Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak. A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb. Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe
A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Mi az oka a riasztó tendenciának? Elsősorban a fenti rizikófaktorokat mutató életmód, ami csak hosszútávon és korán megkezdett edukációval javítható, és a szűréseken való részvétellel. A szűrési rendszerekben Magyarország nem áll rosszul, lehetőségünk van a leggyakoribb halálokokat időben felismerő vizsgálatokat (emlőszűrés, tüdőszűrés, méhnyakrák– és vastagbélrákszűrés, kardiológiai állapotfelmérés és szűrés, laborvizsgálatok) a társadalombiztosítás keretében elvégeztetni.

A férfiaknál a prosztatagyulladás és a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az egyik leggyakoribb probléma. Már a fiatalabb férfiakat is érinti a prosztatagyulladás, mely lehet krónikus és akut.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás az idősebb férfiakra jellemző. De mindkettő megelőzhető, urológiai vizsgálatokkal csökkenthető a rizikója, sőt, a tudatos, kiegyensúlyozott étrend, a folyadékfogyasztás is védelmet jelenthet.

De az előrelátás, a szűrővizsgálatok, az orvosi felülvizsgálatok, az esetleges vérképellenőrzések mind-mind hozzájárulhatnak az egészségben eltöltött életévek meghosszabbításához.

forrás: www.patikamagazin.hu

Hasi görcsök és fájdalmak gyógytornász szemmel – hogyan segíthet a problémán a viscerális terápia és a rendszeres testmozgás? A hasi fájdalom és a görcsök sok ember mindennapjait nehezítik meg. A panaszok hátterében nem mindig kizárólag emésztőrendszeri vagy nőgyógyászati probléma áll. A stressz, a mozgásszegény életmód, a kötőszövetek feszessége vagy akár a belső szervek mozgásának beszűkülése is hozzájárulhat a fájdalom kialakulásához. De hogyan kapcsolódnak össze a belső szervek és a mozgásszervrendszer? Mikor segíthet a viscerális terápia, és miért számít természetes görcsoldónak a mozgás? Erről beszélgettünk a Gyógytornászom.hu szakemberével, Ziglerné Szőke Ritával.

Miért lehet mozgásszervi oka a hasi görcsnek?

Testünkben minden mindennel összefügg, hiszen nem különálló rendszerek alkotják a szervezetünket, hanem szoros kapcsolatban működő egységek.

,,A hasüreg szerveit körülölelő kötőszöveti rendszer (fascia) és az izmok állapota jelentősen befolyásolhatja a közérzetünket. Például ha tartós feszülés alakul ki a törzs izmaiban, akkor romlik a testtartás, ezáltal beszűkül a rekeszizom mozgása, mindez pedig a has területén diszkomfort érzetet, feszülést vagy akár fájdalmat okozhat” – fejti ki Ziglerné Szőke Rita gyógytornász, manuálterapeuta.

Mi az a viscerális terápia és mikor jöhet szóba?
A viscerális terápia egy speciális manuális kezelési forma, amely a belső szervek és az azokat körülvevő kötőszövetek mozgékonyságának helyreállítására törekszik. A belső szerveink ugyanis nem mozdulatlanok: minden légvétellel, testhelyzet-változtatással finoman elmozdulnak egymáshoz képest.

,,Ha ezek a mozgások valamilyen okból korlátozottá válnak – például műtétek, gyulladások, hegesedések vagy tartós feszültség miatt – az hosszabb távon különböző panaszokhoz vezethet. A kezelés célja a természetes mozgások támogatása és a szöveti feszülések csökkentése” – magyarázza Rita.

A gyógytornász szerint a viscerális terápia kiegészítő módszer lehet a hasi feszülés, puffadás, emésztőrendszeri és nőgyógyászati fájdalmak kezelésére, valamint a műtétek utáni hegesedés esetén.

A szakember szerint sokan nem gondolnak arra, hogy egy régebbi hasi vagy kismedencei műtét után kialakult hegek hosszú távon is befolyásolhatják a környező szövetek mozgását. Emiatt a műtéti terület megfelelő rehabilitációja és a hegek kezelése fontos része lehet a felépülésnek. ,Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben szükséges az orvosi kivizsgálás, és a kezelés nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy terápiát” – teszi hozzá.

Miért jelentkezik a stressz ,,gyomorgörcsként”?
Egy stresszhelyzet aktiválja a szervezet védekező mechanizmusait. Ilyenkor megváltozik a légzésünk, fokozódik az izomtónus, és az emésztőrendszer működése is módosulhat. Sok embernél a has és a rekeszizom környéke válik a feszültség elsődleges „raktárává”.

Ezért gyakran tapasztalunk stresszes időszakokban puffadást, hasi diszkomfortot vagy görcsös érzéseket. A test ilyenkor tulajdonképpen jelzi, hogy túl nagy terhelés éri. Tartós stressz esetén ráadásul az autonóm idegrendszer működése is megváltozhat, ami befolyásolhatja a bélmozgásokat, az emésztést és a fájdalomérzékelést is.

Hogyan segíthet a rendszeres mozgás a görcsök oldásában?
Rita szerint sokan azt hiszik, hogy hasi panaszok esetén inkább pihenni kell, pedig a kíméletes mozgás gyakran többet segít, mint a teljes inaktivitás. Egy 20–30 perces séta, néhány légzőgyakorlat vagy könnyű nyújtás már önmagában is hozzájárulhat a hasi feszülés oldásához.

A mozgás az egyik legtermészetesebb görcsoldó eszközünk. Javítja a keringést, támogatja az emésztőrendszer működését, csökkenti a stresszhormonok szintjét és fokozza a jó közérzetért felelős hormonok termelődését.

,,Emellett a mozgás során ritmikus terhelés éri a törzs izmait és a rekeszizmot, ami kedvezően hat a hasüreg szerveinek működésére is. Sok páciens számol be arról, hogy már csak egy kis rendszeres napi séta is jelentősen csökkenti a hasi feszülését” – érvel Rita a mozgás mellett.

Általánosságban a rendszeresen végezhető, mérsékelt intenzitású mozgások (például séta, kerékpározás és a gyógytorna) bizonyulnak a leghasznosabbnak. Különösen előnyösek azok a mozgásformák, amelyek a légzést és a törzs mobilitását is fejlesztik, például a jóga, a pilates vagy a speciálisan összeállított gyógytorna-programok.

A rendszeres testmozgás tehát:

• javítja a vérkeringést
• csökkenti a stresszhormonok szintjét
• támogatja az emésztőrendszer működését
• segíti a rekeszizom optimális működését
• oldja az izom- és kötőszöveti feszüléseket
• javítja az általános közérzetet

Miért fontos a légzés? Milyen szerepe van a hasi fájdalomban?
A legtöbben nem is gondolják, hogy a légzés milyen jelentős hatással van a hasi szervek működésére. A rekeszizom minden légvételnél finom, ritmikus mozgást közvetít a hasüreg felé. Ez javíthatja a keringést, támogathatja a nyirokkeringést és segíthet a szöveti feszülések oldásában.

A felületes, kapkodó légzés ezzel szemben gyakran fokozza a stresszreakciókat és a testi feszültséget.

Mikor forduljunk orvoshoz?
,,Az újonnan jelentkező, erős vagy fokozódó hasi fájdalom, a láz, a hányás, a véres széklet, a hirtelen fogyás vagy a tartósan fennálló panaszok minden esetben orvosi kivizsgálást igényelnek. A gyógytorna és a manuális kezelések fontos kiegészítői lehetnek a terápiának, de a pontos diagnózis felállítása mindig orvosi feladat” – hívja fel a figyelmet a gyógytornász.

,,Érdemes a tüneteket komplexen szemlélni. A hasi fájdalom mindig egy jelzés a szervezettől. Nem feltétlenül jelent komoly betegséget, de arra mindenképpen figyelmeztet, hogy valamin érdemes változtatni. A rendszeres mozgás, a megfelelő légzés és a stressz kezelése sokszor már önmagában is jelentős javulást hozhat” – foglalja össze Ziglerné Szőke Rita.

Gyakori kérdések a hasi görcsökről és a viscerális terápiáról

Mi okozhat visszatérő hasi görcsöket?

A hasi görcsök hátterében számos ok állhat. Emésztőrendszeri vagy nőgyógyászati betegségek mellett szerepet játszhat a tartós stressz, a mozgásszegény életmód, a feszes has- és törzsizmok, valamint a belső szerveket körülvevő kötőszövetek mozgásának beszűkülése is. A pontos ok megállapításához minden esetben orvosi kivizsgálás szükséges.

Mi az a viscerális terápia?

A viscerális terápia egy manuális kezelési módszer, amely a belső szervek és az azokat körülvevő kötőszövetek természetes mozgásának helyreállítását célozza. Kiegészítő terápiaként alkalmazható például hasi feszülés, puffadás, műtéti hegek okozta panaszok vagy egyes nőgyógyászati és emésztőrendszeri problémák esetén.

Segíthet a gyógytorna a hasi fájdalom csökkentésében?

Igen, megfelelő szakember által összeállított gyógytorna hozzájárulhat a hasi és törzsi izmok feszülésének oldásához, javíthatja a testtartást, a légzést és a rekeszizom működését. Ez sok esetben enyhítheti a hasi diszkomfortot és a görcsös panaszokat.

Mennyi idő alatt segíthet a gyógytorna?

Ez egyéntől függ. Ha a panaszok hátterében főként izom- vagy kötőszöveti feszülés áll, néhány hét rendszeres gyakorlás után sokan javulást tapasztalnak. Tartós vagy súlyos tünetek esetén azonban orvosi kivizsgálás szükséges.

Miért okozhat a stressz hasi görcsöket?

Stressz hatására megemelkedik az izomtónus, megváltozik a légzés, és az emésztőrendszer működése is módosulhat. Emiatt gyakrabban jelentkezhet puffadás, hasi feszülés vagy görcsös fájdalom, különösen tartós stresszes időszakokban.

Milyen mozgás ajánlott hasi görcsök esetén?

Általában a kíméletes, rendszeres mozgás a legkedvezőbb. A séta, a gyógytorna, a jóga, a pilates vagy a könnyű nyújtó gyakorlatok javíthatják a vérkeringést, csökkenthetik a stresszt és segíthetnek oldani az izom- és kötőszöveti feszüléseket.

Milyen szerepe van a légzésnek a hasi fájdalomban?

A rekeszizom minden légvételnél finoman mozgatja a hasüreg szerveit, ami támogatja a vér- és nyirokkeringést, valamint hozzájárulhat a szöveti feszülések csökkentéséhez. A mély, tudatos légzés ezért fontos része lehet a hasi panaszok kiegészítő kezelésének.

Mikor kell orvoshoz fordulni hasi fájdalommal?

Ha a hasi fájdalom hirtelen jelentkezik, erősödik, láz, hányás, véres széklet, hirtelen fogyás vagy tartós panaszok társulnak hozzá, mielőbb orvosi kivizsgálás szükséges. A gyógytorna és a viscerális terápia csak az orvosi diagnózist követően, kiegészítő kezelésként javasolt.

forrás: www.egeszsegkalauz.hu

A jelenlegi kutatások alapján a vércukorszint szempontjából szerencsésebb lehet, ha a vacsorát legalább két-három órával lefekvés előtt fogyasztjuk el, lehetőleg a kora esti órákban. A kutatások szerint a vacsora időpontja önmagában is befolyásolhatja a vércukorszintet, függetlenül attól, hogy mit eszünk. Ennek oka, hogy az inzulinérzékenység a nap folyamán változik, és a szervezet természetes cirkadián ritmusához igazodik. Ha rendszeresen ezekkel a biológiai ritmusokkal ellentétes időpontokban eszünk, az hosszú távon ronthatja a glükózszabályozást – olvasható a VerywellHealth.com cikkében.

Mikor kell vacsorázni?
Bár nincs mindenki számára ideális vacsoraidőpont, egy randomizált, kontrollált vizsgálat szerint a lefekvés előtti két órán belül elfogyasztott vacsora rontja a szervezet étkezés utáni vércukorszabályozó képességét. Az eredmények azt sugallják, hogy a késő esti étkezések kerülése elősegítheti az egészségesebb glükózszabályozást, mivel jobban összhangba hozza az étkezéseket a szervezet természetes ritmusával.

További kutatások is a korábbi vacsora előnyeire utalnak. Egy egészséges felnőttek körében végzett vizsgálatban azok, akik este 6 órakor vacsoráztak, kedvezőbb 24 órás vércukorszintet és jobb lipidanyagcserét mutattak a másnapi reggelinél, mint azok, akik ugyanazt az étkezést este 9 órakor fogyasztották el.

Egy másik tanulmány szerint a 10 órakor elfogyasztott vacsora magasabb éjszakai vércukorszinttel és inzulinszinttel, valamint alacsonyabb zsírégetéssel járt együtt, mint ugyanannak az étkezésnek a 6 órakor történő elfogyasztása.

Miért fontos a vacsora időzítése?
A vércukorszint szabályozásában kulcsszerepet játszik a szervezet alvás-ébrenlét ciklusa, vagyis a cirkadián ritmus. Ez a belső, 24 órás biológiai óra befolyásolja az inzulinkiválasztást, az inzulinérzékenységet, a glükóztermelést és a szövetek glükózfelvételét. Ennek következtében ugyanaz az étkezés eltérő vércukorválaszt válthat ki attól függően, hogy a nap melyik szakában fogyasztjuk el.

A szervezet reggel reagál a leghatékonyabban az inzulinra, és ekkor a legjobb a glükóz eltávolítása a vérből is. Ez a képesség az esti órák felé fokozatosan csökken. Azoknál, akik rendszeresen éjszaka esznek, például a többműszakos munkát végzőknél, nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, részben a cirkadián ritmus felborulása miatt.

Ezen felül a nap korai szakaszaira korlátozott étkezés is segítheti a korai vacsora kedvező hatásait. Egy túlsúlyos felnőtteken végzett vizsgálatban azok, akik valamennyi kalóriájukat reggel 8 és délután 2 óra között fogyasztották el, alacsonyabb átlagos 24 órás vércukorszintet és kisebb vércukoringadozást mutattak, mint azok, akik reggel 8 és este 8 óra között étkeztek. 

Egy több mint 103 ezer felnőtt részvételével végzett, átlagosan 7,3 éves követéses vizsgálat arra jutott, hogy a későn reggelizők körében nagyobb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. A kutatók szerint a reggel 8 óra előtti első, illetve az este 7 óra előtti utolsó étkezés csökkentheti a cukorbetegség hosszú távú kockázatát.

Kik profitálhatnak leginkább a korai vacsorából?
A korábbi vacsora különösen hasznos lehet a 2-es típusú cukorbetegséggel élők számára. Kutatások szerint azoknál a cukorbetegeknél, akik a napi kalóriabevitel nagyobb részét a nap korábbi szakaszában fogyasztják el, miközben csökkentik az esti kalóriákat, javulhat a napi vércukorszabályozás, kedvezőbbé válhatnak az étkezés utáni vércukorértékek, és csökkenhet a hosszú távú vércukorszintet jelző HbA1c-érték is.

Már rövid távon is megfigyelhetők kedvező hatások. Egy kis létszámú vizsgálatban 10 olyan, rosszul kontrollált 2-es típusú cukorbeteg vett részt, akik rendszerint este 10 óra után vacsoráztak. Amikor egy héten keresztül este 8 óra előtt fogyasztották el a vacsorájukat, javult az éhomi vércukorszintjük, a glikémiás kontrolljuk és az inzulinrezisztenciájuk.

forrás: www.hazipatika.com

Amikor valakinél a kardiológus felállítja a magas vérnyomás diagnózisát, felmerülhet a kérdés, hogy vajon meddig kell szedni a felírt magas vérnyomás gyógyszert? Élete végéig? Ha egyszer beáll a jó érték, akkor már nem is szükséges ellenőrzésre járni? Csökkenhet, esetleg nőhet a szedett gyógyszer dózisa vagy akár teljesen más gyógyszerre is lehet szükség? Ezeket a kérdéseket járta körbe dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont – Prima Medica belgyógyásza, magas vérnyomás specialista.

A vérnyomásra egy életen át figyelni kell 

Akinél felállítják a magasvérnyomás betegség diagnózisát, annak számolnia kell azzal, hogy ezután egy életen át figyelni kell a vérnyomására. Ez azonban nem feltétlenül egy szomorú kötelességet jelent, sokkal inkább érdemes ezt egy figyelmeztető jelnek tekinteni, ami azonban nem csak az orvosi ellenőrzés és kezelés, hanem az életmód jelentőségére is felhívja a figyelmet. Az így nyert tudatossággal ugyanis akár az egészségi állapot egésze is javulhat, nem csupán a vérnyomás rendeződhet. Különösen igaz ez az életmódban bevezetendő változtatások eredményeire!

A mozgás és a táplálkozás döntő jelentőségű

Meglepő lehet, de az étrendben bevezetett változások is viszonylag gyorsan hatnak. A megfelelő táplálkozásterápia (Pl. DASH-diéta) a szisztolés vérnyomást 5,5 Hgmm-rel, a diasztolés vérnyomást 3,0 Hgmm-rel képes csökkenteni. (DASH jelentése: Dietary Approaches to Stop Hypertension, amely étrendként alapvetően zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, rostban gazdag fogások és telítetlen zsírsavak fogyasztására épül.) Az is ismert tény, hogy a sóbevitel csökkentése is mérhető eredményt hoz.

A rendszeres mozgás nem csak fiziológiai hatásai miatt képes csökkenteni a magas vérnyomást, de olyan „mellékhatása” miatt is, mint a fogyás. 1 kg-os testsúlycsökkenés körülbelül 1 Hgmm-es szisztolés és 1 Hgmm-es diasztolés vérnyomáscsökkenést eredményez. (A súlyvesztés ráadásul a szívre és a mozgásszervekre helyeződő nyomást is csökkenti.)

Ugyanakkor természetesen bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés is szükséges. 160/100 Hgmm fölötti vérnyomásnál, szövődmények és társbetegségek esetén is nagy szerepe van ugyan az életmódkezelésnek, de a gyógyszeres kezelés mellett. 

Mennyi idő alatt csökkenti a gyógyszer a vérnyomást?

A magas vérnyomás csökkentése több tényezőtől függ

Amikor egy páciensnek felírjuk a magas vérnyomás gyógyszert, szinte mindenki megkérdezi, hogy ezek mennyi idő fognak hatni, mikor lesz újra normális a vérnyomásuk – mondja dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont – Prima Medica belgyógyásza, magas vérnyomás specialista.-

A válasz azonban sosem egy fix adat, hiszen olyan tényezőktől függ, mint például, hogy milyen magasak az értékek, milyen módszerekkel próbálkozik a csökkentés érdekében, és milyen az illető alapvető egészségi állapota. A gyógyszerek – például az ACE inhibitorok vagy az angiotenzin receptor blokkolók, a kácium-csatorna gátlók és a thiazid-származékok, valamint a béta-blokkolók – jellemzően már néhány nap alatt képesek csökkenteni a vérnyomást, és ezáltal hosszútávon csökkentik többek közt a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Az akár napokon belül észlelhető a vérnyomáscsökkenés mellett, a stabil, tartós hatás 4-6 hét múlva áll be, ezért nem célszerű túl gyorsan, túl gyakran változtatni az alkalmasnak vélt gyógyszereket – kivéve természetesen mellékhatás vagy hatástalanság esetén. 

Ha már normális a vérnyomás, miért kell szedni a gyógyszert?

A fogalmak tisztázása érdekében érdemes tudni, hogy valaki akkor is magas vérnyomás betegként van számontartva, ha az összetett kezelés hatására a vérnyomásértékei normálisak. Éppen ezért is annyira fontos, hogy rendszeresen, az orvos által előírt időközökben vegyen részt a kontroll vizsgálatokon, hiszen az életmód, az általános egészség és társbetegségek mind komoly hatással lehetnek a vérnyomásra. Bármelyik elem változásával a vérnyomás is változhat – jó és rossz irányba is. 

– Magas vérnyomás betegeknek éppen ezért különösen fontos a rendszeres, otthoni és szakorvos által végzett ellenőrzés –hangsúlyozza Petróczy doktornő.

– Az, hogy a betegnek élete végéig gyógyszert kell-e szednie, minden esetben egyedi döntés alapján dőlhet el. Ha sikerül a kezdeti stádiumban elcsípni a hipertóniát, és a páciens elkötelezett az életmódváltás mellett, elképzelhető, hogy csak átmenetileg kell szedni a vérnyomáscsökkentő gyógyszert, és az pár hónap múlva akár el is hagyható. Ez történhet a terhesség utolsó hetében, és a szülés során fellépő hipertónia is megszűnhet a szülés után pár héttel, akárcsak a menopauza által provokált magas vérnyomás.

Más esetben az életmód kezelés hatására szóba jöhet a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisának csökkentése. Azt is látni kell azonban, hogy mindez fordítva is: rossz irányú életmódváltozás és/vagy társbetegségek fellépte a szükséges gyógyszerelés emelését, váltását eredményezhetik.

forrás: www.gyogyhir.hu

Valóban jót tesz-e az alvásnak, ha a nyári éjszakákon nyitott ablaknál alszunk? A szakértők szerint erre nincs minden helyzetben érvényes válasz, mert a döntést a külső hőmérséklet, a zajszint, a levegő minősége és az allergének jelenléte egyaránt befolyásolja. A hőség visszatértével egyre többen alszanak éjszaka nyitott ablaknál. Ez akkor lehet előnyös, ha odakint hűvösebb van, mint a lakásban, mivel az elalváshoz a szervezetnek enyhén csökkentenie kell a testhőmérsékletét. A túl meleg hálószoba nehezítheti az elalvást és ronthatja az alvás minőségét, ezért jobb, ha napközben zárva tartjuk az ablakokat és árnyékoljuk a lakást, majd az esti órákban szellőztessünk, amikor a külső levegő már hűvösebb. A kereszthuzat gyorsan lehűtheti a helyiséget, de közvetlenül az ágy mellett kellemetlenséget okozhat, olvasható a Well&Fit cikkében.

Alvás nyitott ablaknál
Ugyanakkor a nyitott ablak hátrányokkal is járhat. Zajos környezetben a forgalom, a járókelők vagy más utcai zajok megzavarhatják az alvást, még akkor is, ha az ember nem ébred fel teljesen. Ilyen esetekben célszerűbb lefekvés előtt alaposan kiszellőztetni, majd bezárni az ablakot. Allergiások számára szintén problémás lehet az egész éjszakás szellőztetés, mert a pollen, a por és más allergének bejuthatnak a hálószobába, ami reggeli panaszokat okozhat. Magas pollenkoncentráció esetén inkább rövid, intenzív szellőztetés ajánlott.

Ha kint ugyanolyan meleg vagy melegebb van, mint bent, a nyitott ablak nem segít a hűtésben, sőt a párás, fülledt levegő miatt még kellemetlenebbé teheti az éjszakát. Emellett biztonsági szempontokat is mérlegelni kell, különösen földszinti vagy könnyen megközelíthető lakások esetében.

A nyitott ablak tehát akkor segíti a pihentető alvást, ha a kinti levegő hűvös, tiszta és csendes, más esetekben azonban jobb lehet csak röviden átszellőztetni a szobát, majd bezárni az ablakot.

forrás: www.hazipatika.com

A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat.  A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel. Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki. Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.

Elvonja a vizet
Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!

A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.

Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.

Nemcsak a vízhajtók, de a székrekedés esetén alkalmazott hashajtók is hozzájárulhatnak a vízvesztéshez, a kiszáradáshoz.

Ha olyan gyógyszereket alkalmaz, amelyek „kiűzik” a vizet a szervezetből, fokozottan figyeljen oda a folyadék pótlására! Orvosával egyeztessen arról, hogy mennyi folyadékot kell/szabad fogyasztania naponta. Ez szívbetegeknél különösen fontos.

Lehúzza a vérnyomást
Csak óvatosan a vérnyomáscsökkentőkkel és az erektilis diszfunkció gyógyszereivel!

Nem biztos, hogy ugyanolyan dózisban kell szedni a vérnyomáscsökkentőket nyáron, mint télen. A meleg okozta értágulat ugyanis önmagában is csökkentheti a vérnyomást, kifejezettebbé teheti egyes vérnyomáscsökkentők hatását. A veszélyt az jelentheti, ha a nagy melegben a vérnyomás a szokásosnál alacsonyabbra csökken, amely szédüléssel, ájulással, eleséssel járhat.

Nemcsak a vérnyomáscsökkentők, de az antianginás hatóanyagok hatását is befolyásolja a nyári meleg, ami miatt azok szédüléssel és eleséssel járó mellékhatásai gyakoribbak lehetnek.

Megemlítendők az erektilis zavarok kezelésében használt szerek, amelyek hatása szintén az értágulaton alapul. Nyáron, a hőségben fokozott a rizikója annak, hogy a potencianövelők alkalmazása szédüléses, ájulásos nem kívánt hatásokkal társul.

Tompultságot okoz
A koncentrációs képesség romlása és a zavartság bajokat okozhat.

Számos hatóanyag, köztük a benzodiazepinek és az altatók az összpontosító, a koncentrációs képesség csökkenését okozzák, tompultságot eredményeznek. Ezek olyan mellékhatások, amelyek nehezítik az odafigyelést arra, hogy a gyógyszert alkalmazó páciens rendszeresen fogyasszon folyadékot, illetve felismerje és kellően kezelje azokat a tüneteket, amelyek hőkimerüléshez vagy akár hőgutához vezetnek. Aki altatót vagy nyugtatót szed, azzal könnyebben megeshet, hogy elalszik a napon vagy „elfelejt” megfelelő mennyiségű folyadékot inni, amelynek nyáron súlyos következményei lehetnek.

Csökkenti az izzadást
Az izzadást visszafogó gyógyszerek veszélyesek lehetnek nyáron.

Több hatóanyag, elsősorban az ún. antikolinerg hatásúak csökkentik az izzadás mértékét. Említhetők például a vizeletinkontinencia kezelésében alkalmazott hatóanyagok és az utazási betegség kezelésére ajánlott antihisztaminok vagy szkopolamin; emellett egyes, régi típusú antidepresszánsok is csökkenthetik a verejtékezést.

Az izzadás hőszabályozásban játszott szerepének sérülése, a szervezet hűtőmechanizmusának károsodása miatt nagyobb az esély a hőártalmak kialakulására. Aki nem izzad, annál nagyobb eséllyel léphet fel a heves szívdobogással, száraz tapintású bőrrel, görcsrohamokkal járó hőguta is.

Aki az említett gyógyszereket szedi, annak fokozottan védenie kell a szervezetét a felmelegedéstől/túlmelegedéstől.

Elfedi a hőérzetet
Vannak gyógyszerek, amelyek miatt a páciens nem „érzi”, hogy melege van.

Egyes hatóanyagok, így több antipszichotikum a dopamin- és szerotoninreceptorok blokkolása révén megváltoztatják a testhőmérséklet szabályozását is az agyban: az antipszichotikumot alkalmazók a hőt és a szomjúságot kevésbé hatékonyan vagy késleltetve érzékelik. Az érintetteknél előfordulhat, hogy nem indulnak be természetes védekező reakciók a hővel szemben: kevésbé valószínű, hogy a hőségben árnyékot keresnek, és előfordulhat, hogy nem isznak elegendő folyadékot.

Fokozza a hőártalmat
A rosszul „beállított” pajzsmirigygyógyszerek nyáron fokozottan veszélyesek.

A pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesülő betegeknél különösen fontos a levotiroxin dózisának a megfelelő beállítása. Amennyiben az adag túl magas, akkor hasmenés léphet fel, illetve a szervezet több hőt termel a normálisnál. A két folyamat együttesen fokozza a kiszáradás és a hőártalmak kockázatát.

Megoldásként a gyógyszeradag – nyárra szabott – beállítása javasolható. Érdemes egyeztetni a kezelőorvossal erről is!

forrás: www.patikamagazin.hu

Fontos tudni, mik azok a jelek, melyek azt mutatják, hogy a sebe elfertőződött. Egy kisebb horzsolás vagy vágás általában néhány nap alatt látványosan javulni kezd, de nem minden seb gyógyul problémamentesen. Ha baktériumok jutnak a sérülésbe és elszaporodnak, sebfertőzés alakulhat ki, amely kezelés nélkül akár súlyos szövődményekhez is vezethet. Érdemes tudni, mely jelek utalnak arra, hogy a szervezet már nem képes egyedül megbirkózni a fertőzéssel, és mikor szükséges mielőbb orvoshoz fordulni.

Minden seb kapcsolatba kerül mikroorganizmusokkal, hiszen a bőrünkön természetes módon is számos baktérium él. Ez azonban önmagában még nem jelent problémát. Fertőzés akkor alakul ki, amikor a kórokozók gyorsabban szaporodnak, mint ahogy az immunrendszer képes lenne megfékezni őket. Ilyenkor a gyógyulás lelassul vagy megáll, a gyulladás fokozódik, és egyre több figyelmeztető tünet jelenhet meg.

Honnan lehet felismerni, hogy elfertőződött a seb?
A sebfertőzésnek több jellegzetes tünete is lehet. Ezek közül nem feltétlenül jelentkezik mind egyszerre, már néhány panasz is elegendő lehet ahhoz, hogy felmerüljön a fertőzés gyanúja.

Leggyakrabban az alábbi tünetek fordulnak elő:

• fokozódó fájdalom vagy érzékenység
  egyre erősebb bőrpír
  növekvő duzzanat
  a seb körüli bőr melegebb tapintata
  sárgás vagy zöldes gennyes váladék
  kellemetlen szag
  a seb széleinek szétnyílása
  elhúzódó vagy megálló sebgyógyulás
  láz, hidegrázás vagy általános rossz közérzet

Ha ezek közül több is jelentkezik, különösen akkor, ha a tünetek napról napra rosszabbodnak, érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni.

Mikor normális a pirosság?
Sokan megijednek attól, hogy a friss sérülés körül piros a bőr, pedig ez önmagában még nem jelent fertőzést. Az első 24–48 órában teljesen természetes, hogy a seb környéke kissé vörösebb, érzékenyebb vagy melegebb tapintású. Ez a szervezet normális gyulladásos reakciója, amely a gyógyulás része.

Mi okozza a sebfertőzést?
A fertőzés kialakulásának esélye annál nagyobb, minél szennyezettebb vagy mélyebb a sérülés. Különösen nagy a kockázat földdel vagy porral szennyezett sebek, állatharapások, szúrt sérülések, lőtt sebek, illetve súlyos égések esetén. Az is növeli a fertőzés valószínűségét, ha idegen test – például szálka, üvegszilánk vagy fémdarab – marad a sebben.

A legtöbb esetben a fertőzést baktériumok okozzák, leggyakrabban staphylococcusok, streptococcusok vagy E. coli baktériumok. Ritkábban más kórokozók, például gombák vagy vírusok is szerepet játszhatnak.

Nem minden sárgás bevonat jelent gennyet
Ha sárgás réteget lát a seb felszínén, nem kell rögtön arra gondolnia, hogy elfertőződött. A gyógyuló sebeken gyakran kialakul egy úgynevezett fibrines lepedék, amely a szervezet természetes regenerációs folyamatának része. Ez általában nem jár kellemetlen szaggal vagy fokozódó fájdalommal.

A valódi gennyes váladék ezzel szemben sűrűbb, gyakran sárgás vagy zöldes színű, kellemetlen szagú, és rendszerint fokozódó bőrpírral, duzzanattal, valamint erősödő fájdalommal társul. Ha nem tudja eldönteni, hogy normális gyógyulásról vagy fertőzésről van szó, érdemes orvoshoz fordulni.

A műtéti sebek is elfertőződhetnek
Sebfertőzés nemcsak balesetek után alakulhat ki, hanem műtéteket követően is. Az orvosi szaknyelv ezt műtéti területi fertőzésnek nevezi. Általában a beavatkozást követő 30 napon belül jelentkezik, implantátum beültetése esetén azonban akár 90 nappal később is kialakulhat.

A fertőzés lehet felszínes, amikor csak a bőrt érinti, de mélyebb szövetekre vagy akár egy belső szervre is ráterjedhet.

Császármetszés után is nagyobb lehet a fertőzés veszélye
A császármetszés során ejtett metszés általában 4–6 hét alatt gyógyul be, bár a szövetek teljes regenerációja hónapokig is eltarthat. Mivel a heg olyan területen helyezkedik el, ahol fokozott a nedvesség és a dörzsölődés, könnyebben kialakulhat fertőzés.

A kockázatot növeli többek között az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a korábbi császármetszés vagy az elhúzódó vajúdás. Ha a heg környéke egyre pirosabbá válik, váladékozik vagy láz jelentkezik, mielőbb orvoshoz kell fordulni.

Kiknél nagyobb a fertőzés kockázata?
Vannak olyan betegségek és életmódbeli tényezők, amelyek lassítják a sebgyógyulást, így a fertőzés kialakulásának esélyét is növelik. Ide tartozik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az érszűkület és más keringési betegségek, valamint a dohányzás.

Az immunrendszer működését a tartós stressz, az alváshiány, a túlzott alkoholfogyasztás, a nem megfelelő táplálkozás és bizonyos gyógyszerek is gyengíthetik, ezért ezekben az esetekben különösen fontos a sebek gondos megfigyelése.

Mennyi idő alatt kellene gyógyulnia egy kisebb sebnek?
A legtöbb kisebb horzsolás vagy felületes vágás néhány napon belül látványosan javulni kezd, és általában egy-két hét alatt begyógyul. A gyógyulás sebességét azonban a sérülés mélysége, helye, az életkor, valamint az általános egészségi állapot is befolyásolja.

Ha egy seb 7–10 nap elteltével sem mutat javulást, vagy inkább romlik az állapota, érdemes orvossal megvizsgáltatni. A négy hétnél tovább fennálló, nehezen gyógyuló sebek már krónikus sebnek számítanak.

Mit tegyen, ha a seb elfertőződött?
Ha a fertőzés jeleit észleli, ne próbálja különféle házi praktikákkal kezelni a sebet. A legfontosabb, hogy mielőbb kérjen orvosi tanácsot.

Addig is ügyeljen arra, hogy a sebet tisztán tartsa, lehetőleg ne érintse feleslegesen, mindig tiszta kézzel cseréljen kötést, és használjon steril fedőkötést. Nem minden fertőtlenítőszer alkalmas minden sebre, ezért új készítményt csak orvosi vagy gyógyszerészi javaslat alapján alkalmazzon.

Hogyan kezelik a fertőzött sebeket?
Ha a fertőzés súlyosabb, az orvos antibiotikumot írhat fel. Erősen szennyezett sérülések esetén szükség lehet tetanusz elleni emlékeztető oltásra is, állatharapás után pedig veszettség elleni oltási sorozat válhat indokolttá.

A „szárazon hagyott” seb nem mindig gyógyul a legjobban
Sokáig úgy tartották, hogy a seb akkor gyógyul megfelelően, ha hagyják kiszáradni és vastag pörk képződik rajta. A modern sebkezelés azonban ennél árnyaltabb képet mutat. A legtöbb kisebb sérülés gyorsabban gyógyul, ha enyhén nedves környezetet biztosítanak számára.

Ebben segítenek a korszerű sebkötszerek, amelyek megvédik a sérülést a külső szennyeződésektől, ugyanakkor támogatják az új szövetek képződését is. Fertőzött vagy erősen váladékozó sebeknél azonban mindig az orvos dönti el, milyen kezelés a legmegfelelőbb.

Mikor kell még aznap orvoshoz fordulni?
Bizonyos tünetek esetén nem szabad kivárni, mert a fertőzés gyorsan súlyosbodhat. Még aznap orvosi vizsgálat szükséges, ha magas láz vagy hidegrázás jelentkezik, a seb körüli pirosság gyorsan terjed, nagy mennyiségű gennyes váladék ürül, vagy a fájdalom hirtelen jelentősen felerősödik.

Szintén sürgős kivizsgálást indokol, ha vörös csíkok jelennek meg a sebtől kiindulva, illetve ha a sérült cukorbeteg, súlyosan legyengült immunrendszerű vagy daganatellenes kezelés alatt áll. Ezekben az esetekben a fertőzés gyorsabban válhat életveszélyessé.

A kezeletlen fertőzés súlyos szövődményeket is okozhat
Ha a sebfertőzés továbbterjed, komoly betegségek alakulhatnak ki. Ilyen lehet a tályog, amikor gennyel telt üreg képződik a szövetekben, vagy a szepszis, közismertebb nevén vérmérgezés, amely az egész szervezetet érintő életveszélyes állapot.

Ritkább, de súlyos szövődmény a tetanusz, amelyet a Clostridium tetani baktérium okoz. Magyarországon a kötelező védőoltásoknak köszönhetően ma már ritkán fordul elő, de mély, földdel szennyezett sérülések után mindig ellenőrizni kell az oltási státuszt.

Állatharapás esetén a veszettség veszélyével is számolni kell. Ha a harapást ismeretlen vagy gyanúsan viselkedő állat okozta, a sebet azonnal bő szappanos vízzel ki kell mosni, majd haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A legsúlyosabb fertőzések közé tartozik a gázgangréna is, amely gyorsan pusztítja a szöveteket, és sürgős kórházi kezelést igényel.

Így csökkentheti a sebfertőzés kockázatát
A fertőzés megelőzésének legfontosabb lépése a seb mielőbbi kitisztítása. A kisebb sérüléseket érdemes folyó vízzel és szappannal lemosni, majd szükség esetén korszerű fertőtlenítő oldattal kezelni. A szakmai ajánlások szerint a hidrogén-peroxid rutinszerű alkalmazása ma már nem javasolt, mert károsíthatja a gyógyuló szöveteket.

A sebet steril kötéssel célszerű lefedni, amelyet rendszeresen cserélni kell. Minden kötéscsere előtt és után alapos kézmosás szükséges, hogy minél kisebb legyen az újrafertőződés esélye.

Nagyobb, mélyebb, harapott vagy erősen szennyezett sérülések esetén nem szabad otthoni kezelésre hagyatkozni. Az időben megkezdett szakszerű ellátás jelentősen csökkenti a súlyos fertőzések és a maradandó szövődmények kialakulásának kockázatát.

forrás: www.egeszsegkalauz.hu

Az újabb magyarországi hőhullám kapcsán a nappali csúcshőmérsékletek mellett arra is érdemes odafigyelni, hogy az éjszakák hoznak-e enyhülést. Ha a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 Celsius-fok alá, trópusi éjszakákról beszélhetünk, amikor az emberi szervezet képtelen rendesen kipihenni magát – figyelmeztetnek pénteki cikkükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Kis Anna és Pongrácz Rita a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon. Mint írják, az elmúlt fél évszázad mérési adatai azt mutatják, hogy az ezredforduló óta országos területi átlagban háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és egyre hosszabb időszakot fognak át a nyárból. A cikk szerint egyértelműen kimutatható, hogy a hőmérsékleti terhelés miatt az extrém magas hőmérsékletek többlethalálozással járnak együtt.

Az éjszakai hőség hatása a szervezetre
Noha a hőhullámok egészségügyi hatásai kapcsán általában a nappali magas hőmérsékletek kerülnek a figyelem középpontjába, és a rekordoknál is sokszor ezeket kíséri nagyobb figyelem, valójában nem szabad elfelejtkezni az éjszakai minimum értékek meghatározó szerepéről sem. Az éjjeli alvás során az emberi test pihen, és ekkor kezd enyhülni a forró nap okozta stressz. Ha azonban éjszaka is túl meleg van, ez a szükséges regenerálódás elmaradhat, aminek következtében alvászavar, illetve szív- és érrendszerre ható stressz alakulhat ki.

A kutatók a HungaroMet HuClim-adatbázisának 1971-2025 közötti adatait elemezték. Kutatásuk alapján az 1971 és 1990 közötti nyarakon a 11-16 Celsius-fokos napi minimumok voltak a leggyakoribbak. Ezek az értékek aztán a 2006-2025 közötti periódusban már a 13-17 Celsius fok közötti sávba mozdultak el. A szélsőségesen meleg éjszakák gyakorisága még látványosabban változott: a 23 Celsius-fok fölötti napi minimumok az utóbbi húsz év nyarain, Magyarország 10 kilométeres felbontású rácsának pontjain összesen 2040-szer fordultak elő, az 1971-1990 közötti időszakban viszont csupán 31-szer. Ezzel párhuzamosan a nappali maximumok még nagyobb mértékben emelkedtek, így a napi hőingás is nőtt.

A cikk szerint az 1971-1990 közötti időszakban az ország nagyjából felén egyáltalán nem volt jellemző a trópusi éjszaka, az első és az utolsó előfordulás között pedig rendszerint nem telt el több harminc napnál. Az elmúlt húsz évben már szinte minden országrészben jegyeztek fel ilyen éjszakát, több térségben pedig 40-50 napra nőtt az első és az utolsó eset közötti idő.

Az egyes évek lefutása ugyanakkor jelentősen különbözhet – hangsúlyozzák a kutatók, kiemelve, hogy a kiugróan meleg 2024-ben már június első harmadában megjelentek a trópusi éjszakák az ország déli részén, a hónap végére pedig szinte az egész országot érintették. 2025-ben csak június végén jelentkeztek először, és északkeleten sok helyen egész nyáron elmaradtak. „A hosszú távú tendencia azonban egyértelmű: a globális klímaváltozás hatására a trópusi éjszakák gyakoribbá váltak, és a nyár mindhárom hónapjában előfordulhatnak” – szögezik le.

A budapesti beton ontja magából a meleget
A szakértők elemzéséből az is kiderült, hogy Budapest belterületén 1971-1990 között évente átlagosan hat trópusi éjszaka fordult elő. Az utóbbi húsz év átlaga alapján azonban ez a szám már tizenhétre nőtt. 2000 előtt mindössze két olyan év volt, amikor a számuk meghaladta a tizenötöt, a századforduló óta viszont eddig tizenegy, sőt, 2015-ben és 2024-ben harmincnál is több ilyen éjszakát regisztráltak. A városi hőszigethatás tovább erősíti az éjszakai meleget, ugyanis a beton és az aszfalt nappal elnyeli a napsugárzást, este pedig visszasugározza a felhalmozott hőt. A viszonylag kevés növényzet és vízfelület eközben csak korlátozottan segíti a lehűlést.

A globális felmelegedés miatt várhatóan a napi minimum-hőmérséklet is növekedni fog a következő évtizedekben. Ugyanakkor ennek mértéke nagymértékben attól függ, hogy elkezdődik-e mérséklődni az üvegházgáz-kibocsátás, illetve milyen konkrét forgatókönyv valósul majd meg az évszázad végéig. Annak érdekében, hogy a trópusi éjszakák sokasodásának valószínűségét csökkenteni lehessen, minél hamarabb el kellene kezdeni a jelentős kibocsátáscsökkentést, melyet lehetőleg minél gyorsabban és minél kevesebb fosszilis energiaforrás felhasználásával kell végrehajtani.

forrás: www.hazipatika.com

A torokfájás- és gyulladás nem csak a téli hónapokban jelentkezhet, sőt tavasszal-nyáron is meglepően sokan tapasztalnak tüneteket. Az okokról, a jellegzetes panaszokról, az antibiotikum indikációiról és az orvosi kontroll jelentőségéről dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa szakorvosa beszélt. 

A fagyi és a légkondi a bűnös?
A télen jelentkező torokgyulladás fő okozói a zárt helyiségekben felszaporodó kórokozók és a hideg levegő, amelyet belélegzünk. A meleg hónapokban ilyen szempontból veszélyesnek számítanak a jeges üdítők, a fagylalt, a jégkrém, de a szénsavas ásványvíz is izgathatja a nyálkahártyát. Légkondicionált helyiség vagy autó és a külső meleg levegő közötti hirtelen hőmérsékletváltozás szintén légúti nyálkahártyagyulladást okozhat.

– A manapság jellemző változékony időjárásban pedig a torokfájást okozó légúti vírusok is könnyebben szaporodnak. Amennyiben több napon át tart a fájdalom és más tünetek is társulnak hozzá, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert súlyosabb esetben Legionella baktérium is állhat a háttérben, amely alapvetően kétféle betegséget okozhat. Az enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár, és általában nem is azonosítják, mint Legionella-fertőzést. A légiós betegség ezzel szemben egy összetett tünetekkel járó, atípusos tüdőgyulladás, ami végzetes is lehet. A sikeres gyógyításhoz elengedhetetlen a betegség korai felismerése – ismerteti Holpert doktornő.

– A légkondicionálóval felszerelt helyiségben ugyanis azonos hőmérsékletre és száraz páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Előnye, hogy kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy ha a Legionella bejut az épület gépészeti rendszerébe, az ott pangó vízben rohamosan felsokszorozódik. A fertőzött víz elporlasztásával, apró vízcseppekben, aeroszol formájában belélegzett baktérium már fertőző hogy nincs légmozgás, vagy ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer az ott tartózkodókra.

Nem szükséges mindig antibiotikum
– Sokan azonnal antibiotikumot igényelnének a torokfájós esetekben, de kizárólag az orvos feladata, hogy eldöntse: szükség van-e erre. Amennyiben akut bakteriális torokgyulladásról van szó, többnyire nem jelentkezik köhögés, de magas láz, lepedékes vagy tüszős mandulák és duzzadt elülső nyaki nyirokcsomók is feltűnnek a torokfájdalom mellett. A hosszan tartó, nyálkahártya károsító vírusbetegség is megnyithatja a kaput a torokban lévő, illetve odajutó baktériumok előtt és így jönnek létre az úgynevezett másodlagos bakteriális fertőzések.

Ilyen esetekben szükséges lehet antibiotikumra, de az antibiotikum preventiv adása nem előzi meg a bakteriális fertőzést. Tehát nem csak a betegek pénztárcáját kíméljük meg akkor, amikor nem írunk fel antibiotikumot, hanem ezzel gátoljuk az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók szaporodását is – ismerteti dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa.

Mindazonáltal a torokfájdalmak hátterében döntően vírusok állnak, amelyeket az immunrendszer jellemzően néhány nap alatt képes legyőzni. Azonban ilyen esetekben is szükség lehet a tünetek kezelésére, hiszen nem csak a torokgyulladás okozhat égő fájdalmat, de sokszor kísérheti ezt izomfájdalom, fáradékonyság, esetleg láz is.

Hogyan csillapítsuk otthon a tüneteket?

• Torokgyulladásra érdemes a patikában recept nélkül is kapható torokfertőtlenítő tablettát szopogatni, nem lépve túl az ajánlott mennyiséget.
• Láz- és fájdalomcsillapítóval is lehet a tüneteket enyhíteni.
• A bőséges folyadékfogyasztás mindig fontos.
• A torok nyálkahártya kiszáradás ellen javasolt naponta többször enyhe sós vízzel gargarizálni.
• Ha a lakásban túl száraz a levegő, ami irritálja a gyulladt nyálkahártyát, fokozhatja a torokfájást, ajánlott a párásítás.
• Kerüljük a jeges vagy forró, erős, fűszeres ételek és szénsavas italok fogyasztását.
• Nem szükséges az ágynyugalom, de a pihenés sokat segíthet.

forrás: www.gyogyhir.hu

Ne szenvedd végig a nyarat a forró lakás és a fülledt hálószoba miatt! Mutatjuk a legjobb tippeket, amelyekkel energiatakarékosan lehűtheted az otthonodat. Ahogy már nálunk is olvashattad, megérkezett az idei év első nagy hőhulláma, és vasárnap egyes helyeken akár 37 Celsius-fok is lehet. Kíváncsi vagy, hogyan teheted hűvösebbé az otthonodat anélkül, hogy sokat költenél a villanyszámlára? Mutatjuk, mit érdemes kipróbálni, amikor a sötétítőfüggöny már nem elég.

Lakás lehűtése klíma nélkül
A Fixing Expert videója nyomán összegyűjtöttük a 10 legjobb tippet, amellyel légkondi nélkül, energiatakarékosan lehűtheted az otthonodat.

• Fagyassz le vízzel teli palackokat, majd tedd azokat a bekapcsolt ventilátor elé!
• Akassz egy nedves lepedőt vagy törölközőt a nyitott ablak elé!
• Lefekvés előtt spriccelj le vízzel egy lepedőt úgy, hogy minimálisan átnedvesedjen, majd terítsd az ágyra! Az elpárolgó víz segít a szoba hőmérsékletének csökkentesében, és csökkenti a hőérzetet.
• Tedd az ágyneműhuzatodat egy nagy zárható műanyag zacskóba, majd rakd be a csomagot fél órára a fagyasztóba! A huzat ugyan nem marad hideg egész éjjel, de megkönnyítheti az elalvást.
• Fagyassz le néhány zselétasakot vagy vizespalackot, és tedd ezeket a lepedő alá lábadhoz, vagy akár a párnád alá!
• Nyisd ki estére az ablakot és aludj a földön! A meleg levegő felfelé száll, így minél alacsonyabban fekszel, annál tovább élvezheted a frissen beáramló, hűvös levegőt.
• Cseréld le nyárra az ágyneműhuzatot! A télen jóleső műszálas és hőtartó anyagokról válts át jól szellőző, könnyű és természetes anyagból készült huzatra.
• Minden elektronikai eszköz hőt termel, így estére érdemes kihúzni a konnektorból minden olyan töltőt, kábelt és készüléket, amelyekre az alvásod idején nincs szükséged.
• Szerezz be szobanövényeket! Ezek segítenek a beltéri levegő felfrissítésében és csökkenthetik a szoba hőmérsékletét.
• Használj párátlanítót! A párás szoba ugyanis sokkal melegebbnek és fülledtebbnek érződik, ez pedig ellehetetleníti a nyugodt alvást.

forrás: www.hazipatika.com