A többségében a nők életét megkeserítő visszérbetegség Magyarország lakosságának mintegy negyedrészét érinti. Sokan tévesen időskori betegségnek tartják, pedig gyakran már 30 éves kor előtt tüneteket okoz. Ha nem foglalkoznak vele, könnyen szövődményekkel kísért állapotromlás alakulhat ki.
Többféle típusa létezik
A vénáknak – azaz a visszereknek – elengedhetetlen szerepük van abban, hogy szöveteink megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz jussanak. Míg a szív felől a verőerek szállítják az oxigénben gazdag vért, addig a széndioxiddal dús vér elszállítását már a visszerek biztosítják. Kóros állapotról akkor beszélhetünk, ha a visszaáramlást megakadályozó vénabillentyűk valamiért nem működnek megfelelően, így a véráramlás lelassul, és megreked a visszerekben. A pangó vér hatására a vénák kitágulnak, kanyargóssá válnak, az érfalak pedig megvastagodnak.
A visszértágulatnak többféle típusa létezik. A seprűvénák 1 milliméternél vékonyabb, piros, lila vagy sötétkék színű kis értágulatok, amelyek a bőr felső rétegében fordulnak elő, és csak kozmetikai problémát okoznak. A pókháló visszerek általában rózsaszínűek vagy lilák, elszórtan vagy csoportosan helyezkednek el, míg a retikuláris vénatágulatok már 2-4 milliméter vastagságot is elérő, egyenes lefutású, kékes képet mutatnak. A ceruzavastag, kacskaringós, kidudorodó értágulatokkal járó főtörzsi visszeresség viszont már fájdalmas fizikai tüneteket is okoz.
Tünetek
A visszerek tipikusan a vádli táján, de akár az egész lábszáron elgyengülhetnek, kitágulhatnak. A probléma jelenlétére éjszakai izomgörcs, nappali nehézláb-érzés, bizsergés, zsibbadás, viszketés, feszülés, égő fájdalom hívhatja fel a figyelmet, ami feldagadással, vizesedéssel is együtt járhat. A tünetek jellemzően fokozódnak tartós állás vagy ülést követően. Fontos már az első jeleknél odafigyelni rájuk, hiszen a megduzzadt erek kezelés nélkül olyan további súlyos szövődmények kialakulását okozhatják, mint például a lábszárfekély, a krónikus vénás elégtelenség vagy akár a trombózis.
Hajlamosító tényezők
A visszeres tünetek bizonyos tényezők hatására akár már fiatal korban megjelenhetnek. Ilyen például az örökletes kötőszöveti gyengeség, a lábak túlzott terhelése, a tartósan sok üléssel vagy állással járó munkakörök, de fokozhatja a visszaér kialakulását a gyakori szaunázás, gőzfürdőzés, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a terhesség, a dohányzás, bizonyos táplálkozási szokások, hormonváltozások, valamint a szoros ruhák és a szűk – pláne magas sarkú – lábbelik rendszeres viselése is.
A könnyű lábak visszaszerezhetőek
Ahhoz, hogy a nehézláb-érzéstől és a kellemetlen tünetektől megszabaduljunk, érdemes elkerülni a hajlamosító tényezőket. Mérsékeljük az erős fűszerek, és a túlzott koffein fogyasztását, valamint minden üléssel vagy állással töltött órában iktassunk be egy kis könnyed mozgást. A napközbeni tornagyakorlatok mellett a szabadidőnkben űzhetünk keringésjavító sportokat – például futást, úszást vagy kiadós gyaloglást – az öltözködés során pedig részesítsük előnyben a kényelmes ruházatot és cipőket.
Esténként masszírozzuk át és frissítsük fel váltott hideg-meleg fürdővel a lábunkat, majd polcoljuk fel akár alvás közben is. Előrehaladottabb állapotban az életmódváltás mellett érdemes szakorvoshoz fordulni, aki meghatározhatja a szükséges kezelési formákat. Szóba jöhet például a kompressziós, illetve a szkleroterápia, vénás értorna, rádiófrekvenciás visszérkezelés, valamint akár hagyományos vagy lézeres visszérműtét is.
Enyhébb stádiumban a kellemetlen tünetek ellen használhatunk patikában vény nélkül is kapható krémeket, valamint, ha a tünetek enyhítésén túl a problémás vénákat is erősítenénk, érvédő hatású gyógyszereket. Ezek a készítmények hatékonyan gátolják a vénák tágulását és növelik a hajszálerek ellenálló képességét. Javasoltak például az olyan természetes eredetű – narancsfélék héjából származó – mikronizált flavonoid tartalmú tabletták, amelyek hatékonyan képesek enyhíteni a lábfeszülést, az éjszakai lábikragörcsöket, segítségükkel újra könnyű lábakon sétálhatunk.
forrás: www.hazipatika.com