Okozhat-e durva hajhullást a gyakori mosás? Megritkulhat-e hajkoronánk, ha nem szárítjuk meg nedves tincseinket? Eredményesek-e a gyógynövényes készítmények, ha hullik a hajunk? Bőrgyógyász szakorvosok válaszolnak a leggyakoribb tévhitekre.
Itt az ősz, ami hajunkat is jobban megviselheti. Mielőtt azonban a dús hajkorona ígéretében bízva bárki nekiállna a házi praktikák vagy a különféle divatos kapszulák, esetleg gyógynövényes kencék tesztelésének, érdemes tájékozódni és szakszerű segítségért bőrgyógyászhoz fordulni. A hajhullás hátterében ugyanis számos ok állhat. A pontos diagnózis felállítása olykor egyszerű, máskor viszont sok türelmet és kitartást igényelhet az orvos és a páciens részéről is. Az azonban mindig hasznos, ha tisztában vagyunk a tényekkel és igyekszünk utánajárni a féligazságoknak, téves információknak.
1. tévhit: “A hajhullás, kopaszodás leginkább a középkorú férfiakat vagy az idős embereket érinti.”
Ezt a még ma is sokakban élő tévhitet dr. Svajda Bernadett bőrgyógyász, kozmetológus szakorvos azonnal igyekszik eloszlatni. “A hajhullás sajnos fiatal-, sőt gyermekkorban is jelentkezhet, és az úgynevezett férfias jellegű, androgén hajhullás sok hölgyet is érint” – mondja. Tapasztalatai szerint a hajhullás főként a nőket, illetve a fiatal férfiakat nyugtalanítja, ők fordulnak nagyobb eséllyel orvoshoz a problémával.
Hasonlóról számol be dr. Szabó András bőrgyógyász, kozmetológus szakorvos is. A problémával hozzá forduló páciensek többsége húszas, harmincas, negyvenes éveiben járó nő. “Ők főleg diffúz – a fejbőr egész területét elszórtan érintő – hajhullással küzdenek, aminek hátterében gyakran valamilyen laborvizsgálattal könnyen kideríthető hiánybetegség – például vérszegénység – áll. De a harmincas éveik végén, negyvenes éveik elején járó hölgyeknél is előfordulhat hormonális, androgén típusú hajhullás, ami náluk ugyan nem vezet teljes kopaszodáshoz, de a fejtetőn erőteljesen megritkulhat a hajzatuk ” – magyarázza. Afogamzásgátlótabletták elhagyása, a terhesség utáni – hónapokig, néha akár egy-két évig jelentkező – vagy a klimax környéki hajvesztés is hormonális okokra vezethető vissza, és sok nőt érint.
2. tévhit: “Vigyázz, mert ha kihullik a hajad, nem nő helyette új!”
Mindkét bőrgyógyász szakorvos egyetért abban, hogy ez az elképzelés nem helytálló. “Egy hajszál életciklusa átlagosan 3-4 év. Utána kihullik, de optimális esetben azonnal nő helyette új” – mondja dr. Szabó András. És hogy mennyi az elfogadható veszteség, amely még nem okoz látványos problémát? Elmondása szerint legfeljebb napi 40-60 szál.
“Legtöbbször a hirtelen jelentkező, nagyobb mennyiségű hajhullás után haj-visszanövést észlelünk. Nagyon ritka a teljes kopaszságot hátrahagyó hajhullás” – számol be tapasztalatairól dr. Svajda Bernadett. Szintén csökkenhet az aktív hajhagymák száma, ha a hajhullás kisebb mértékű, és inkább csak hajritkulást eredményez (ami gyakran hormonális eredetű probléma). Ekkor a hajvonal hátrébb húzódik, a fejtető hajzata megritkul. A szálak csak abban az esetben nem nőnek vissza, ha a hajhagymák végleg elpusztulnak.
3. tévhit: “Ha mosás után nem szárítasz, megfázik a fejbőröd, és kihullik a hajad.”
Még mindig sokan tartanak attól, hogy a hideg levegő látványos hajritkulást okoz. Ennek a félelemnek azonban bőrgyógyász szakorvosok szerint nincs alapja. Fejbőrünk nem fog megfázni, hajunk pedig nem kezd hullani, ha elfelejtjük vagy éppen nincs időnk megszárítani. “Sőt gyakran a túlzott, forró levegővel végzett szárítás vagy a fodrászati beavatkozások, a fizikai, kémiai sérülések kapcsán észlelünk hajhullást, esetleg a hajszálak károsodását” – említi dr. Svajda Bernadett.
Dr. Szabó András is gyakran találkozik ezzel a tévhittel. “A hajtüsző alján található a hajszemölcs, illetve a mátrix-sejtek, amelyekből a hajszál képződik. Ezek viszont egészen mélyen vannak: a test maghőmérsékletén. Annyira nem tud megfázni a fejbőrünk, hogy a hideg levegő károsítsa ezeket a sejteket” – magyarázza, hozzátéve, hogy az érzékelhető mértékű hajhulláshoz nagyon sokáig kellene extrém hidegben tartózkodnunk.
4. Tévhit: “A festéstől, a dauertól, a gyakori samponos mosástól kihullik a haj.”
Dr. Svajda Bernadett szerint az állításnak van igazságtartalma, de érdemes óvatosan kezelni. Elmondása szerint a festés és főként a dauerolás erős megterhelést jelent a hajszálaknak, és akár károsodáshoz is vezethet. “Természetesen nem mindegy, hogy milyen anyagokat használnak a kezeléskor: léteznek kíméletesebb vegyszerek is. A nem túl gyakran végzett hajfestés nem szokott károkat okozni” – magyarázza. A gyakori mosással viszont véleménye szerint érdemes vigyázni, mert károsíthatja a fejbőr normál védőrétegét. Mint mondja, heti egy-két hajmosás optimális.
“Alapesetben a festés nem okoz hajhullást, kivéve, ha kontaktallergiás dermatitiszt vált ki komolyabb gyulladással, amely már a hajtüszőket is érinti” – mondja dr. Szabó András. Hasonlóan vélekedik a gyakori hajmosásról, hangsúlyozva, hogy ahogy a festésnél vagy egyéb vegyszeres kezelésnél, úgy itt sem mindegy, milyen terméket használunk. “A korszerű samponok nem okoznak hajhullást. Ilyenek például a linolénsavat tartalmazó készítmények, amelyek helyreállítják a fejbőr normál zsírsavvédelmi rendszerét, emellett kíméletesen tisztítanak” – teszi hozzá.
5. tévhit: “A drága maszkok, gyógynövényes hajcseppek, gyógysamponok megállítják a hajhullást.”
Csodák nincsenek, kizárólag hajra kenhető szerekkel – még akkor sem, ha “természetesnek” mondottak – nem szerezhető vissza az elvesztett hajkorona. “Sajnos, a hajhullás kezelése nehéz feladat. Kivizsgálás, majd célzott kezelés mellett, a beteg együttműködésével jó eredményeket lehet elérni. Samponnal vagy pakolással nem valószínű, hogy orvosolható a probléma” – hívja fel a figyelmet a szakszerű kezelés fontosságára dr. Svajda Bernadett.
Dr. Szabó András sem bízik pusztán a gyógynövényes szerek eredményességében. Elmondása szerint az egyes samponokban található cink, magnézium, esetleg A- vagy E-vitamin valamilyen szinten hasznosulhat, de a gyógynövény-kivonatoktól önmagukban nem várható csoda. “Semmit sem érnek például az androgén típusú hajhullás esetén, ahogy a vashiányból fakadó hajvesztés vagy a fejbőr bakteriális fertőzése sem orvosolható velük” – vázolja.
6. Tévhit: “Ha parabén-, szilikon- és színezékmentes termékeket használsz, nem fog hullani a hajad, illetve megállítják a hajhullást.”
Még mindig nagyon népszerűek, sőt egyre nagyobb teret hódítanak a “mentes” hajápolási termékek. Bőrgyógyász szakorvosok szerint fontos tisztában lenni vele, hogy az említett összetevők elkerülése ugyan előnyös lehet, de a hajhullást nem fogja megakadályozni, sem visszafordítani, ha ezeket nem tartalmazó termékeket választunk. Más jellegű probléma esetén viszont csak ilyeneket érdemes használni. “A parabén és a színezékek gyakran allergizálnak, kimutatott allergia esetén kerülésük elengedhetetlen, mert súlyos, minden használat után egyre fokozódó allergiás reakciót fognak okozni” – hívja fel a figyelmet erre a problémára dr. Svajda Bernadett.
7. tévhit: “A házi praktikákban nem lehet csalódni. Sampon helyett ajánlott langyos vízbe konyhasót és pici almaecet tenni, és ezzel átdörzsölni a fejbőrt.”
A sokak által kedvelt és alkalmazott házi praktikák hajhullás esetén sem igazán hatásosak. Sőt. “Gyakran keresnek fel páciensek, akik hasonló háztartási szerek használata mellett allergiás, irritatív reakcióktól szenvednek” – számol be tapasztalatairól dr. Svajda Bernadett, aki a házi kísérletezés helyett korszerű kozmetikumok, szükség esetén pedig gyógyszertári készítmények használatát javasolja.
“Bőrgyógyászként elég drasztikusnak tartom az ilyen jellegű házi praktikákat. Egy sós-ecetes kezelés komolyan károsíthatja a fejbőrt védő zsírsavköpenyt. Amennyiben gyulladással járó irritációt okoz, úgy már akár hajhulláshoz is vezethet. Vagyis az ilyen kezelés nemhogy nem használ, inkább árt” – hangsúlyozza dr. Szabó.
8. tévhit: “Ha sokat fésülöd a hajad, akkor kihullik. Ha sokszor viselsz sapkát, elveszted a hajad.”
Sem a sűrű, göndör loboncukat nehezen kifésülőknek, sem a fejfedők kedvelőinek nem kell aggódniuk: bőrgyógyász szakorvosok szerint ebben a formában ugyanis egyik állítás sem igaz. A gyakori fésülés – amennyiben kíméletesen végzik, és nem éri drasztikus mechanikai hatás a hajat – biztos nem okoz hullást. Dr. Svajda Bernadett szerint ez a tévhit onnan eredhet, hogy az erőteljes hajhullással küzdő páciensek már a fésülködést is kerülik, hogy ne észleljék a sokkolóan nagy mennyiségű hajszál elvesztését. “Ez azonban nem a fésülés következménye: esetükben a haj sajnos spontán, fésülés nélkül is kihullik.”
Ehhez dr. Szabó András annyit tesz még hozzá, hogy mechanikai irritáció esetén előfordulhat valamilyen mértékű hajhullás, például ha valaki állandóan szoros kontyot hord. A gyakori sapkaviselésnek a szakorvosok szerint egészen más veszélye van: ha nem szellőzik a fejbőr, seborrhoeás elváltozás,ekcémajelentkezhet, de felléphet gombás fertőzés vagy korpásodás is.
9. tévhit:” A korpa hajhullást okoz.”
Fontos tudni, hogy a közönséges korpásodás nem jár hajhullással. “Ez tulajdonképpen nem is tekinthető betegségnek: a fejbőrön normál esetben is előforduló gomba okozza, és általában hajlam kérdése, hogy kinél jelentkezik” – mondja dr. Svajda. Más a helyzet például az egyéb, szerzett gombás fejbőr-betegségeknél, amikor a fertőzött foltokban a hajszálak egyszerre hullanak ki. “Ilyenkor a gyulladás mélyre terjedésekor előfordulhat maradandó hajvesztés is. Gyakran ezeket az állapotokat is tévesen korpásodásnak vélik, főként kezdetben” – teszi hozzá dr. Svajda.
A zsíros korpa is okozhat problémákat. “Amikor a fokozott faggyútermelés miatt a fejbőr és a haj elkezd zsírosodni, a fejbőrön levő mikrobák, baktériumok, gombák gyorsan el tudnak szaporodni, hámleválást okozva. Ha ezek a hámsejtek összecsapódnak, akkor kialakul a zsíros korpa. Nagyfokú gyulladás esetén pedig hajhullás jelentkezhet” – magyarázza a folyamatot dr. Szabó.
10.” A stressz okozza a hajhullást és a kopaszodást.”
Ennek az állításnak van igazságtartalma: a stressz hatását a szakértők szerint nem szabad lebecsülni. “Stressz alatt nemcsak a pszichés terhelést kell érteni, hanem minden, a szervezet egyensúlyát durván megbontó hatást: például egy nagyobb műtét vagy egy hirtelen jött betegség is erőteljes hajhullást okozhat” – világít rá dr. Svajda.
Dr. Szabó tapasztalatai szerint a nőknél a hajhullásos esetek körülbelül negyven százalékában a stressz valamilyen szinten szerepet játszik. “Sokszor előfordul, hogy a laborvizsgálat, a gócvizsgálatok, de még az anamnézis felvétele után sem találjuk meg a panasz okát, viszont az illető habitusából kiderül, hogy hajlamos stresszelni. Ilyenkor – ha minden vizsgálat negatív – lehetséges okként ez merül fel.” Természetesen itt sem szabad általánosítani: nem mindig a stressz áll a háttérben, de nem szabad megfeledkezni róla mint kiváltó okról.
11. tévhit: “A hajhullás genetika kérdése: az apa vagy az anya miatt kopaszodik valaki.”
“A hajhullás – értem ezalatt a rendszeres, napi 100 szál feletti, hajmosáskor 200 szál feletti hajveszést – valamilyen akut esemény miatt jelentkezik, nem mondhatjuk, hogy kifejezetten a gének kódolják” – mondja dr. Svajda. Hozzáteszi: sajnos igaz, hogy az apai vagy az anyai haj mennyisége és minősége örökletes, ezen nem tudunk változtatni. Létezik viszont genetikai vizsgálat, amely kimutatja, hogy férfihormon hatására túlzottan érzékeny hajhagymákkal rendelkezünk-e, és genetikailag esélyesek vagyunk-e férfias típusú hajritkulásra.
“Az androgén típusú hajhullásnál, amely az érintett férfiaknál általában a harmincas éveikben elkezdődik, nőknél pedig a változókor környékén jelentkezik, poligénes – több gén okozta – öröklésről beszélhetünk. A hatás egyrészt apai, másrészt az anyai nagyapa oldaláról is befolyásolja a helyzetet” – árnyalja a képet dr. Szabó András.
forrás: www.hazipatika.com