fbpx

Véget értek az ünnepek, és messze van még a tavasz. Ilyenkor gyakran érezzük magunkat lehangoltnak, erőtlennek. Miért lesz rajtunk úrrá az ünnep utáni lehangoltság, depresszió, és hogyan lábalhatunk ki belőle?

Levertség vagy depresszió

A tél beköszöntével, a napfény, a pihenés nélkülözésével gyakran depressziós tünetek lesznek úrrá rajtunk. A sötét, borús, nyirkos napokon gyakran a lakásból sincs kedvünk kimozdulni. Van, aki fáradtabb, kedvetlenebb az őszi-téli időszakban, de van olyan, akinél sajnos súlyosabb pszichés probléma, akár depresszió is kialakulhat. Ez az úgynevezett szezonális depresszió, melynek a tünetek mennyiségétől és mértékétől függően enyhébb és súlyosabb formája is ismert.

Szezonális hangulatzavar (SAD: seasonal affective disorder)

A szezonális depresszió egy ciklikus, évről évre visszatérő, időleges állapot. Vagyis a tünetek általában ugyanakkor jelentkeznek, és múlnak is el, minden évben. A kezdet általában késő ősz, illetve kora tél szokott lenni, a vége pedig a tavasz melegebb, naposabb napjaival érkezik.

A téli depresszió tünetei az alábbiak:

  • szomorúság, szorongás vagy üresség tartós érzése, reménytelenség és pesszimizmus érzése,
  • bűntudat, értéktelenség vagy tehetetlenség érzése, szorongás,
  • csökkent energiaszint, fáradtság vagy lelassultság érzése, szociális elszigetelődés,
  • fokozott alvás(igény),
  • az érdeklődés és kedv elvesztése korábban kedvelt dolgok iránt (pl. szex),
  • az étkezési szokások megváltozása, különösképpen erős sóvárgás a szénhidrátokban gazdag ételek iránt,
  • súlygyarapodás (ez a bánatzsír),
  • koncentrálási, emlékezeti és döntéshozatali nehézségek.

A szezonális depresszió a klinikai értelemben vett depressziónak egy fajtája, és mint ilyen, súlyos hatást gyakorolhat a mindennapi életre. Ez azonban azt is jelenti, hogy megfelelő kezeléssel sikeresen kezelhető ez a fajta depresszió is. Erről a támáról részletesen olvashat cikkünkben.

Télen hajlamosabbak vagyunk a depresszióra

A szezonális depresszió is szerepet játszhat abban, amit úgy hívunk: ünnepek utáni depresszió. Lássuk, mit is jelent ez! A Karácsony előtti láz, az ünnep várása még doppingol minket, de ahogy ennek vége, mihez kezdjünk? A tavaszt várni még korai, nem süt a nap, az idő is csak borússá és kedvtelenné tesz. Mögöttünk tehát a Karácsony, véget értek az ünneplések, lezárult a családi, baráti együttlétek időszaka, az ajándékozás, a Szeretet és az Új Év ünnepe.

A megfigyelések szerint az emberek különösen az őszi-téli időszakokban hajlamosak a depresszióra. Az ünnepi időszak pedig a leginkább depressziós időszaka az évnek, különösen azok számára, akik egyedül élnek, családi problémáik vannak vagy esetleg anyagi nehézséggel, munkanélküliséggel küzdenek. A Karácsony utáni, ún. ünnepnap depresszió jól ismert a szakemberek körében, napjaink komoly problémájává vált. Köztudott, hogy a tartós fáradtság, a fizikai-pszichikai stressz fogékonyabbá tesz a depresszióra. Nem meglepő tehát, hogy az ünnepek után, a kimerítő előkészületek és a “pillanatok alatt elmúló” ünnepek után olyan furcsán érezzük magunkat. Egyfajta rémület lesz rajtunk úrrá, amit nehéz legyőzni.

Mit jelent az ünnepi stressz?

A Karácsony körüli időszak az év legszebb időszaka lehet. Az ünnepek idején azonban mégis nagyon gyakran jelentkezik letörtség, szomorúság melynek számos oka lehet: téli depresszió, magány, az előkészületek okozta stressz, vagy a Karácsonnyal kapcsolatos túlzott elvárások. Azok, akik egyébként is valamilyen pszichés problémával küzdenek (például depresszióval) ezt az időszakot még nehezebben vészelik át.

Sok olyan dolog van, ami kétségkívül nagy feszültségforrás, és megviseli még a legerősebb pszichét is: karácsonyi rohanás, ajándékvásárlás, zsúfolt áruházak, tömeg, közlekedési dugók, fabeszerzés, sütés-főzés, faállítás és díszítés. Karácsony közeledtével egyre nagyobb a nyomás rajtunk.

A szeretet ünnepe aztán végül gyakran csupán néhány percnyi békét és meghitt percet jelent, ha hagyjuk magunkat, és a körülmények, “követelmények” áldozatává válunk. Csoda, ha az ünnepek végeztével úgy érezzük magunkat, mint akit kifacsartak?

Utóhatások

Nagyon sok izgalom veszi körül az ünnepeket, és amikor a Karácsony véget ér, kikerülnek a lakásból a díszek, a fenyő, kihunynak az ünnepi fények, egyfajta ürességet érzünk. Visszacsöppenünk a munkába, megindul a mindennapos robot. Hamar erőtlennek, fáradtnak, lehangoltnak érezzük magunkat. Úgy tűnik, nincs semmi, amit várni lehetne, míg be nem köszönt a tavasz.

Odakint kellemetlen idő van, nem csoda, hogy sok mindenhez nincsen igazán kedvünk, beleolvadunk a szürkeségbe, az ünnepek során felszedett kilókra könnyen ránassolunk még egy kicsit, és már készen is van a depresszióhoz kikövezett út!

Öngyógyítás karácsony után

Mit tehetünk, hogy úrrá legyünk ezeken az érzéseken, és leküzdjük az ünnepek utáni depressziót?

  • Végezzünk rendszeresen testmozgást, legyünk aktívak, és a mindennapi robot mellett mindig csináljunk valamit. A mozgás hatására a szervezetben endorfinok képződnek, amelyek jó közérzetet biztosítanak.
  • Ügyeljünk a megfelelő alvásmennyiségre, próbáljunk ragaszkodni egy saját magunk által kialakított alvás-ébrenlét ciklushoz, jusson elég időnk a pihenésre.
  • Fontos, hogy érezzük, másoknak szükségük van ránk, a hétköznapok során is igyekezzünk ugyanolyan törődést, gondoskodást, figyelmet tanúsítani szeretteink, barátaink iránt, mint az ünnepek idején.
  • Óvakodjunk a túlzásba vitt újévi fogadalmaktól! Nagymértékben hozzájárulhat a lehangoltságunkhoz, depressziónkhoz egy-egy kudarcba fulladt fogadalom, elhatározás, ígéret. Bánjunk csínján a fogadalmakkal, próbáljunk reálisak lenni, a földön járni. Kisebb és konkrét célokat tűzzünk ki.
  • Küzdjünk lehangoltságunk egyik fő ellensége, a fényhiány ellen! Érdemes napirendünket a napsütéshez igazítani, már amennyire lehet. A napsütéses téli hétvégéket mindenképpen érdemes a szabadban tölteni. Ha nincs szikrázó napsütés, akkor is jobb, ha minél több időt töltenek kint a szabadban. Célszerű a lakást úgy átrendezni, hogy minél több természetes fény áradjon be. Jó hatású a napi rendszerességgel végzett séta is.
  • Ügyeljünk a táplálkozásra, mert vitaminokkal sokat segíthetünk a rossz hangulatunk leküzdésében. A B1 vitamin – mely krumpliban, tejtermékekben, gabonában található – javítja a koncentrációt. A B2 vitamin – tejben és szárnyas húsokban – rossz hangulat és fáradtság ellen jó. A B6 vitamin – banánban, májban, halban – szintén segíthet a depresszív tünetek enyhítésében. Nagyon fontos a magnézium szerepe, – dió-félékben, banánban, burgonyában, zöldségekben, halfélékben, hüvelyesekben – mert a vizsgálatok szerint a depresszív állapotok kezelésében használható. Hasznos még az omega 3 zsírsav, mely nagy mennyiségben fordul elő a tengeri halakban és a tenger gyümölcseiben (rák, kagyló stb.). Mindezek azért fontosak, mert befolyásolják azon agyi átvivő-anyagok szerepét (dopamin, szerotonin), melyek szerepet játszanak a hangulatzavarok, depresszió kialakulásában.

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy súlyos depresszív állapotok esetén – melynek eldöntése, mérlegelése minden esetben pszichiáter feladata – gyógyszeres kezelésre, és pszichoterápiára van szükség. Így amennyiben a tünetek súlyosbodnak, nem múlnak, a mindennapi életet jelentősen befolyásolják, a segítségkéréssel nem szabad várni. A kezeletlen depresszió szövődményei ugyanis súlyosak. Vegyük komolyan a jeleket!

forrás: https://www.hazipatika.com