A zöldségekről és gyümölcsökről azt tartjuk, hogy egészségesek. Csakhogy ez ma már sajnos nem feltétlenül igaz. Nagyon meg kell néznünk, hol és mikor vesszük ezeket a terményeket, mert sok esetben vegyszertartalmuk sokkal jelentősebb, mint amennyi vitamin és ásványi anyag van bennük.
A modern piacgazdaság vitathatatlan előnye, hogy bármikor bármit meg tudunk venni. Ha a tél közepén paradicsomra vágyunk, vagy a nem éppen banánérlelő meleg klímával rendelkező országunkban déli gyümölcsöt keresünk, semmiféle akadályba nem ütközünk. Elég csak elmenni egy multi zöldség-gyümölcsosztályára, és már pakolhatjuk is tele kosarunkat (jó esetben) szebbnél szebb áruval. De hogy mindez egészséges is? Nos, ez már egyáltalán nem biztos.
Már kisgyermek korunk óta halljuk: „Egyél sok zöldséget, gyümölcsöt, mert abban van a vitamin.” „Az egészséges táplálkozás alapja a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás.” Így tehát érthető, ha abban a hiszemben élünk, jót teszünk magunkkal, ha tabletták és porok helyett természetes vitaminforrások után nézünk. S hogy hogyan lehet például márciusban olyan szép piros az eper, amit épp most fizettünk ki? Nos, ezen sokan már nem gondolkoznak el. Pedig könnyen belátható lenne, hogy a napfénytől, mely vitamintartalmát is biztosítaná, biztosan nem.
Modern technológia ide vagy oda, sajnos tény, hogy a természettel nem lehet ellenkezni. Az édes, finom és egészséges eper termesztéséhez napfény kell, barack csak nyáron nő a fán, és a szőlőszüret is ősszel van. „Igazi” zöldséget és gyümölcsöt tehát csak szezonjában lehet kapni. Minden, ami ezzel a renddel ellenkezik, az nem természetes, ráadásul nem is egészséges. Sőt!
A nem szezonban kapható zöldségek és gyümölcsök kétféle módon kerülhetnek piacra. Egyrészt olyan magyar gazdaságból, ahol a szezon előtt nem sokkal már elkezdték a termesztést, és – például tavaszi primőr zöldségek esetében – fólia alatt, vagy esetleg a természetes érési rendtől nagyban eltérve, üvegházban nevelték a növényt. Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy az éltető napfényt még csak hírből sem ismeri, érését pedig különféle vegyszerekkel segítették elő. Így keletkeznek a külsőre szép, ám belül mindenféle ízt és vitamintartalmat nélkülöző „műanyag” áruk.
A másik lehetőség, hogy a zöldség vagy gyümölcs olyan, távolabbi országból érkezett, ahol a klíma lehetővé teszi, hogy a magyarországinál kedvezőbb éghajlat miatt szabad ég alatt is megteremjen. Itt tehát akár még adott is lehet a természetesség és a magas vitamintartalom. Csakhogy adott még valami: a vegyszerezettség és az eredetitől eltérő ízvilág. Ennek oka nagyon egyszerű: ahhoz, hogy a zöldség vagy gyümölcs éppen akkor legyen „friss”, mire a hosszú szállítás végén a boltok polcaira kerül, zölden kell leszüretelni és szállítás közben, mesterséges módon megérlelni. Máris látható, hogy ebben az esetben sem eshet szó egészséges termékről. Az importélelmiszerek esetében ráadásul minden esetben felmerül még a bizalom kérdése is, hiszen – ahogyan messziről jött ember is azt mond, amit akar – a messziről érkező termékről sem mondja meg egy idő után már senki, hogy honnan származik és ott hogyan állították elő.
Ha az előbb leírtakat a számok és adatok nyelvére is lefordítjuk, a tények még megdöbbentőbbek lesznek. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényvédelmi Hatósága külföldről hozzánk érkező termékeket vizsgált abból a szempontból, hogy a bennük lévő vegyszermaradványok elérik-e az egészségre káros szintet. Több millió darabos mintából állt össze a következő statisztika. A vizsgált citromok 86,4%-a volt egészségre ártalmas, a csemegeszőlő 88,6%-a volt káros, a grapefruitnak pedig 97,65-a tartalmazott határérték feletti vegyszert. A vizsgált körték 75,9%-a volt rossz, közel egymillió mandarinból 89% volt vegyszeres, narancsból hasonló volt az arány, a paprika és paradicsom esetében pedig ez az arány 65-70%. Több vizsgálat szerint az eper is fokozott kockázatot jelenthet. Pár évvel ezelőtt például egy Marokkóból importált eperben a megengedett szermaradék határértékének 37-szeresét mutatták ki.
Hazai gyümölcsök közül a kajszibarack (mely mindig kiugróan magas szennyezettséggel, átlagosan 82,6% bír), az alma, a körte és a meggy mintákban maradt legtöbbször permetszer. A zöldségek közül a fejes saláta, paprika, paradicsom, uborka mintákban szinte mindig találtak vegyszermaradékot. Emellett a retek is nagyon gyakran tartalmaz szennyezést.
Leszögezhetjük tehát, hogy amennyiben zöldséget és gyümölcsöt nem a szezonjában vásárolunk, vegyszeres terméket veszünk, de a primőr termékekkel és néhány gyümölccsel még természetes érési idejükben is jó vigyázni. Érdemes tehát ellenállni a csábításnak, hogy a leglehetetlenebb időszakokban is lehetőségünk van ilyesmiket vásárolni, inkább várjuk meg, míg a piacon, megbízható termelőnknél megjelenik a hőn áhított termék. Hiszen csak ezekben van meg mindaz a vitamin és tápanyagtartalom, amitől valóban egészségesnek nevezhető az adott zöldség vagy gyümölcs, és csak ezeknek van meg az az igazi, természetes íze, amely pótolhatatlan, és sajnos egyre ritkább.
Forrás: http://szegedma.hu