Amikor valakinél a kardiológus felállítja a magas vérnyomás diagnózisát, felmerülhet a kérdés, hogy vajon meddig kell szedni a felírt magas vérnyomás gyógyszert? Élete végéig? Ha egyszer beáll a jó érték, akkor már nem is szükséges ellenőrzésre járni? Csökkenhet, esetleg nőhet a szedett gyógyszer dózisa vagy akár teljesen más gyógyszerre is lehet szükség? Ezeket a kérdéseket járta körbe dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont – Prima Medica belgyógyásza, magas vérnyomás specialista.

A vérnyomásra egy életen át figyelni kell 

Akinél felállítják a magasvérnyomás betegség diagnózisát, annak számolnia kell azzal, hogy ezután egy életen át figyelni kell a vérnyomására. Ez azonban nem feltétlenül egy szomorú kötelességet jelent, sokkal inkább érdemes ezt egy figyelmeztető jelnek tekinteni, ami azonban nem csak az orvosi ellenőrzés és kezelés, hanem az életmód jelentőségére is felhívja a figyelmet. Az így nyert tudatossággal ugyanis akár az egészségi állapot egésze is javulhat, nem csupán a vérnyomás rendeződhet. Különösen igaz ez az életmódban bevezetendő változtatások eredményeire!

A mozgás és a táplálkozás döntő jelentőségű

Meglepő lehet, de az étrendben bevezetett változások is viszonylag gyorsan hatnak. A megfelelő táplálkozásterápia (Pl. DASH-diéta) a szisztolés vérnyomást 5,5 Hgmm-rel, a diasztolés vérnyomást 3,0 Hgmm-rel képes csökkenteni. (DASH jelentése: Dietary Approaches to Stop Hypertension, amely étrendként alapvetően zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, rostban gazdag fogások és telítetlen zsírsavak fogyasztására épül.) Az is ismert tény, hogy a sóbevitel csökkentése is mérhető eredményt hoz.

A rendszeres mozgás nem csak fiziológiai hatásai miatt képes csökkenteni a magas vérnyomást, de olyan „mellékhatása” miatt is, mint a fogyás. 1 kg-os testsúlycsökkenés körülbelül 1 Hgmm-es szisztolés és 1 Hgmm-es diasztolés vérnyomáscsökkenést eredményez. (A súlyvesztés ráadásul a szívre és a mozgásszervekre helyeződő nyomást is csökkenti.)

Ugyanakkor természetesen bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés is szükséges. 160/100 Hgmm fölötti vérnyomásnál, szövődmények és társbetegségek esetén is nagy szerepe van ugyan az életmódkezelésnek, de a gyógyszeres kezelés mellett. 

Mennyi idő alatt csökkenti a gyógyszer a vérnyomást?

A magas vérnyomás csökkentése több tényezőtől függ

Amikor egy páciensnek felírjuk a magas vérnyomás gyógyszert, szinte mindenki megkérdezi, hogy ezek mennyi idő fognak hatni, mikor lesz újra normális a vérnyomásuk – mondja dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont – Prima Medica belgyógyásza, magas vérnyomás specialista.-

A válasz azonban sosem egy fix adat, hiszen olyan tényezőktől függ, mint például, hogy milyen magasak az értékek, milyen módszerekkel próbálkozik a csökkentés érdekében, és milyen az illető alapvető egészségi állapota. A gyógyszerek – például az ACE inhibitorok vagy az angiotenzin receptor blokkolók, a kácium-csatorna gátlók és a thiazid-származékok, valamint a béta-blokkolók – jellemzően már néhány nap alatt képesek csökkenteni a vérnyomást, és ezáltal hosszútávon csökkentik többek közt a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Az akár napokon belül észlelhető a vérnyomáscsökkenés mellett, a stabil, tartós hatás 4-6 hét múlva áll be, ezért nem célszerű túl gyorsan, túl gyakran változtatni az alkalmasnak vélt gyógyszereket – kivéve természetesen mellékhatás vagy hatástalanság esetén. 

Ha már normális a vérnyomás, miért kell szedni a gyógyszert?

A fogalmak tisztázása érdekében érdemes tudni, hogy valaki akkor is magas vérnyomás betegként van számontartva, ha az összetett kezelés hatására a vérnyomásértékei normálisak. Éppen ezért is annyira fontos, hogy rendszeresen, az orvos által előírt időközökben vegyen részt a kontroll vizsgálatokon, hiszen az életmód, az általános egészség és társbetegségek mind komoly hatással lehetnek a vérnyomásra. Bármelyik elem változásával a vérnyomás is változhat – jó és rossz irányba is. 

– Magas vérnyomás betegeknek éppen ezért különösen fontos a rendszeres, otthoni és szakorvos által végzett ellenőrzés –hangsúlyozza Petróczy doktornő.

– Az, hogy a betegnek élete végéig gyógyszert kell-e szednie, minden esetben egyedi döntés alapján dőlhet el. Ha sikerül a kezdeti stádiumban elcsípni a hipertóniát, és a páciens elkötelezett az életmódváltás mellett, elképzelhető, hogy csak átmenetileg kell szedni a vérnyomáscsökkentő gyógyszert, és az pár hónap múlva akár el is hagyható. Ez történhet a terhesség utolsó hetében, és a szülés során fellépő hipertónia is megszűnhet a szülés után pár héttel, akárcsak a menopauza által provokált magas vérnyomás.

Más esetben az életmód kezelés hatására szóba jöhet a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisának csökkentése. Azt is látni kell azonban, hogy mindez fordítva is: rossz irányú életmódváltozás és/vagy társbetegségek fellépte a szükséges gyógyszerelés emelését, váltását eredményezhetik.

forrás: www.gyogyhir.hu

Valóban jót tesz-e az alvásnak, ha a nyári éjszakákon nyitott ablaknál alszunk? A szakértők szerint erre nincs minden helyzetben érvényes válasz, mert a döntést a külső hőmérséklet, a zajszint, a levegő minősége és az allergének jelenléte egyaránt befolyásolja. A hőség visszatértével egyre többen alszanak éjszaka nyitott ablaknál. Ez akkor lehet előnyös, ha odakint hűvösebb van, mint a lakásban, mivel az elalváshoz a szervezetnek enyhén csökkentenie kell a testhőmérsékletét. A túl meleg hálószoba nehezítheti az elalvást és ronthatja az alvás minőségét, ezért jobb, ha napközben zárva tartjuk az ablakokat és árnyékoljuk a lakást, majd az esti órákban szellőztessünk, amikor a külső levegő már hűvösebb. A kereszthuzat gyorsan lehűtheti a helyiséget, de közvetlenül az ágy mellett kellemetlenséget okozhat, olvasható a Well&Fit cikkében.

Alvás nyitott ablaknál
Ugyanakkor a nyitott ablak hátrányokkal is járhat. Zajos környezetben a forgalom, a járókelők vagy más utcai zajok megzavarhatják az alvást, még akkor is, ha az ember nem ébred fel teljesen. Ilyen esetekben célszerűbb lefekvés előtt alaposan kiszellőztetni, majd bezárni az ablakot. Allergiások számára szintén problémás lehet az egész éjszakás szellőztetés, mert a pollen, a por és más allergének bejuthatnak a hálószobába, ami reggeli panaszokat okozhat. Magas pollenkoncentráció esetén inkább rövid, intenzív szellőztetés ajánlott.

Ha kint ugyanolyan meleg vagy melegebb van, mint bent, a nyitott ablak nem segít a hűtésben, sőt a párás, fülledt levegő miatt még kellemetlenebbé teheti az éjszakát. Emellett biztonsági szempontokat is mérlegelni kell, különösen földszinti vagy könnyen megközelíthető lakások esetében.

A nyitott ablak tehát akkor segíti a pihentető alvást, ha a kinti levegő hűvös, tiszta és csendes, más esetekben azonban jobb lehet csak röviden átszellőztetni a szobát, majd bezárni az ablakot.

forrás: www.hazipatika.com

A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat.  A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel. Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki. Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.

Elvonja a vizet
Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!

A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.

Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.

Nemcsak a vízhajtók, de a székrekedés esetén alkalmazott hashajtók is hozzájárulhatnak a vízvesztéshez, a kiszáradáshoz.

Ha olyan gyógyszereket alkalmaz, amelyek „kiűzik” a vizet a szervezetből, fokozottan figyeljen oda a folyadék pótlására! Orvosával egyeztessen arról, hogy mennyi folyadékot kell/szabad fogyasztania naponta. Ez szívbetegeknél különösen fontos.

Lehúzza a vérnyomást
Csak óvatosan a vérnyomáscsökkentőkkel és az erektilis diszfunkció gyógyszereivel!

Nem biztos, hogy ugyanolyan dózisban kell szedni a vérnyomáscsökkentőket nyáron, mint télen. A meleg okozta értágulat ugyanis önmagában is csökkentheti a vérnyomást, kifejezettebbé teheti egyes vérnyomáscsökkentők hatását. A veszélyt az jelentheti, ha a nagy melegben a vérnyomás a szokásosnál alacsonyabbra csökken, amely szédüléssel, ájulással, eleséssel járhat.

Nemcsak a vérnyomáscsökkentők, de az antianginás hatóanyagok hatását is befolyásolja a nyári meleg, ami miatt azok szédüléssel és eleséssel járó mellékhatásai gyakoribbak lehetnek.

Megemlítendők az erektilis zavarok kezelésében használt szerek, amelyek hatása szintén az értágulaton alapul. Nyáron, a hőségben fokozott a rizikója annak, hogy a potencianövelők alkalmazása szédüléses, ájulásos nem kívánt hatásokkal társul.

Tompultságot okoz
A koncentrációs képesség romlása és a zavartság bajokat okozhat.

Számos hatóanyag, köztük a benzodiazepinek és az altatók az összpontosító, a koncentrációs képesség csökkenését okozzák, tompultságot eredményeznek. Ezek olyan mellékhatások, amelyek nehezítik az odafigyelést arra, hogy a gyógyszert alkalmazó páciens rendszeresen fogyasszon folyadékot, illetve felismerje és kellően kezelje azokat a tüneteket, amelyek hőkimerüléshez vagy akár hőgutához vezetnek. Aki altatót vagy nyugtatót szed, azzal könnyebben megeshet, hogy elalszik a napon vagy „elfelejt” megfelelő mennyiségű folyadékot inni, amelynek nyáron súlyos következményei lehetnek.

Csökkenti az izzadást
Az izzadást visszafogó gyógyszerek veszélyesek lehetnek nyáron.

Több hatóanyag, elsősorban az ún. antikolinerg hatásúak csökkentik az izzadás mértékét. Említhetők például a vizeletinkontinencia kezelésében alkalmazott hatóanyagok és az utazási betegség kezelésére ajánlott antihisztaminok vagy szkopolamin; emellett egyes, régi típusú antidepresszánsok is csökkenthetik a verejtékezést.

Az izzadás hőszabályozásban játszott szerepének sérülése, a szervezet hűtőmechanizmusának károsodása miatt nagyobb az esély a hőártalmak kialakulására. Aki nem izzad, annál nagyobb eséllyel léphet fel a heves szívdobogással, száraz tapintású bőrrel, görcsrohamokkal járó hőguta is.

Aki az említett gyógyszereket szedi, annak fokozottan védenie kell a szervezetét a felmelegedéstől/túlmelegedéstől.

Elfedi a hőérzetet
Vannak gyógyszerek, amelyek miatt a páciens nem „érzi”, hogy melege van.

Egyes hatóanyagok, így több antipszichotikum a dopamin- és szerotoninreceptorok blokkolása révén megváltoztatják a testhőmérséklet szabályozását is az agyban: az antipszichotikumot alkalmazók a hőt és a szomjúságot kevésbé hatékonyan vagy késleltetve érzékelik. Az érintetteknél előfordulhat, hogy nem indulnak be természetes védekező reakciók a hővel szemben: kevésbé valószínű, hogy a hőségben árnyékot keresnek, és előfordulhat, hogy nem isznak elegendő folyadékot.

Fokozza a hőártalmat
A rosszul „beállított” pajzsmirigygyógyszerek nyáron fokozottan veszélyesek.

A pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesülő betegeknél különösen fontos a levotiroxin dózisának a megfelelő beállítása. Amennyiben az adag túl magas, akkor hasmenés léphet fel, illetve a szervezet több hőt termel a normálisnál. A két folyamat együttesen fokozza a kiszáradás és a hőártalmak kockázatát.

Megoldásként a gyógyszeradag – nyárra szabott – beállítása javasolható. Érdemes egyeztetni a kezelőorvossal erről is!

forrás: www.patikamagazin.hu

Fontos tudni, mik azok a jelek, melyek azt mutatják, hogy a sebe elfertőződött. Egy kisebb horzsolás vagy vágás általában néhány nap alatt látványosan javulni kezd, de nem minden seb gyógyul problémamentesen. Ha baktériumok jutnak a sérülésbe és elszaporodnak, sebfertőzés alakulhat ki, amely kezelés nélkül akár súlyos szövődményekhez is vezethet. Érdemes tudni, mely jelek utalnak arra, hogy a szervezet már nem képes egyedül megbirkózni a fertőzéssel, és mikor szükséges mielőbb orvoshoz fordulni.

Minden seb kapcsolatba kerül mikroorganizmusokkal, hiszen a bőrünkön természetes módon is számos baktérium él. Ez azonban önmagában még nem jelent problémát. Fertőzés akkor alakul ki, amikor a kórokozók gyorsabban szaporodnak, mint ahogy az immunrendszer képes lenne megfékezni őket. Ilyenkor a gyógyulás lelassul vagy megáll, a gyulladás fokozódik, és egyre több figyelmeztető tünet jelenhet meg.

Honnan lehet felismerni, hogy elfertőződött a seb?
A sebfertőzésnek több jellegzetes tünete is lehet. Ezek közül nem feltétlenül jelentkezik mind egyszerre, már néhány panasz is elegendő lehet ahhoz, hogy felmerüljön a fertőzés gyanúja.

Leggyakrabban az alábbi tünetek fordulnak elő:

• fokozódó fájdalom vagy érzékenység
  egyre erősebb bőrpír
  növekvő duzzanat
  a seb körüli bőr melegebb tapintata
  sárgás vagy zöldes gennyes váladék
  kellemetlen szag
  a seb széleinek szétnyílása
  elhúzódó vagy megálló sebgyógyulás
  láz, hidegrázás vagy általános rossz közérzet

Ha ezek közül több is jelentkezik, különösen akkor, ha a tünetek napról napra rosszabbodnak, érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni.

Mikor normális a pirosság?
Sokan megijednek attól, hogy a friss sérülés körül piros a bőr, pedig ez önmagában még nem jelent fertőzést. Az első 24–48 órában teljesen természetes, hogy a seb környéke kissé vörösebb, érzékenyebb vagy melegebb tapintású. Ez a szervezet normális gyulladásos reakciója, amely a gyógyulás része.

Mi okozza a sebfertőzést?
A fertőzés kialakulásának esélye annál nagyobb, minél szennyezettebb vagy mélyebb a sérülés. Különösen nagy a kockázat földdel vagy porral szennyezett sebek, állatharapások, szúrt sérülések, lőtt sebek, illetve súlyos égések esetén. Az is növeli a fertőzés valószínűségét, ha idegen test – például szálka, üvegszilánk vagy fémdarab – marad a sebben.

A legtöbb esetben a fertőzést baktériumok okozzák, leggyakrabban staphylococcusok, streptococcusok vagy E. coli baktériumok. Ritkábban más kórokozók, például gombák vagy vírusok is szerepet játszhatnak.

Nem minden sárgás bevonat jelent gennyet
Ha sárgás réteget lát a seb felszínén, nem kell rögtön arra gondolnia, hogy elfertőződött. A gyógyuló sebeken gyakran kialakul egy úgynevezett fibrines lepedék, amely a szervezet természetes regenerációs folyamatának része. Ez általában nem jár kellemetlen szaggal vagy fokozódó fájdalommal.

A valódi gennyes váladék ezzel szemben sűrűbb, gyakran sárgás vagy zöldes színű, kellemetlen szagú, és rendszerint fokozódó bőrpírral, duzzanattal, valamint erősödő fájdalommal társul. Ha nem tudja eldönteni, hogy normális gyógyulásról vagy fertőzésről van szó, érdemes orvoshoz fordulni.

A műtéti sebek is elfertőződhetnek
Sebfertőzés nemcsak balesetek után alakulhat ki, hanem műtéteket követően is. Az orvosi szaknyelv ezt műtéti területi fertőzésnek nevezi. Általában a beavatkozást követő 30 napon belül jelentkezik, implantátum beültetése esetén azonban akár 90 nappal később is kialakulhat.

A fertőzés lehet felszínes, amikor csak a bőrt érinti, de mélyebb szövetekre vagy akár egy belső szervre is ráterjedhet.

Császármetszés után is nagyobb lehet a fertőzés veszélye
A császármetszés során ejtett metszés általában 4–6 hét alatt gyógyul be, bár a szövetek teljes regenerációja hónapokig is eltarthat. Mivel a heg olyan területen helyezkedik el, ahol fokozott a nedvesség és a dörzsölődés, könnyebben kialakulhat fertőzés.

A kockázatot növeli többek között az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a korábbi császármetszés vagy az elhúzódó vajúdás. Ha a heg környéke egyre pirosabbá válik, váladékozik vagy láz jelentkezik, mielőbb orvoshoz kell fordulni.

Kiknél nagyobb a fertőzés kockázata?
Vannak olyan betegségek és életmódbeli tényezők, amelyek lassítják a sebgyógyulást, így a fertőzés kialakulásának esélyét is növelik. Ide tartozik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az érszűkület és más keringési betegségek, valamint a dohányzás.

Az immunrendszer működését a tartós stressz, az alváshiány, a túlzott alkoholfogyasztás, a nem megfelelő táplálkozás és bizonyos gyógyszerek is gyengíthetik, ezért ezekben az esetekben különösen fontos a sebek gondos megfigyelése.

Mennyi idő alatt kellene gyógyulnia egy kisebb sebnek?
A legtöbb kisebb horzsolás vagy felületes vágás néhány napon belül látványosan javulni kezd, és általában egy-két hét alatt begyógyul. A gyógyulás sebességét azonban a sérülés mélysége, helye, az életkor, valamint az általános egészségi állapot is befolyásolja.

Ha egy seb 7–10 nap elteltével sem mutat javulást, vagy inkább romlik az állapota, érdemes orvossal megvizsgáltatni. A négy hétnél tovább fennálló, nehezen gyógyuló sebek már krónikus sebnek számítanak.

Mit tegyen, ha a seb elfertőződött?
Ha a fertőzés jeleit észleli, ne próbálja különféle házi praktikákkal kezelni a sebet. A legfontosabb, hogy mielőbb kérjen orvosi tanácsot.

Addig is ügyeljen arra, hogy a sebet tisztán tartsa, lehetőleg ne érintse feleslegesen, mindig tiszta kézzel cseréljen kötést, és használjon steril fedőkötést. Nem minden fertőtlenítőszer alkalmas minden sebre, ezért új készítményt csak orvosi vagy gyógyszerészi javaslat alapján alkalmazzon.

Hogyan kezelik a fertőzött sebeket?
Ha a fertőzés súlyosabb, az orvos antibiotikumot írhat fel. Erősen szennyezett sérülések esetén szükség lehet tetanusz elleni emlékeztető oltásra is, állatharapás után pedig veszettség elleni oltási sorozat válhat indokolttá.

A „szárazon hagyott” seb nem mindig gyógyul a legjobban
Sokáig úgy tartották, hogy a seb akkor gyógyul megfelelően, ha hagyják kiszáradni és vastag pörk képződik rajta. A modern sebkezelés azonban ennél árnyaltabb képet mutat. A legtöbb kisebb sérülés gyorsabban gyógyul, ha enyhén nedves környezetet biztosítanak számára.

Ebben segítenek a korszerű sebkötszerek, amelyek megvédik a sérülést a külső szennyeződésektől, ugyanakkor támogatják az új szövetek képződését is. Fertőzött vagy erősen váladékozó sebeknél azonban mindig az orvos dönti el, milyen kezelés a legmegfelelőbb.

Mikor kell még aznap orvoshoz fordulni?
Bizonyos tünetek esetén nem szabad kivárni, mert a fertőzés gyorsan súlyosbodhat. Még aznap orvosi vizsgálat szükséges, ha magas láz vagy hidegrázás jelentkezik, a seb körüli pirosság gyorsan terjed, nagy mennyiségű gennyes váladék ürül, vagy a fájdalom hirtelen jelentősen felerősödik.

Szintén sürgős kivizsgálást indokol, ha vörös csíkok jelennek meg a sebtől kiindulva, illetve ha a sérült cukorbeteg, súlyosan legyengült immunrendszerű vagy daganatellenes kezelés alatt áll. Ezekben az esetekben a fertőzés gyorsabban válhat életveszélyessé.

A kezeletlen fertőzés súlyos szövődményeket is okozhat
Ha a sebfertőzés továbbterjed, komoly betegségek alakulhatnak ki. Ilyen lehet a tályog, amikor gennyel telt üreg képződik a szövetekben, vagy a szepszis, közismertebb nevén vérmérgezés, amely az egész szervezetet érintő életveszélyes állapot.

Ritkább, de súlyos szövődmény a tetanusz, amelyet a Clostridium tetani baktérium okoz. Magyarországon a kötelező védőoltásoknak köszönhetően ma már ritkán fordul elő, de mély, földdel szennyezett sérülések után mindig ellenőrizni kell az oltási státuszt.

Állatharapás esetén a veszettség veszélyével is számolni kell. Ha a harapást ismeretlen vagy gyanúsan viselkedő állat okozta, a sebet azonnal bő szappanos vízzel ki kell mosni, majd haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A legsúlyosabb fertőzések közé tartozik a gázgangréna is, amely gyorsan pusztítja a szöveteket, és sürgős kórházi kezelést igényel.

Így csökkentheti a sebfertőzés kockázatát
A fertőzés megelőzésének legfontosabb lépése a seb mielőbbi kitisztítása. A kisebb sérüléseket érdemes folyó vízzel és szappannal lemosni, majd szükség esetén korszerű fertőtlenítő oldattal kezelni. A szakmai ajánlások szerint a hidrogén-peroxid rutinszerű alkalmazása ma már nem javasolt, mert károsíthatja a gyógyuló szöveteket.

A sebet steril kötéssel célszerű lefedni, amelyet rendszeresen cserélni kell. Minden kötéscsere előtt és után alapos kézmosás szükséges, hogy minél kisebb legyen az újrafertőződés esélye.

Nagyobb, mélyebb, harapott vagy erősen szennyezett sérülések esetén nem szabad otthoni kezelésre hagyatkozni. Az időben megkezdett szakszerű ellátás jelentősen csökkenti a súlyos fertőzések és a maradandó szövődmények kialakulásának kockázatát.

forrás: www.egeszsegkalauz.hu

Az újabb magyarországi hőhullám kapcsán a nappali csúcshőmérsékletek mellett arra is érdemes odafigyelni, hogy az éjszakák hoznak-e enyhülést. Ha a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 Celsius-fok alá, trópusi éjszakákról beszélhetünk, amikor az emberi szervezet képtelen rendesen kipihenni magát – figyelmeztetnek pénteki cikkükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Kis Anna és Pongrácz Rita a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon. Mint írják, az elmúlt fél évszázad mérési adatai azt mutatják, hogy az ezredforduló óta országos területi átlagban háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és egyre hosszabb időszakot fognak át a nyárból. A cikk szerint egyértelműen kimutatható, hogy a hőmérsékleti terhelés miatt az extrém magas hőmérsékletek többlethalálozással járnak együtt.

Az éjszakai hőség hatása a szervezetre
Noha a hőhullámok egészségügyi hatásai kapcsán általában a nappali magas hőmérsékletek kerülnek a figyelem középpontjába, és a rekordoknál is sokszor ezeket kíséri nagyobb figyelem, valójában nem szabad elfelejtkezni az éjszakai minimum értékek meghatározó szerepéről sem. Az éjjeli alvás során az emberi test pihen, és ekkor kezd enyhülni a forró nap okozta stressz. Ha azonban éjszaka is túl meleg van, ez a szükséges regenerálódás elmaradhat, aminek következtében alvászavar, illetve szív- és érrendszerre ható stressz alakulhat ki.

A kutatók a HungaroMet HuClim-adatbázisának 1971-2025 közötti adatait elemezték. Kutatásuk alapján az 1971 és 1990 közötti nyarakon a 11-16 Celsius-fokos napi minimumok voltak a leggyakoribbak. Ezek az értékek aztán a 2006-2025 közötti periódusban már a 13-17 Celsius fok közötti sávba mozdultak el. A szélsőségesen meleg éjszakák gyakorisága még látványosabban változott: a 23 Celsius-fok fölötti napi minimumok az utóbbi húsz év nyarain, Magyarország 10 kilométeres felbontású rácsának pontjain összesen 2040-szer fordultak elő, az 1971-1990 közötti időszakban viszont csupán 31-szer. Ezzel párhuzamosan a nappali maximumok még nagyobb mértékben emelkedtek, így a napi hőingás is nőtt.

A cikk szerint az 1971-1990 közötti időszakban az ország nagyjából felén egyáltalán nem volt jellemző a trópusi éjszaka, az első és az utolsó előfordulás között pedig rendszerint nem telt el több harminc napnál. Az elmúlt húsz évben már szinte minden országrészben jegyeztek fel ilyen éjszakát, több térségben pedig 40-50 napra nőtt az első és az utolsó eset közötti idő.

Az egyes évek lefutása ugyanakkor jelentősen különbözhet – hangsúlyozzák a kutatók, kiemelve, hogy a kiugróan meleg 2024-ben már június első harmadában megjelentek a trópusi éjszakák az ország déli részén, a hónap végére pedig szinte az egész országot érintették. 2025-ben csak június végén jelentkeztek először, és északkeleten sok helyen egész nyáron elmaradtak. „A hosszú távú tendencia azonban egyértelmű: a globális klímaváltozás hatására a trópusi éjszakák gyakoribbá váltak, és a nyár mindhárom hónapjában előfordulhatnak” – szögezik le.

A budapesti beton ontja magából a meleget
A szakértők elemzéséből az is kiderült, hogy Budapest belterületén 1971-1990 között évente átlagosan hat trópusi éjszaka fordult elő. Az utóbbi húsz év átlaga alapján azonban ez a szám már tizenhétre nőtt. 2000 előtt mindössze két olyan év volt, amikor a számuk meghaladta a tizenötöt, a századforduló óta viszont eddig tizenegy, sőt, 2015-ben és 2024-ben harmincnál is több ilyen éjszakát regisztráltak. A városi hőszigethatás tovább erősíti az éjszakai meleget, ugyanis a beton és az aszfalt nappal elnyeli a napsugárzást, este pedig visszasugározza a felhalmozott hőt. A viszonylag kevés növényzet és vízfelület eközben csak korlátozottan segíti a lehűlést.

A globális felmelegedés miatt várhatóan a napi minimum-hőmérséklet is növekedni fog a következő évtizedekben. Ugyanakkor ennek mértéke nagymértékben attól függ, hogy elkezdődik-e mérséklődni az üvegházgáz-kibocsátás, illetve milyen konkrét forgatókönyv valósul majd meg az évszázad végéig. Annak érdekében, hogy a trópusi éjszakák sokasodásának valószínűségét csökkenteni lehessen, minél hamarabb el kellene kezdeni a jelentős kibocsátáscsökkentést, melyet lehetőleg minél gyorsabban és minél kevesebb fosszilis energiaforrás felhasználásával kell végrehajtani.

forrás: www.hazipatika.com

A torokfájás- és gyulladás nem csak a téli hónapokban jelentkezhet, sőt tavasszal-nyáron is meglepően sokan tapasztalnak tüneteket. Az okokról, a jellegzetes panaszokról, az antibiotikum indikációiról és az orvosi kontroll jelentőségéről dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa szakorvosa beszélt. 

A fagyi és a légkondi a bűnös?
A télen jelentkező torokgyulladás fő okozói a zárt helyiségekben felszaporodó kórokozók és a hideg levegő, amelyet belélegzünk. A meleg hónapokban ilyen szempontból veszélyesnek számítanak a jeges üdítők, a fagylalt, a jégkrém, de a szénsavas ásványvíz is izgathatja a nyálkahártyát. Légkondicionált helyiség vagy autó és a külső meleg levegő közötti hirtelen hőmérsékletváltozás szintén légúti nyálkahártyagyulladást okozhat.

– A manapság jellemző változékony időjárásban pedig a torokfájást okozó légúti vírusok is könnyebben szaporodnak. Amennyiben több napon át tart a fájdalom és más tünetek is társulnak hozzá, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert súlyosabb esetben Legionella baktérium is állhat a háttérben, amely alapvetően kétféle betegséget okozhat. Az enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár, és általában nem is azonosítják, mint Legionella-fertőzést. A légiós betegség ezzel szemben egy összetett tünetekkel járó, atípusos tüdőgyulladás, ami végzetes is lehet. A sikeres gyógyításhoz elengedhetetlen a betegség korai felismerése – ismerteti Holpert doktornő.

– A légkondicionálóval felszerelt helyiségben ugyanis azonos hőmérsékletre és száraz páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Előnye, hogy kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy ha a Legionella bejut az épület gépészeti rendszerébe, az ott pangó vízben rohamosan felsokszorozódik. A fertőzött víz elporlasztásával, apró vízcseppekben, aeroszol formájában belélegzett baktérium már fertőző hogy nincs légmozgás, vagy ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer az ott tartózkodókra.

Nem szükséges mindig antibiotikum
– Sokan azonnal antibiotikumot igényelnének a torokfájós esetekben, de kizárólag az orvos feladata, hogy eldöntse: szükség van-e erre. Amennyiben akut bakteriális torokgyulladásról van szó, többnyire nem jelentkezik köhögés, de magas láz, lepedékes vagy tüszős mandulák és duzzadt elülső nyaki nyirokcsomók is feltűnnek a torokfájdalom mellett. A hosszan tartó, nyálkahártya károsító vírusbetegség is megnyithatja a kaput a torokban lévő, illetve odajutó baktériumok előtt és így jönnek létre az úgynevezett másodlagos bakteriális fertőzések.

Ilyen esetekben szükséges lehet antibiotikumra, de az antibiotikum preventiv adása nem előzi meg a bakteriális fertőzést. Tehát nem csak a betegek pénztárcáját kíméljük meg akkor, amikor nem írunk fel antibiotikumot, hanem ezzel gátoljuk az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók szaporodását is – ismerteti dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa.

Mindazonáltal a torokfájdalmak hátterében döntően vírusok állnak, amelyeket az immunrendszer jellemzően néhány nap alatt képes legyőzni. Azonban ilyen esetekben is szükség lehet a tünetek kezelésére, hiszen nem csak a torokgyulladás okozhat égő fájdalmat, de sokszor kísérheti ezt izomfájdalom, fáradékonyság, esetleg láz is.

Hogyan csillapítsuk otthon a tüneteket?

• Torokgyulladásra érdemes a patikában recept nélkül is kapható torokfertőtlenítő tablettát szopogatni, nem lépve túl az ajánlott mennyiséget.
• Láz- és fájdalomcsillapítóval is lehet a tüneteket enyhíteni.
• A bőséges folyadékfogyasztás mindig fontos.
• A torok nyálkahártya kiszáradás ellen javasolt naponta többször enyhe sós vízzel gargarizálni.
• Ha a lakásban túl száraz a levegő, ami irritálja a gyulladt nyálkahártyát, fokozhatja a torokfájást, ajánlott a párásítás.
• Kerüljük a jeges vagy forró, erős, fűszeres ételek és szénsavas italok fogyasztását.
• Nem szükséges az ágynyugalom, de a pihenés sokat segíthet.

forrás: www.gyogyhir.hu

Ne szenvedd végig a nyarat a forró lakás és a fülledt hálószoba miatt! Mutatjuk a legjobb tippeket, amelyekkel energiatakarékosan lehűtheted az otthonodat. Ahogy már nálunk is olvashattad, megérkezett az idei év első nagy hőhulláma, és vasárnap egyes helyeken akár 37 Celsius-fok is lehet. Kíváncsi vagy, hogyan teheted hűvösebbé az otthonodat anélkül, hogy sokat költenél a villanyszámlára? Mutatjuk, mit érdemes kipróbálni, amikor a sötétítőfüggöny már nem elég.

Lakás lehűtése klíma nélkül
A Fixing Expert videója nyomán összegyűjtöttük a 10 legjobb tippet, amellyel légkondi nélkül, energiatakarékosan lehűtheted az otthonodat.

• Fagyassz le vízzel teli palackokat, majd tedd azokat a bekapcsolt ventilátor elé!
• Akassz egy nedves lepedőt vagy törölközőt a nyitott ablak elé!
• Lefekvés előtt spriccelj le vízzel egy lepedőt úgy, hogy minimálisan átnedvesedjen, majd terítsd az ágyra! Az elpárolgó víz segít a szoba hőmérsékletének csökkentesében, és csökkenti a hőérzetet.
• Tedd az ágyneműhuzatodat egy nagy zárható műanyag zacskóba, majd rakd be a csomagot fél órára a fagyasztóba! A huzat ugyan nem marad hideg egész éjjel, de megkönnyítheti az elalvást.
• Fagyassz le néhány zselétasakot vagy vizespalackot, és tedd ezeket a lepedő alá lábadhoz, vagy akár a párnád alá!
• Nyisd ki estére az ablakot és aludj a földön! A meleg levegő felfelé száll, így minél alacsonyabban fekszel, annál tovább élvezheted a frissen beáramló, hűvös levegőt.
• Cseréld le nyárra az ágyneműhuzatot! A télen jóleső műszálas és hőtartó anyagokról válts át jól szellőző, könnyű és természetes anyagból készült huzatra.
• Minden elektronikai eszköz hőt termel, így estére érdemes kihúzni a konnektorból minden olyan töltőt, kábelt és készüléket, amelyekre az alvásod idején nincs szükséged.
• Szerezz be szobanövényeket! Ezek segítenek a beltéri levegő felfrissítésében és csökkenthetik a szoba hőmérsékletét.
• Használj párátlanítót! A párás szoba ugyanis sokkal melegebbnek és fülledtebbnek érződik, ez pedig ellehetetleníti a nyugodt alvást.

forrás: www.hazipatika.com

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is lehet. A hőkimerülés ugyan általában gyorsan kezelhető, a hőguta azonban életveszélyes állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel. A tartós kánikula komoly megterhelést jelent a szervezet számára. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegséggel élők, de akár teljesen egészséges embereknél is kialakulhatnak súlyos panaszok, ha túl sok időt töltenek a hőségben. Éppen ezért fontos felismerni a hőkimerülés és a hőguta tüneteit, hiszen a gyors beavatkozás akár életet menthet. A BBC szakértője osztotta meg, milyen tünetekre kell figyelni, és mit tehetünk vészhelyzetben. 

Mi a hőkimerülés?
Hőkimerülés akkor alakul ki, amikor a szervezet már nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletet. Jellemző tünetei lehetnek:

• erős izzadás,
• fejfájás,
• szédülés,
• hányinger,
• izomgörcsök,
• szapora légzés vagy pulzus,
• fokozott szomjúság,
• 38 Celsius-fok feletti testhőmérséklet, 
• kisgyermekeknél pedig szokatlan bágyadtság, aluszékonyság. 

A hőguta már súlyosabb 
A hőguta a hőkimerülésnél jóval súlyosabb állapot: ilyenkor a szervezet már képtelen leadni a hőt, a testhőmérséklet pedig veszélyesen magasra emelkedik. Ez orvosi vészhelyzetnek számít. Azonnali segítségre van tehát szükség, ha valakinél az alábbi tünetek jelentkeznek:

• 40 Celsius-fok feletti testhőmérséklet,
• zavartság vagy tájékozódási zavar,
• gyors légzés vagy légszomj,
• szapora pulzus,
• erős fejfájás,
• az izzadás megszűnése annak ellenére, hogy az illető túlmelegedett,
• hányinger, hányás, 
• kipirult bőr,
• görcsroham,
• reakcióképtelenség, vagy akár 
• eszméletvesztés.

Mit tegyünk hőkimerülés esetén?
A szakemberek szerint a legfontosabb a test mielőbbi lehűtése:

• vidd az érintettet hűvös, árnyékos vagy légkondicionált helyre,
• lazítsd meg vagy távolítsd el a felesleges ruházatot,
• hűtsd a bőrét nedves törölközővel, vízpermettel vagy hideg borogatással,
• helyezz hideg borogatást a nyakra és a hónaljra,
• itass vele vizet vagy elektrolitpótló italt,
• maradj mellette, amíg jobban nem lesz!

A legtöbb esetben az állapot fél órán belül javul. Ha azonban a tünetek nem enyhülnek, vagy hőgutára utaló jelek jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni.

A megelőzés kulcsfontosságú
A hőség okozta rosszullétek azért különösen veszélyesek, mert gyakran lassan, alattomosan alakulnak ki, és sokan kezdetben egyszerű fáradtságnak vagy „átmeneti gyengeségnek” tulajdonítják a tüneteket. A szervezet azonban ilyenkor már komoly stressz alatt áll: a folyadék- és sóvesztés, valamint a tartósan megemelkedett testhőmérséklet gyorsan felboríthatja a keringés és a hőszabályozás egyensúlyát. Éppen ezért fontos, hogy már az első figyelmeztető jelekre reagáljunk, és ne várjuk meg, amíg súlyosbodik az állapot. A legforróbb órákban tehát

• kerüld a megterhelő fizikai aktivitást;
• igyál eleget – legjobb választás erre a tiszta víz;
• viselj könnyű ruházatot, és 
• lehetőség szerint válassz hűvösebb helyet vagy árnyékot! A hőség okozta rosszullétek többsége ugyanis megfelelő odafigyeléssel megelőzhető.

forrás: www.hazipatika.com

Száraz levegő, légúti fertőzések, trombózisveszély, kiszáradás – nemcsak az idős, krónikus betegséggel élők számára jelent egészségügyi kockázatot egy hosszabb repülőút, hanem az egészséges fiataloknak is, hiszen zárt térben a fertőzések is könnyebben terjedhetnek. Dr. Torzsa Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője adott hasznos tanácsokat, mit tegyünk a fedélzeten annak érdekében, hogy a vakáció ne a betegség miatt legyen emlékezetes.

„A nyári szabadság és a távoli utazások alatt sokan töltenek 6-12 órát vagy akár még többet a repülőgépen. Bár a legtöbb utazás problémamentes, a hosszabb légi utazások megterhelhetik a szervezetet, különösen az idősek, a trombózisra hajlamosak és a krónikus betegek esetében” – szögezi le dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Mivel a repülőgépek utasterében a páratartalom általában jóval alacsonyabb a megszokottnál – gyakran 10-20 százalék – a száraz levegő kiszáríthatja az orr és a torok nyálkahártyáját, szemirritációhoz és kellemetlen torokkaparáshoz vezethet. 

Sokan tapasztalnak több órás repülőút után megfázásszerű tüneteket vagy felső légúti fertőzést. Ennek magyarázata, hogy a nyálkahártyák fontos szerepet játszanak a kórokozók elleni védekezésben, ám ha kiszáradnak, csökkenhet a természetes védekezőképességük – ismerteti a professzor.

A hatékony légszűrő rendszerek ellenére az is kedvez a légúti fertőzések terjedésének, hogy egyidejűleg több száz utas tartózkodik zárt térben órákon át.

Éppen ezért dr. Torzsa Péter azt javasolja, hogy csökkentsük a kockázatot maszkviseléssel, gyakori kézfertőtlenítéssel, megfelelő folyadékfogyasztással, és kerüljük az arcunk érintését.

A maszk nemcsak a fertőzések ellen nyújthat védelmet, hanem részben mérsékelheti a száraz levegő nyálkahártyákra gyakorolt hatását is. Több időzónát átszelő repülőutak esetén az úgynevezett jetlag is megterhelheti a szervezetet, ami átmeneti alvászavart, fáradtságot és koncentrációs nehézségeket okozhat.

Az interkontinentális repülőút legsúlyosabb egészségügyi rizikófaktora a trombózisveszély, hiszen a tartós mozdulatlan ülés lassíthatja a vér áramlását a láb vénáiban, ami növelheti a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát. A vérrög leszakadása akár életveszélyes tüdőembóliát is okozhat – hívja fel a figyelmet a tanszékvezető.

Nagyobb a trombózis kockázata 60-65 év felettieknél, valamint krónikus betegséggel élőknél (például szív- és érrendszeri betegség, asztma, COPD, cukor- vagy vesebetegség), korábbi trombózis vagy tüdőembólia esetén, daganatos betegeknél, várandósoknál (és a szülést követő hetekben is), illetve túlsúllyal élőknél. De a hormonális fogamzásgátlót szedő nőknek, az örökletes véralvadási zavarokban szenvedőknek, a mozgáskorlátozottaknak és a nagyobb műtét vagy sérülés után repülővel utazóknak is fokozottan figyelniük kell a megfelelő hidratálásra, és különösen fontos az óránkénti felállás és a végtagok átmozgatása.

Dr. Torzsa Péter azt tanácsolja, hogy a szükséges gyógyszerek mindig legyenek a kézipoggyászban: tüdőbetegeknél rohamoldó inhalátor, cukorbetegeknél pedig inzulin és vércukormérő. Hosszabb utak során szükség lehet az inzulin adagolásának módosítására, ezért utazás előtt tanácsos diabetológussal egyeztetni.

A professzor arra is kitér, hogy egyéni orvosi mérlegelés alapján vérhígító injekció beadására is szükség lehet korábbi trombózis, aktív daganatos betegség vagy ismert trombózishajlam esetén. Az egészséges utasoknak ugyanakkor hosszú repülőút előtt sem érdemes vérhígítót alkalmazni megelőzésként.

A tanszékvezető azt is hangsúlyozza, hogy a repülőúttal összefüggő trombózis akár napokkal vagy hetekkel később is kialakulhat. Sürgősen forduljon orvoshoz, aki egyoldali lábduzzanatot, lábfájdalmat vagy feszülést, hirtelen kialakuló légszomjat, mellkasi fájdalmat, véres köpetet tapasztal! Fontos figyelemfelkeltő tünet a vörös és meleg kar vagy láb is. Ilyenkor a nyaralóhelyen se halogassuk az orvosi segítségkérést, azonnal keressük fel az ügyeleti vagy sürgősségi osztályt!

„Néhány egyszerű óvintézkedéssel a legtöbb repüléssel összefüggő egészségügyi probléma megelőzhető. A megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás és a szükséges gyógyszerek előkészítése jelentősen hozzájárulhat a biztonságos utazáshoz” – összegzi dr. Torzsa Péter.

forrás: https://semmelweis.hu/hirek