A közhiedelemmel ellentétben a hasi hízásban nem a sörivás játszik elsődleges szerepet, és bár a férfiakra jellemzőbb, nem csak őket érinti. Mi okozza, miért érdemes mielőbb megszabadulni tőle?
Egészségünk megóvása érdekében a has körül lerakódott felesleges zsírrétegtől érdemes mihamarabb megszabadulni: egyes kutatások szerint ez a fajta elhízás veszélyesebb, mint önmagában a túlsúly.Ráadásul egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a hasi zsírlerakódás, amit a köznyelvben sörhasnak nevezünk, különösen veszélyes a szívbetegségek, az agyvérzés és egyéb korai halálokok kialakulás szempontjából.
A túlsúly nagyon komoly egészségügyi kockázatokat jelent: a krónikus betegségek megelőzésének egyik leghatásosabb módja az optimális testtömeg fenntartása. Ráadásul egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a hasi zsírlerakódás, amit a köznyelvben sörhasnak nevezünk, különösen veszélyes aszívbetegségek, az agyvérzés és egyéb korai halálokok kialakulás szempontjából.
Az egyesült államokbeli Mayo Klinika nagyszabású, csaknem 13 ezer 18 év feletti felnőttel folytatott vizsgálatsorozat nyomán arra jutottak, hogy már a viszonylag csekély mértékű, de aránytalan hasi elhízás veszélyesebb lehet, mint a testen egyenletesen eloszló túlsúly – legutóbb tavaly ősszel publikálták a korábbiakat megerősítő, erre vonatkozó eredményeiket.
Az elhízás esetében alapvetően kétféle típusról beszélünk: lehet jellemzően csípőtáji vagy hasi – ez utóbbi férfiaknál 90, nőknél 80 centiméter feletti haskörfogatot jelent. Bár a has körül lerakódott felesleges zsírréteget a magyaron kívül számos egyéb nyelv – így például az angol és a német is – a sör számlájára írja, ezúttal nem teljesen pontos a népi bölcsesség. Noha nagy mennyiségben fogyasztva minden szeszes ital hizlal, az alkoholnak ráadásul étvágygerjesztő hatása is van, a mértékletessörfogyasztás és a hasi elhízás között nem mutatható ki ok-okozati összefüggés.
Svéd és német kutatók 2009-ben összevetették húszezer felnőtt testalkatát (súlyát, derék- és csípőbőségét) és alkoholfogyasztási szokásait. A European Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közölt vizsgálatuk során megállapították, hogy akik sok sört isznak, azok átlagban valóban nagyobb súlyfelesleget cipelnek, ellenben has- és csípőkörfogatuk aránya nem tér el az átlagostól, azaz nincs jellemzőbben sörhasuk, mint azoknak akik nem vagy nem sört isznak.
Logikusan következik mindebből, hogy az arra hajlamos embereknél a hasi elhízásért az energiában gazdag táplálkozás felel, ebbe viszont a sörrel bevitt kalóriamennyiség ugyanúgy bele tartozik, mint bármi más. 1 dl sör, típustól függően, 45-60 kcal-t szolgáltat (egy korsó vagy üveg tehát nagyjából 250-et). Azaz nem többet, mint ugyanennyi üdítőital, és kevesebbet, mint például hasonló mennyiségű bor.
Magyarán a sörhas részben alkat, részben fogyasztási szokások kérdése: aki nagy lendülettel dönti magába a söröket, annak számolnia kell azzal, hogy hízni fog is tőle; alkattól függően akár hasra. A sör ráadásul az elfogyasztást követően még 1-2 órán keresztül a gyomorban marad, így a gyors egymásutánban legurított néhány korsó jelentősen kitágítja a gyomrot. Az pedig, ha a szokásos finom, de egészségtelen sörkorcsolyákkal tetézzük az élményt, nyilvánvalóan továbbfokozza a kockázatot.
forrás: www.hazipatika.com