Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak. A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb. Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe
A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Mi az oka a riasztó tendenciának? Elsősorban a fenti rizikófaktorokat mutató életmód, ami csak hosszútávon és korán megkezdett edukációval javítható, és a szűréseken való részvétellel. A szűrési rendszerekben Magyarország nem áll rosszul, lehetőségünk van a leggyakoribb halálokokat időben felismerő vizsgálatokat (emlőszűrés, tüdőszűrés, méhnyakrák– és vastagbélrákszűrés, kardiológiai állapotfelmérés és szűrés, laborvizsgálatok) a társadalombiztosítás keretében elvégeztetni.

A férfiaknál a prosztatagyulladás és a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az egyik leggyakoribb probléma. Már a fiatalabb férfiakat is érinti a prosztatagyulladás, mely lehet krónikus és akut.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az idősebb férfiakra jellemző. De mindkettő megelőzhető, urológiai vizsgálatokkal csökkenthető a rizikója, sőt, a tudatos, kiegyensúlyozott étrend, a folyadékfogyasztás is védelmet jelenthet.

De az előrelátás, a szűrővizsgálatok, az orvosi felülvizsgálatok, az esetleges vérképellenőrzések mind-mind hozzájárulhatnak az egészségben eltöltött életévek meghosszabbításához.

forrás: www.patikamagazin.hu

Hasi görcsök és fájdalmak gyógytornász szemmel – hogyan segíthet a problémán a viscerális terápia és a rendszeres testmozgás? A hasi fájdalom és a görcsök sok ember mindennapjait nehezítik meg. A panaszok hátterében nem mindig kizárólag emésztőrendszeri vagy nőgyógyászati probléma áll. A stressz, a mozgásszegény életmód, a kötőszövetek feszessége vagy akár a belső szervek mozgásának beszűkülése is hozzájárulhat a fájdalom kialakulásához. De hogyan kapcsolódnak össze a belső szervek és a mozgásszervrendszer? Mikor segíthet a viscerális terápia, és miért számít természetes görcsoldónak a mozgás? Erről beszélgettünk a Gyógytornászom.hu szakemberével, Ziglerné Szőke Ritával.

Miért lehet mozgásszervi oka a hasi görcsnek?

Testünkben minden mindennel összefügg, hiszen nem különálló rendszerek alkotják a szervezetünket, hanem szoros kapcsolatban működő egységek.

,,A hasüreg szerveit körülölelő kötőszöveti rendszer (fascia) és az izmok állapota jelentősen befolyásolhatja a közérzetünket. Például ha tartós feszülés alakul ki a törzs izmaiban, akkor romlik a testtartás, ezáltal beszűkül a rekeszizom mozgása, mindez pedig a has területén diszkomfort érzetet, feszülést vagy akár fájdalmat okozhat” – fejti ki Ziglerné Szőke Rita gyógytornász, manuálterapeuta.

Mi az a viscerális terápia és mikor jöhet szóba?
A viscerális terápia egy speciális manuális kezelési forma, amely a belső szervek és az azokat körülvevő kötőszövetek mozgékonyságának helyreállítására törekszik. A belső szerveink ugyanis nem mozdulatlanok: minden légvétellel, testhelyzet-változtatással finoman elmozdulnak egymáshoz képest.

,,Ha ezek a mozgások valamilyen okból korlátozottá válnak – például műtétek, gyulladások, hegesedések vagy tartós feszültség miatt – az hosszabb távon különböző panaszokhoz vezethet. A kezelés célja a természetes mozgások támogatása és a szöveti feszülések csökkentése” – magyarázza Rita.

A gyógytornász szerint a viscerális terápia kiegészítő módszer lehet a hasi feszülés, puffadás, emésztőrendszeri és nőgyógyászati fájdalmak kezelésére, valamint a műtétek utáni hegesedés esetén.

A szakember szerint sokan nem gondolnak arra, hogy egy régebbi hasi vagy kismedencei műtét után kialakult hegek hosszú távon is befolyásolhatják a környező szövetek mozgását. Emiatt a műtéti terület megfelelő rehabilitációja és a hegek kezelése fontos része lehet a felépülésnek. ,Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben szükséges az orvosi kivizsgálás, és a kezelés nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy terápiát” – teszi hozzá.

Miért jelentkezik a stressz ,,gyomorgörcsként”?
Egy stresszhelyzet aktiválja a szervezet védekező mechanizmusait. Ilyenkor megváltozik a légzésünk, fokozódik az izomtónus, és az emésztőrendszer működése is módosulhat. Sok embernél a has és a rekeszizom környéke válik a feszültség elsődleges „raktárává”.

Ezért gyakran tapasztalunk stresszes időszakokban puffadást, hasi diszkomfortot vagy görcsös érzéseket. A test ilyenkor tulajdonképpen jelzi, hogy túl nagy terhelés éri. Tartós stressz esetén ráadásul az autonóm idegrendszer működése is megváltozhat, ami befolyásolhatja a bélmozgásokat, az emésztést és a fájdalomérzékelést is.

Hogyan segíthet a rendszeres mozgás a görcsök oldásában?
Rita szerint sokan azt hiszik, hogy hasi panaszok esetén inkább pihenni kell, pedig a kíméletes mozgás gyakran többet segít, mint a teljes inaktivitás. Egy 20–30 perces séta, néhány légzőgyakorlat vagy könnyű nyújtás már önmagában is hozzájárulhat a hasi feszülés oldásához.

A mozgás az egyik legtermészetesebb görcsoldó eszközünk. Javítja a keringést, támogatja az emésztőrendszer működését, csökkenti a stresszhormonok szintjét és fokozza a jó közérzetért felelős hormonok termelődését.

,,Emellett a mozgás során ritmikus terhelés éri a törzs izmait és a rekeszizmot, ami kedvezően hat a hasüreg szerveinek működésére is. Sok páciens számol be arról, hogy már csak egy kis rendszeres napi séta is jelentősen csökkenti a hasi feszülését” – érvel Rita a mozgás mellett.

Általánosságban a rendszeresen végezhető, mérsékelt intenzitású mozgások (például séta, kerékpározás és a gyógytorna) bizonyulnak a leghasznosabbnak. Különösen előnyösek azok a mozgásformák, amelyek a légzést és a törzs mobilitását is fejlesztik, például a jóga, a pilates vagy a speciálisan összeállított gyógytorna-programok.

A rendszeres testmozgás tehát:

• javítja a vérkeringést
• csökkenti a stresszhormonok szintjét
• támogatja az emésztőrendszer működését
• segíti a rekeszizom optimális működését
• oldja az izom- és kötőszöveti feszüléseket
• javítja az általános közérzetet

Miért fontos a légzés? Milyen szerepe van a hasi fájdalomban?
A legtöbben nem is gondolják, hogy a légzés milyen jelentős hatással van a hasi szervek működésére. A rekeszizom minden légvételnél finom, ritmikus mozgást közvetít a hasüreg felé. Ez javíthatja a keringést, támogathatja a nyirokkeringést és segíthet a szöveti feszülések oldásában.

A felületes, kapkodó légzés ezzel szemben gyakran fokozza a stresszreakciókat és a testi feszültséget.

Mikor forduljunk orvoshoz?
,,Az újonnan jelentkező, erős vagy fokozódó hasi fájdalom, a láz, a hányás, a véres széklet, a hirtelen fogyás vagy a tartósan fennálló panaszok minden esetben orvosi kivizsgálást igényelnek. A gyógytorna és a manuális kezelések fontos kiegészítői lehetnek a terápiának, de a pontos diagnózis felállítása mindig orvosi feladat” – hívja fel a figyelmet a gyógytornász.

,,Érdemes a tüneteket komplexen szemlélni. A hasi fájdalom mindig egy jelzés a szervezettől. Nem feltétlenül jelent komoly betegséget, de arra mindenképpen figyelmeztet, hogy valamin érdemes változtatni. A rendszeres mozgás, a megfelelő légzés és a stressz kezelése sokszor már önmagában is jelentős javulást hozhat” – foglalja össze Ziglerné Szőke Rita.

Gyakori kérdések a hasi görcsökről és a viscerális terápiáról

Mi okozhat visszatérő hasi görcsöket?

A hasi görcsök hátterében számos ok állhat. Emésztőrendszeri vagy nőgyógyászati betegségek mellett szerepet játszhat a tartós stressz, a mozgásszegény életmód, a feszes has- és törzsizmok, valamint a belső szerveket körülvevő kötőszövetek mozgásának beszűkülése is. A pontos ok megállapításához minden esetben orvosi kivizsgálás szükséges.

Mi az a viscerális terápia?

A viscerális terápia egy manuális kezelési módszer, amely a belső szervek és az azokat körülvevő kötőszövetek természetes mozgásának helyreállítását célozza. Kiegészítő terápiaként alkalmazható például hasi feszülés, puffadás, műtéti hegek okozta panaszok vagy egyes nőgyógyászati és emésztőrendszeri problémák esetén.

Segíthet a gyógytorna a hasi fájdalom csökkentésében?

Igen, megfelelő szakember által összeállított gyógytorna hozzájárulhat a hasi és törzsi izmok feszülésének oldásához, javíthatja a testtartást, a légzést és a rekeszizom működését. Ez sok esetben enyhítheti a hasi diszkomfortot és a görcsös panaszokat.

Mennyi idő alatt segíthet a gyógytorna?

Ez egyéntől függ. Ha a panaszok hátterében főként izom- vagy kötőszöveti feszülés áll, néhány hét rendszeres gyakorlás után sokan javulást tapasztalnak. Tartós vagy súlyos tünetek esetén azonban orvosi kivizsgálás szükséges.

Miért okozhat a stressz hasi görcsöket?

Stressz hatására megemelkedik az izomtónus, megváltozik a légzés, és az emésztőrendszer működése is módosulhat. Emiatt gyakrabban jelentkezhet puffadás, hasi feszülés vagy görcsös fájdalom, különösen tartós stresszes időszakokban.

Milyen mozgás ajánlott hasi görcsök esetén?

Általában a kíméletes, rendszeres mozgás a legkedvezőbb. A séta, a gyógytorna, a jóga, a pilates vagy a könnyű nyújtó gyakorlatok javíthatják a vérkeringést, csökkenthetik a stresszt és segíthetnek oldani az izom- és kötőszöveti feszüléseket.

Milyen szerepe van a légzésnek a hasi fájdalomban?

A rekeszizom minden légvételnél finoman mozgatja a hasüreg szerveit, ami támogatja a vér- és nyirokkeringést, valamint hozzájárulhat a szöveti feszülések csökkentéséhez. A mély, tudatos légzés ezért fontos része lehet a hasi panaszok kiegészítő kezelésének.

Mikor kell orvoshoz fordulni hasi fájdalommal?

Ha a hasi fájdalom hirtelen jelentkezik, erősödik, láz, hányás, véres széklet, hirtelen fogyás vagy tartós panaszok társulnak hozzá, mielőbb orvosi kivizsgálás szükséges. A gyógytorna és a viscerális terápia csak az orvosi diagnózist követően, kiegészítő kezelésként javasolt.

forrás: www.egeszsegkalauz.hu

A jelenlegi kutatások alapján a vércukorszint szempontjából szerencsésebb lehet, ha a vacsorát legalább két-három órával lefekvés előtt fogyasztjuk el, lehetőleg a kora esti órákban. A kutatások szerint a vacsora időpontja önmagában is befolyásolhatja a vércukorszintet, függetlenül attól, hogy mit eszünk. Ennek oka, hogy az inzulinérzékenység a nap folyamán változik, és a szervezet természetes cirkadián ritmusához igazodik. Ha rendszeresen ezekkel a biológiai ritmusokkal ellentétes időpontokban eszünk, az hosszú távon ronthatja a glükózszabályozást – olvasható a VerywellHealth.com cikkében.

Mikor kell vacsorázni?
Bár nincs mindenki számára ideális vacsoraidőpont, egy randomizált, kontrollált vizsgálat szerint a lefekvés előtti két órán belül elfogyasztott vacsora rontja a szervezet étkezés utáni vércukorszabályozó képességét. Az eredmények azt sugallják, hogy a késő esti étkezések kerülése elősegítheti az egészségesebb glükózszabályozást, mivel jobban összhangba hozza az étkezéseket a szervezet természetes ritmusával.

További kutatások is a korábbi vacsora előnyeire utalnak. Egy egészséges felnőttek körében végzett vizsgálatban azok, akik este 6 órakor vacsoráztak, kedvezőbb 24 órás vércukorszintet és jobb lipidanyagcserét mutattak a másnapi reggelinél, mint azok, akik ugyanazt az étkezést este 9 órakor fogyasztották el.

Egy másik tanulmány szerint a 10 órakor elfogyasztott vacsora magasabb éjszakai vércukorszinttel és inzulinszinttel, valamint alacsonyabb zsírégetéssel járt együtt, mint ugyanannak az étkezésnek a 6 órakor történő elfogyasztása.

Miért fontos a vacsora időzítése?
A vércukorszint szabályozásában kulcsszerepet játszik a szervezet alvás-ébrenlét ciklusa, vagyis a cirkadián ritmus. Ez a belső, 24 órás biológiai óra befolyásolja az inzulinkiválasztást, az inzulinérzékenységet, a glükóztermelést és a szövetek glükózfelvételét. Ennek következtében ugyanaz az étkezés eltérő vércukorválaszt válthat ki attól függően, hogy a nap melyik szakában fogyasztjuk el.

A szervezet reggel reagál a leghatékonyabban az inzulinra, és ekkor a legjobb a glükóz eltávolítása a vérből is. Ez a képesség az esti órák felé fokozatosan csökken. Azoknál, akik rendszeresen éjszaka esznek, például a többműszakos munkát végzőknél, nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, részben a cirkadián ritmus felborulása miatt.

Ezen felül a nap korai szakaszaira korlátozott étkezés is segítheti a korai vacsora kedvező hatásait. Egy túlsúlyos felnőtteken végzett vizsgálatban azok, akik valamennyi kalóriájukat reggel 8 és délután 2 óra között fogyasztották el, alacsonyabb átlagos 24 órás vércukorszintet és kisebb vércukoringadozást mutattak, mint azok, akik reggel 8 és este 8 óra között étkeztek. 

Egy több mint 103 ezer felnőtt részvételével végzett, átlagosan 7,3 éves követéses vizsgálat arra jutott, hogy a későn reggelizők körében nagyobb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. A kutatók szerint a reggel 8 óra előtti első, illetve az este 7 óra előtti utolsó étkezés csökkentheti a cukorbetegség hosszú távú kockázatát.

Kik profitálhatnak leginkább a korai vacsorából?
A korábbi vacsora különösen hasznos lehet a 2-es típusú cukorbetegséggel élők számára. Kutatások szerint azoknál a cukorbetegeknél, akik a napi kalóriabevitel nagyobb részét a nap korábbi szakaszában fogyasztják el, miközben csökkentik az esti kalóriákat, javulhat a napi vércukorszabályozás, kedvezőbbé válhatnak az étkezés utáni vércukorértékek, és csökkenhet a hosszú távú vércukorszintet jelző HbA1c-érték is.

Már rövid távon is megfigyelhetők kedvező hatások. Egy kis létszámú vizsgálatban 10 olyan, rosszul kontrollált 2-es típusú cukorbeteg vett részt, akik rendszerint este 10 óra után vacsoráztak. Amikor egy héten keresztül este 8 óra előtt fogyasztották el a vacsorájukat, javult az éhomi vércukorszintjük, a glikémiás kontrolljuk és az inzulinrezisztenciájuk.

forrás: www.hazipatika.com