Mi ez a betegség?
Az arthritis psoriatica (AP) psoriasishoz társuló, rendszerint szeronegativitással (reuma faktor negatív) kísért krónikus sokízületi gyulladás. A psoriasis előfordulása általában 1-2%, illetve psoriasisban szenvedők 20-30%-nak van gyulladásos ízületi betegsége.
Általában nem ismert a kiváltó ok, amely a kórképet elindítja. Biztosan szükség van örökletes fogékonyságra, amelyhez valamilyen külső, környezeti tényező (például fertőzés, dohányzás, életmód) társul, s ez váltja ki a betegséget.
Ha a családban valakinek pikkelysömörje vagy ehhez társuló ízületi gyulladása van, nagyobb a valószínűsége, hogy az első fokú rokonokban is hasonló betegség alakul ki. Nem egyértelmű, hogy a környezeti tényezők okai-e a betegségnek, vagy csak a már elindult betegség romlását, fellobbanását okozzák.
Kiderült, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a zsíros étkezés és a stresszhatások mind a bőr-, mind az ízületi tüneteket fokozhatják. Sok páciens ezért valamilyen feltételezett okkal (pl. sok stresszel, családbeli gyászesettel, balesettel vagy más sérüléssel) hozza összefüggésbe betegségének a kezdetét. Végső soron tehát örökletes és környezeti tényezők váltják ki az ízületek gyulladását, amelynek mechanizmusai hasonlóak a pikkelysömörhöz.
Mik a tünetei?
Az esetek háromnegyedében a pikkelysömör megelőzi az ízületi gyulladás kialakulását, 15 százalékban egyszerre jelennek meg, míg mintegy 10 százalékban előbb az artritisz támad. Az utóbbi esetben akár több hónapig is csak a jellegzetes mozgásszervi tünetek észlelhetők, s a pszoriázis hiánya megnehezíti a diagnózist, később azonban a pikkelysömör is előtűnik. Az esetek igen kis hányadára az jellemző, hogy évekig csak ízületi panaszok vannak, s pszoriázis nem alakul ki. Az is lényeges, hogy a későbbiekben a bőr- és az ízületi tünetek párhuzamosan változhatnak, vagyis a pszoriázis romlását a társuló ízületi problémák fellángolása kíséri. Több esetben előfordul azonban, hogy kiterjedt pszoriázishoz viszonylag enyhe ízületi panaszok társulnak, míg máskor a csaknem teljesen hiányzó pikkelysömörös bőrtünetek ellenére kifejezett az ízületi gyulladás. Ennek a kezelési forma megválasztása szempontjából lehet jelentősége.
Az ízületi gyulladás érintheti a kezek, lábak kis ízületeit, a gerincízületeket, de a nagyobb, így csípő-, térd-, boka-, vállízületeket is. Ezek az ízületi gyulladások később deformitásokhoz vezethetnek. Súlyos esetekben gyakori a láz és a fogyás is. Ezen túlmenően a szív-érrendszer, a szem és a zsigerek (máj, vese) is érintettek lehetnek.
Az ízületek érintettsége inkább aszimmetrikus, a disztális izületek destruktív gyulladása, az egy-egy kéz és/vagy lábujjat érintő és az ízület környéki lágyrészének diffúz duzzanatával is járó dactylitis („kolbászujj”) jellegzetes elváltozás. Igen gyakori tünet az enthesitis, amely az inak és szalagok tapadási felületének gyulladását jelenti. Gyakori helye a sarokcsont, a medencecsont és a térd. Általában mindkét ízületi csoport érintett: a gerinc és a perifériás ízületek is. A bőr és a köröm psoriasisa kötelezően jelenlévő tünete a betegségnek. Súlyos esetekben láz és fogyás is előfordul.
Leggyakrabban (az esetek 30–60 százalékában) – a reumás ízületi gyulladáshoz hasonlóan – úgynevezett poliartritisz (öt vagy több ízület gyulladása) alakul ki, amely leginkább a kezek és a lábak kisízületeit érinti (sokízületi típus).
A betegek egyharmadára egy–négy ízületnek, döntően az alsó végtag nagyobb ízületeinek (a boka- és térdízületnek) a gyulladása jellemző (ez nagyízületi forma). Az esetek 5–20 százalékában elsődlegesen a kézujjak utolsó (köröm-) perceinek gyulladása következik be, amely általában a körmök pikkelysömörös érintettségével jár együtt. Kis számban (3–5 százalékban), főleg férfiaknál, a keresztcsont ízületeinek és a háti-ágyéki gerincnek a gyulladása (spondilitisz) áll előtérben.
Végül, szerencsére, igen kevés beteget (5 százalékot) érint a betegség úgynevezett mutiláló formája, amikor is olyan súlyos ízületi és csontkárosodás jön létre, hogy az ujjpercek egy része vagy egésze felszívódhat, eltűnhet.
Melyek a lehetséges szövődményei?
Az utóbbi időben derült ki, hogy az idült gyulladásos betegségek, köztük a pikkelysömörhöz társuló krónikus ízületi gyulladás is, fokozzák az érelmeszesedést, így már viszonylag fiatal életkorban koszorúér– vagy agyi érbetegség alakulhat ki. Nagyon fontos tehát a betegek szűrése, a dohányzás abbahagyása és az elhízás csökkentése. A betegség ritkán a nagyereket és a szív bizonyos részeit, például a szívbillentyűket is érintheti. E szervi eltérések mellett ritkán májfunkciós zavarok (ezért megszívlelendő az alkoholtilalom), vesebetegség, izomgyulladás és egyéb bőrbetegségek (egyebek között gennyes bőrgyulladás) is kialakulhatnak.
Több más ízületi gyulladáshoz hasonlóan a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás is együtt járhat a szem különböző részeinek gyulladásával, így az esetek ötödében kötőhártya-gyulladás, míg körülbelül 7 százalékban szivárványhártya-gyulladás támadhat.
Hogyan kezelhető a betegség?
A nem gyógyszeres kezelés – gyógytorna, fizioterápia, betegoktatás, diéta – a terápia nélkülözhetetlen része. Mellette a gyógyszeres kezelés célja a tünetmentesség elérése, az fellángolások csökkentése, illetve gátlása, a mozgásfunkció és a beteg életminőségének javítása. A szakorvos a társbetegségeket és az egyéb tényezőket (nem, életkor, betegség súlyossága, stb.) figyelembe véve választja ki a legmegfelelőbb kezelést.
Az utóbbi idők felfedezése a biológiai terápia, amelynek révén a csont- és ízületkárosodás gátolható. A biológiai terápia formája lehet (ön)injekciózás otthon vagy kórházi infúziós kezelés. A kezelést a társadalombiztosító teljes mértékben támogatja, de csak az ország kijelölt reumatológiai centrumaiban hozzá férhető.
Centrumok listája:
Állami Egészségügyi Központ
Reumatológiai és Fizioterápiás Osztály
Budai Irgalmasrendi Kórház
Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Reumatológiai és Immunológiai Tanszék
Kenézy Kórház-Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Reumatológiai és Fizioterápiás Osztály
Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézete
Reumatológiai Osztály
Esztergom Város Önkormányzat Vaszary Kolos Kórháza
Reumatológiai Osztály
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház
Reumatológiai és Fizioterápiás osztály
Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza
Reumatológiai és Fizioterápiás Osztály
Szent András Kórház
Reumatológiai Osztály
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza
Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
Reumatológiai Osztály
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szent Ferenc Kórház-Rendelőintézet
Reumatológiai Osztály
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórháza
Reumatológiai Osztály
Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Reumatológiai Osztály
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
Reumatológiai Osztály
Fejér Megyei Szent György Kórház
Reumatológiai Osztály
MÁV Kórház és Rendelőintézet
Reumatológiai Osztály
Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit ZRt
Reumatológiai Osztály
Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet
Reumatológiai Osztály
forrás: www.abbott.hu