A méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a harmadik helyen áll a nők daganatos halálozásában a világon. Sajnos még napjainkban is évi 450 körüli halálesettel kell számolnunk, ezen felül a betegség előfordulási gyakorisága és a betegség miatti halálozás is jóval magasabb, mint az európai átlag. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel, részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget.
A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat! A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!
A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja. A szakma ajánlása, hogy a nemi élet megkezdésétől évente el kell végezni a vizsgálatokat!
Kockázati tényezők
A méhnyakrák kialakulásának legfőbb kockázati tényezője a humán papillómavírus, röviden a HPV. A vírus 13 törzséről ismert, hogy köze van a méhnyak daganatos betegségének kialakulásához.
A HPV-vírus
A kockázati tényezők közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillómavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható. A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt, mintegy 75 féle vírust magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák.
A HPV-vel való fertőzöttség igen gyakori, de számos nő soha nem szerez erről tudomást, mivel nem mindig alakulnak ki tünetek. A legfőbb tünet egyébként szemölcsök megjelenése.
A HPV-vel való megfertőződés esélyét növeli:
- a szexuális élet megkezdése 18 éves kor előtt
- a szexuális partnerek gyakori váltogatása
- szexuális kapcsolat létesítése olyan férfiakkal, akiknek több szexuális partnerük volt/van, illetve akik korán kezdtek nemi életet
- szexuális kapcsolat létesítése olyan férfivel, akinek szexuális partnere méhnyakrákos volt
Egyéb kockázati tényezők
A méhnyakrákos nők nem mindegyike HPV-fertőzött, tehát a betegség kialakulásában más okok is szerepet játszanak. A méhnyakrák kialakulásának kockázatát növeli:
- ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például klamídia, herpesz)
- a magasabb életkor
- a dohányzás
- a tartósan legyengült immunrendszer (pl. HIV-fertőzés hatására), mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel
Hormonális fogamzásgátlók és a méhnyakrák
Felmerült, hogy a hormonális fogamzásgátló tablettát szedők körében magasabb a méhnyakrák kialakulásának aránya, ugyanakkor nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a tabletta közvetlenül méhnyakrákot okozna. Az összefüggést nehéz igazolni, mert a méhnyakrák két fő kockázati tényezője – a korai életkorban kezdett nemi élet és a szexuális partnerek váltogatása – szintén gyakoribb lehet a tablettát szedő nők között, mint azok között, akik nem szednek hormonális fogamzásgátló készítményt. A fogamzásgátló tabletták dobozában található betegtájékoztató mégis feltünteti ezt a lehetséges kockázatot, és azt tanácsolja a tablettát szedő asszonyoknak, hogy évente végeztessenek citológiai vizsgálatot. A fogamzásgátló tablettát szedők rendszerint nem használnak óvszert, a magasabb kockázatban ez is szerepet játszhat.
Megelőzés
A citológiai vizsgálat vagy másik nevén a Pap-teszt során mintát vesznek a méhnyak felszínéről. Ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak nagyítóval történő vizsgálatát, az úgynevezett kolposzkópos vizsgálatot. Mire érdemes figyelünk, mielőtt a vizsgálatra jelentkezünk?
A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat
A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztnek, amely kifejlesztőjének, George Nicholas Papanicolaounak a nevéből adódik). Európában ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot.
A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. Ez a hüvely eszközös feltárása mellett egy pálcika vagy kefe segítségével történik. A mintát tárgylemezre kenik és festés után mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas.
Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást, vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.
A gyakorlatban előfordulhatnak álnegatív esetek (a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket). Az évenként ismételt vizsgálat csökkenti az álnegatív esetek számát, ezért fontos a szűrésen való rendszeres részvétel.
A citológiai vizsgálat megbízhatóságának javítása
Mit tehet valaki annak érdekében, hogy a citológiai vizsgálat minél megbízhatóbb legyen?
- Ne a menstruáció idejére kérjen előjegyzést.
- Ne végezzen hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában.
- Ne éljen házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában.
- Ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában.
A teszt kiegészíthető a HPV kimutatásával is. A gyanús esetekben elvégzett HPV-vizsgálat segíthet az orvosnak a kezelési terv megválasztásában, de nem minden esetben szükséges hozzá, ezért az elvégzéséről a nőgyógyász dönt.
További kockázatcsökkentő tényezők:
- a szexuális partnerek számának mérséklése
- gumióvszer használata
- a dohányzás kerülése
A gumióvszer nem nyújt biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. Ám mint korábban említettük, a betegség kialakulásának kockázatát növeli, ha valakinek más, nemi úton terjedő betegsége van – ezek nagy része ellen azonban az óvszer hatékony védelmet biztosít.
Egyes eredmények arra utalnak, hogy az A-vitamin gátolja a méhnyak felszínén a rákos folyamatok kialakulását vagy kifejlődését, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.
A HPV elleni védőoltás
A HPV elleni védőoltás széles körben javasolt, legideálisabb esetben a szexuális élet megkezdése előtt, hiszen a HPV oltás szempontjából azok a legalkalmasabbak, akik még nem élnek szexuális életet. A HPV elleni védőoltás leghamarabb 9-10 éves kortól adható. A serdülő lányok és a fiatal felnőtt nők rutinszerű HPV elleni oltását, több ország védőoltási programja is ajánlja.
A méhnyakrákot okozó 14 különböző HPV-típus közül a vakcinák a két leggyakoribb, a 16-os és 18-as típusok ellen nyújtanak védelmet. E két vírustípus a kialakuló méhnyakrákos megbetegedések körülbelül 70 százalékért felelős. A vakcina a vírus burkának fehérjéiből készül, a kórokozó örökítő anyagából semmi sem kerül bele az oltóanyagba, így nincs fertőzésveszély!
Az egyik forgalomban lévő HPV elleni oltás alkalmas a HPV 6-os és 11-es típusai által okozott külső genitális szemölcsök (condyloma acuminatum) megelőzésére is.
Minden nőnek javasolt beadatni a HPV oltást
HPV elleni védőoltás szexuálisan aktív nők számára is adható, sőt a HPV elleni oltás minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott, mivel minden nemi életet élő nő ki van téve a daganatkeltő HPV-vel történő fertőzés és újrafertőzés veszélyének. Sajnos az is nyilvánvaló, hogy a daganatkeltő HPV-fertőzés tartós megmaradásának veszélye az életkor előrehaladtával nő.
A korábban HPV-fertőzést átvészelt nőknél is van értelme a HPV elleni oltásnak, hiszen az ilyen vizsgálati eredmények (citológiai eltérés, HPV-DNS pozitivitás, rendellenes kolposzkópos lelet a kórörténetben) a HPV-fertőzéssel szembeni fokozott fogékonyságot jelezhetnek. Ezen nők figyelmét fel kell hívni, hogy a jövőben rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon. A 26 év feletti nőkön végzett klinikai vizsgálatok eredményei alapján, a daganatkeltő HPV-fertőzés elleni védőoltás, ebben a korosztályban is nagy fokban hatékony és biztonságos.
HPV-n átesett nőknek is javasolt
A HPV DNS- pozitív, de citológiailag negatív nők is részesülhetnek HPV elleni védőoltásban, mert a HPV6 és 18 törzsekkel való együttes fertőzöttség valószínűsége igen kicsi. Ezeknél a nőknél a HPV elleni oltás teljes védelmet nyújt az ellen a vírustörzs ellen, amivel az oltás beadásakor nem fertőzöttek, és részleges védőhatást válthat ki a fertőzést okozó törzs ellen is.
A legfontosabb viszont, hogy a vakcina beadása után is rendszeresen részt kell venni a szűréseken!
További hasznos információ a témáról:
http://daganatok.hu/mehnyakrak/
http://daganatok.hu/mehnyakrak/
http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/
kerdesek_feleletek_mehnyakrak_elleni/89307/
Forrás: webbeteg.hu, daganatok.hu/mehnyakrak/