Életkortól, meglévő betegségektől, az immunrendszer állapotától, sőt a vírus előfordulásának gyakoriságától is függ, hogy valaki (akár végzetesen) megbetegszik-e az influenzától. A szakember szerint az oltás a leghatékonyabb védekezés.
A H1N1 gyakorlatilag körbejárta a világot
Négy esztendő elteltével ismét felütötte fejét az influenza B-vírusa, amely kétéves gyermek és hatvanévesnél idősebb ember életét is követelte. A nagyon fiatalok és a nagyon idősek fokozottan ki vannak téve a fertőződés veszélyének, bár más-más okból. Berencsi György virológus szavai szerint a négyévesnél fiatalabb gyermekek először most találkozhatnak a kórokozóval, így a szervezetüknek nincs megfelelő válasza rá.
Az idősebbek már ismerik ugyan a vírust, ám náluk az immunitás természetes csökkenése és az idült betegségek jelenléte nehezítheti a védekezést. Minél több krónikus betegséggel kell bajlódnia a szervezetnek, annál több energiát emészt fel a viszonylagos egyensúly fenntartása. Ha például valakit szív-, tüdő- vagy cukorbetegség, immunhiány is gyötör, annak a szervezete háromszoros munkára kényszerül, amikor az influenzával járó, akár csak 39 fokos láz terheli meg, így az tragédiát is okozhat.
Élnek közöttünk olyanok is, akiknek a szervezete a sajátjaként azonosítja az influenzavírust, ezért nem indít harcot ellene. Mások immungátló kezelést kapnak – ilyenek a transzplantáltak is -, hogy szervezetük ne lökje ki a kapott szervet. Ám ha beoltják őket, képesek a vírus vagy a védőoltás hatására ellenanyagot termelni. A várandós édesanyák testében pedig felerészt „idegen” élet növekszik – az édesapa öröksége -, amit a szervezetüknek úgy kell elviselnie, hogy a magzat nehogy károsodjék, és ez nagy feladat. Nekik ugyancsak az oltás segíthet a professzor szerint. Ha az anya két hónappal a szülés előtt megkapja az oltást, azzal a gyermek is jól jár, mert védett lesz, és nem kell hat hónapos koráig védtelenül várnia, amíg olthatóvá válik.
A- és B-vírus egyébként ritkán okoz járványt, szemben az A (H1N1) kórokozóval, amely tavaly gyakorlatilag körbejárta a világot. Az akkor újinfluenzának elnevezett fertőzés ellen senkinek nem volt védettsége, ezért okozott már a nyáron járványt. Magyarországnak az volt a viszonylagos szerencséje, hogy a fertőzés egy távoli kontinensen kezdődött, ezért mire hozzánk elért, volt idő az új védőoltás előállítására, amihez fél évre volt szükség. A szakember szerint az 1968-as helyzethez hasonlított a tavalyi járvány, mert akkor is csak fél évvel később érkezett meg a Hongkong vírus Magyarországra. A járvány nálunk 2009-ben 136 emberéletet követelt, az áldozatok közül csak öten kaptak oltást, ám ők is későn.
Az influenzavírus sajátos „katalizátor”. Lehetővé teszi, hogy a baktériumok – amelyek normális körülmények között erre képtelenek – a vérbe jussanak. Ekkor – drámai esetben – leállhat a szervezet működése. Az ÁNTSZ hivatalos összesítése szerint az idei influenzának eddig kilenc áldozata van. Az influenzavírusok szaporodásának nemcsak a hideg, a párás levegő, hanem a zárt tér és a zsúfoltság is kedvez. Berencsi György, a West Balkán esetét ezért járványügyi bűncselekménynek tartja. Mint mondta, főképp azok az idősek lehetnek most veszélyben, akikhez a részt vevő fiatalok kézbesítették a kórokozókat.
forras: http://www.mok.hu