mediterrán és a vegetáriánus étrend, illetve az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek, probiotikumok, prebiotikumok, rostok, többszörösen telítetlen zsírsavak jelenléte az étrendben csökkentheti az aknés bőrelváltozások kialakulását.
Emellett a húst tartalmazó étrendben magas mennyiségben előforduló leucin nevű aminosav fokozott mTOR aktivációt okoz. Az mTOR egy olyan fehérje, amely gyulladásos jelátvitelt aktivál (NFκB). Ezért a vegetáriánus és vegán étrend is hozzájárulhat a gyulladás csökkenéséhez, s így az akné ellen hat.
Mi is az a glikémiás index?
A glikémiás index azt mutatja meg, hogy az adott étel milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet elfogyasztása után 2 órával a tiszta glükózhoz viszonyítva, ez pedig az étel szénhidrát-tartalmára enged következtetni.
Amennyiben a glikémiás index alacsony (<55), az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintje csökken. Ezzel szemben a magas glikémiás index (>70) megemelkedett inzulinfelszabadulással, növekedésihormon-termeléssel és IGF-1 termeléssel jár. Az IGF-1-nek fontos szerepe van – különösen a kötőszöveti – sejtek növekedésében, a sejtosztódásban és sejtek regenerálódásában, míg a magas inzulinszint, és IGF-1 szint segíti a faggyúsejtek növekedését és a fokozott faggyútermelést is. Ilyen körülmények között továbbá az androgénhormonok szintje is megemelkedhet, amelyek szintén hozzájárulnak a fokozott faggyútermeléshez.
Ezt a magas IGF-1 szint és akne közötti elméleti összefüggést erősítheti az a tény is, hogy az akne nem érinti a Laron-szindrómában (törpenövés) szenvedő betegeket, akiknek IGF-1 hiányuk van.
A magas glikémiás indexű ételek túlzott bevitele további problémákat is okozhat: elhízáshoz, túlsúlyhoz vezethet, ezáltal pedig elégtelen szénhidrátlebontást, inzulinrezisztenciát eredményezhet.
Mi a helyzet a tejjel?
A tejtermékek napjainkban a gyermekek és a felnőttek étrendjében is kiemelten fontos szerepet töltenek be. A tejfogyasztás és a különböző betegségek (például metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri betegségek, stroke) közötti összefüggések vizsgálatakor a tejtermékek fogyasztása kedvező hatásúnak bizonyult azok zsírtartalmától függetlenül.
Az újabb kutatások szerint ugyanakkor a tejfogyasztás is összefüggésben állhat a magas IGF-1 szintekkel. A tejben található fehérjék, különösen a kazein növeli az IGF-1 szintet, serkenti az inzulin felszabadulását, és hozzájárul a keringő androgénhormonok megemelkedett szintjéhez. A kutatások során a sovány tejnek (tejzsírok eltávolítása után nyert tej) kedvezőtlenebb hatása volt a pattanásokra és a bőrre, mint az úgynevezett teljes tejnek, amelynek zsírtartalmát a fejés után nem változtatták meg, vagy legalább 3,5 %-ra állították be.
Ugyanakkor az úgynevezett laktoferrin fehérjével dúsított, fermentált (erjesztett) tejtermékek enyhítették az akne tüneteit, fogyasztásuk után a Cutibacterium acnes baktérium elszaporodása kevésbé volt megfigyelhető. A laktoferrin E-vitaminnal és cinkkel kombinálva különösen jótékonynak bizonyult az akne kezelésében.
Alfa-liponsavtól az omega-3-ig – avagy a telítetlen zsírsavak
Az omega-3 (pl. EPA=eikozapentaénsav) és omega-6 (pl. GLA= gamma linolénsav) zsírsavaknak több tanulmány szerint is előnyös hatásaik vannak a bőrre, csökkentik ugyanis a korábban már említett IGF-1 szintjét, így hozzájárulva a faggyútermelés csökkenéséhez, és gátolva a tüszők elzáródását. Mindemellett a gyulladás folyamatában kulcsfontosságú lépéseket is képesek gátolni (pl. arachidonsav – leukotrién B4 átalakulás), és jelentős javulást eredményeznek az akne gyógyulásában, a gyulladásos és nem gyulladásos aknés léziók számának csökkenésében. (Ez utóbbi folyamatnak szintetikus gátlója a zileuton nevű hatóanyag is, amely szintén kedvezőnek bizonyult az aknés elváltozások súlyosságának csökkentésében.)
A nagy mennyiségben fogyasztott transz-zsírsav (amely megtalálható például a margarinban, pékáruban, illetve természetes módon a kérődző állatok – tehenek, juhok, kecskék – húsában és tejében is) és a telített zsírsavak (amelyek állati és növényi forrásból egyaránt származhatnak, így vajból, húsokból, sőt trópusi olajokból – pálmaolajból, kókuszolajból – is) ezzel szemben az akne kialakulásához vezethetnek.
Egyes tanulmányok szerint az alacsony mennyiségű halfogyasztás is akne kialakulásához vezethet, hiszen a kutatások során azoknak a fiataloknak, akik sok halat és tenger gyümölcseit fogyasztottak, kevésbé volt olajos és pattanásos a bőrük.
A mediterrán diéta – amely különösen gazdag halban és olívaolajban, így sok esszenciális zsírsavat tartalmaz – ezért jótékony hatással lehet a bőrünk egészségére. Az aknéval küzdőknek tehát előnyös lehet az omega-3 és omega-6 zsírsavak fogyasztása például bőséges halfogyasztás útján (különösen a tengeri halak jótékonyak, pl. makréla, a tőkehal és a lazac). A gamma-linolénsav nagy mennyiségben megtalálható például a borágóolajban, míg az alfa-liponsav (ALA) a chia magban, dióban és növényi olajokban fordul elő. A legelőnyösebb, ha az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya az étrendünkben 1:3 vagy 1:5.
Mindemellett nagyon fontos megemlíteni az úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavakat (PUFA), amelyek hiányában a faggyú sűrűsége megnő, elzárja a faggyúmirigyeket és mitesszereket (comedo) okoz. Fontos ezért a PUFA-k minél gyakoribb beillesztése az étrendbe, olajos tengeri halak, például lazac, makréla, hering és laposhal útján.
Azok a fránya gyökök
Az akné kialakulásában az oxidatív stressz is jelentős szerepet játszik. A reaktív oxigéngyökök, kis – élettani – mennyiségben szükségesek az immunrendszer normál működéséhez. Túltermelődésük azonban a sejtek pusztulásához, bőrbetegségekhez vezethet. A kívülről bejuttatott antioxidánsok támogatják a szervezetet az oxidatív stressz legyőzésében. Egyes antioxidánsoknak, például a vitaminoknak (A,C,E vitamin), nyomelemeknek (réz, cink, szelén) és a polifenoloknak (amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a gyümölcsökben, zöldségekben) jelentős szerepe lehet az akne megelőzésében és kezelésében.
Az újabb bizonyítékok azt mutatták, hogy a legjobb, ha ezeket a vitaminokat, ásványi anyagokat a napi táplálékkal visszük be, ahelyett, hogy étrendkiegészítő formájában alkalmaznánk őket.
Apropó, étrend-kiegészítők…
Aknéban szenvedő betegekre gyakran igaz volt a kutatások során, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztanak sót és csípős, fűszeres ételeket, ami azt sugallja, hogy a bevitelük hozzájárulhat a bőrbetegség súlyosbodásához, elváltozások kialakulásához.
Mindemellett az alacsonyabb A- és E-vitaminszint, alacsonyabb szelén koncentráció is jellemző volt a betegségben. A szelén és B12 vitamin pótlása javította a bőr állapotát.
Az alacsony D vitamin szint és az akné súlyossága között is összefüggést mutattak ki. Eszerint napi 1000 NE D vitaminpótlással csökkenthető a gyulladásos léziók súlyossága.
Kedvezőnek bizonyult még a zöld tea fogyasztása is, amely epigallokatechin-3-gallát (EGCC) tartalma miatt gyulladácsökkentő hatással bír. Nem csak belsőlegesen, külsőlegesen alkalmazva is hatékony lehet az akne kezelésében.
A csoki
A csokoládé napi fogyasztása több kutatás alapján is hozzájárulhat az akne kialakulásához, az aknés léziók számának növekedéséhez. A fehér csokoládé és étcsokoládé közül a fehér csokoládé bizonyult kedvezőtlenebb hatásúnak.
Ezeket az eredményeket azonban eddig nem sikerült egyértelműen megerősíteni, így a csokoládé és az akne közötti kapcsolat további vizsgálatokat igényel.
Kedves baktériumaink!
Az elmúlt években a mikrobiom (jótékony baktériumok közössége) intenzíven kutatott témává vált. Mivel a Cutibacterium acnes kiemelt jelentőséggel bír a pattanások kialakulásában, ezért a bőr mikrobiom egyensúlya fontos az akne terápiájában.
Ugyanakkor a bélben élő baktériumok is nagy jelentőséggel bírhatnak a betegségben. Például a Bifdobacterium lactisjavította a glükóz-anyagcserét és normalizálta az éhgyomri inzulinszintet az állatkísérletek során. A Bifidobaktériumokat csökkentheti a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása.
Lactobacillus casei-t, Lactobacillus bulgaricus-t tartalmazó probiotikus keverék együttes alkalmazása, és Streptococcus thermophilus segíthati a telítetlen zsírsavak gyulladáscsökkentő hatását.
A bél mikrobiom által képzett anyagcseretermékek kapcsolatba lépnek az mTOR-ral, illetve ennek jelátviteli útvonalaival, így befolyásolva a gyulladást és az akne kialakulását. Bélrendszeri diszbiózis (felborult egyensúly) esetén megnőhet az úgynevezett P anyag szintje, amely gyulladásos jelátviteli molekulákat szabadíthat fel, így hozzájárulva az akne kialakulásához.
Tedd le a cigit!
A dohányzás jelentős befolyással van a bőr keringésére, a keratinocitákra (bőrben található sejtek, amelyek részt vesznek a szaruréteg létrehozásában), a kollagén és elasztin szintézisére.
Fontos alkotóeleme a nikotin, amely érösszehúzódást eredményez, ezáltal helyi vérbőséget okozva késlelteti a sebgyógyulást és serkenti a bőr öregedését.
Az akne kialakulásában fontos szerepe lehet a dohányzás okozta antioxidáns-hiánynak is, hiszen ez a faggyú összetételének megváltozásához vezet.
Inni vagy nem inni?
Kutatások során bizonyították azt is, hogy az alkoholfogyasztás egy fontos tényező lehet az akne kialakulásában, hiszen növeli a gyulladásos jelátviteli molekulák (citokinek) szintjét és elnyomja az immunrendszert, ezáltal megváltoztatva a bőr mikrobiom összetételét.
Számít-e a testtömeg?
A BMI, vagyis a testtömegindex (body mass index) a kg-ban számított testtömeg és a m-ben számított testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2), az elhízás mértékét jellemző mutató. Normál tartománya 20-25 között van, 20 alatt soványságról, 25 fölött túlsúlyról beszélünk.
Egyes kutatások azt állapították meg, hogy a magasabb BMI magasabb androgéntermeléssel jár, amely pedig hozzájárul a fokozott zsírtermeléshez, így az akne kialakulásához is.
Mozogjunk!
A fizikai aktivitásnak pozitív hatása van az egészségre és elősegíti a bőr megfelelő állapotának fenntartását, a nedvességének megőrzését, és segít a bőrbetegségek megelőzésében is.
Napjainkban az akne terápiájában a legelterjedtebbek a külsőlegesen, bőrfelületen alkalmazott módszerek: elsősorban retinoidokkal, azelainsavval, benzoil-peroxiddal, antibiotikumokkal, illetve szájon át szedhető retinoidokkal és antibiotikumokkal kezelik. Az életmódnak, így a fent említett tényezőknek azonban kiemelt szerepe lehet a betegség megelőzésében.
forrás: pirulakalauz.hu