Itt a tél, támadnak a kórokozók, mi pedig egyik betegségből esünk a másikba. Ameddig tudjuk, otthon kúráljuk magunkat, kortyolgatjuk este a hársfateát, inhalálunk, gőzölünk és C-vitaminnal tömjük magunkat. Háziorvosunkat pedig csak az otthoni gyógymódok és a szomszéd néni biztos receptjének kudarca után keressük fel. Ha mégis az orvosnál kötünk ki előfordulhat, hogy antibiotikumot ír fel nekünk, ilyenkor nem árt ha tisztában vagyunk azzal: mit is kell tudni az antibiotikumokról?
Az antibiotikumok olyan hatóanyagok, amelyek az emberi szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják, vagy azok szaporodását gátolják. Amennyiben (csak) a baktériumok szaporodását gátolják a gyógyszerek, az immunrendszerre is feladat hárul, a meglévő kórokozókat a szervezetnek kell elpusztítania.
Szigorúan véve a definíciót, csak az élő szervezetek (pl. gombák) által termelt anyagok nevezhetők antibiotikumnak, ilyen a penicillin is, az első – 1928-ban Fleming által felfedezett – antibiotikum. Napjainkban azonban a kategóriák már összemosódnak, és antibiotikumnak nevezik a szintetikusan előállított baktériumellenes szereket is.
Az antibiotikumok a baktériumok egy bizonyos csoportjára/típusára hatnak. Attól függően, hogy hányféle baktérium ellen képesek hatékonyan fellépni, különböző spektrumszélességű antibiotikumok léteznek. Minden esetben szükséges meghatározni, hogy feltételezhetően vagy ténylegesen milyen baktérium okozta az adott fertőzést, és ennek megfelelően kell kiválasztani a leghatékonyabb gyógyszert. Ez a kezelőorvos feladata, és ennek fényében érthetővé válik, hogy baktérium okozta fertőzések esetén miért szükséges minden esetben orvoshoz fordulni, és miért csak receptre lehet antibiotikumokat kapni.
A nem megfelelő antibiotikum nem pusztítja el a kórokozókat, a beteg állapota súlyosbodhat, ugyanakkor a gyógyszer okozta esetleges kellemetlen mellékhatásokkal is számolni kell. Az indokolatlan antibiotikum-szedés a baktériumok ellenálló képességét, ún. rezisztenciáját is fokozhatja, ami évek elteltével ahhoz vezethet, hogy a régen jól bevált szerek elveszítik hatékonyságukat, és egyes kórokozók által okozott fertőzések gyógyíthatatlanok lesznek.
Antibiotikum-készítmények
Az orvos által felírt antibiotikumokat általában 5–7 napig kell szedni, és ennek megfelelő a gyógyszerek csomagolása is. A kiszerelésekben például 10 tabletta/kapszula található, amennyiben 2×1-et kell szedni 5 napon keresztül az antibiotikumból; vagy 21 gyógyszeradag, ha 3×1 az adagolási séma egy héten át. Az antibiotikumokat az orvos által előírt ideig kell szedni. A rövidebb használat a fertőzés későbbi fellángolását eredményezheti!
A felnőtteknek tabletták, kapszulák állnak rendelkezésre, amiket eltörés, szétrágás nélkül, bő vízmennyiséggel kell lenyelni. Lényeges a vízzel való bevétel, ugyanis az antibiotikumok egy csoportjánál (pl. ciprofloxacin, ofloxacin, levofloxacin) a tejjel, tejtermékekkel (pl. joghurtitallal) való bevétel akadályozza a hatóanyag bélből való felszívódását és hatását. A bő folyadékfogyasztás fontos az antibiotikum-kúra teljes időtartama alatt, így pl. szulfonamid–trimetoprim kombináció szedése esetén ügyelni kell a napi több liternyi folyadékfogyasztásra.
A gyermekek részére viszonylag könnyen beadható ízesített, esetleg színezett antibiotikum-szuszpenziók készülnek. Ezeket felbontás után hűtőben kell tartani, és használat előtt felrázni. A pontos adagolást életkor vagy testtömeg alapján határozza meg a kezelőorvos.
Lehetséges mellékhatások
Az antibiotikumok esetén, attól függően, hogy milyen típusú hatóanyagról van szó, különféle mellékhatások léphetnek fel. Leggyakrabban gyomor- és bélrendszeri problémák, hasmenés, puffadás jelentkeznek. Ez azzal magyarázható, hogy az antibiotikumok elpusztítják a szervezetet védő, bélben található jótékony baktériumokat is, aminek eredményeként az emésztés is károsodik, kellemetlen hasi diszkomfortérzés jelentkezik.
Egyes antibiotikumok allergiás reakciókat váltanak ki az arra érzékeny egyéneknél, ez leggyakoribb a penicillinszármazékoknál. Minden betegnek tisztában kell lennie azzal, hogy penicillinérzékenységgel rendelkezik-e, és erről a receptet felíró orvost tájékoztatnia kell. Az antibiotikumok szedése során arra is oda kell figyelni, hogy némelyik (pl. doxiciklin, valamint a nevükben „floxacin”- ra végződők pl. ciprofloxacin) fényérzékenységet okozhat, így azok szedésének ideje alatt csak kalappal, napszemüveggel, ruhával elfedett testtel szabad napra menni, és a szoláriumozás sem javasolt.
Mivel az antibiotikumok általában a májban bomlanak le, befolyásolhatják más, ugyancsak a máj enzimjei által lebomló gyógyszerek hatásait is. A számos kölcsönhatás közül kiemelendő, hogy sok antibiotikum csökkentheti, akár fel is függesztheti az orális fogamzásgátlók hatását! A fertőzések gyógyítása és a rezisztencia leküzdése érdekében lényeges, hogy antibiotikumot mindenki csak orvosi utasításra szedjen, és otthoni, korábbról megmaradt készleteket tetszőlegesen senki ne vessen be bakteriálisnak vélt fertőzések esetén.
Fontos a probiotikum-szedés!
A bélflóra apró baktériumok stabil közössége, amely kiegyensúlyozott működése esetén sikerrel veszi fel a harcot a szervezetbe betolakodó kártékony baktériumokkal, vírusokkal szemben. A bélflóra jelentős mértékben felelős az immuntevékenységünk megfelelő intenzitásáért, méregtelenít és csökkenti a gyulladást keltő anyagok termelődését. Nem csoda tehát, hogy kiegyensúlyozott működése olyan fontos számunkra. A bélflóra mérsékelt aktivitása kiszolgáltatottá tesz bennünket a külvilágból érkező fenyegetésekkel szemben, és idővel testünk nem tudja már kivédeni az igazán veszélyes betegségek felbukkanását sem
A bélflóra egyensúlyának felborulása azt jelenti, hogy bizonyos baktériumfajták száma csökken, más élőlényeké viszont megnő a több száz itt élő baktériumfaj közösségében. Ahhoz, hogy minden mikroorganizmus a megfelelő számban képviseltesse magát a munkamegosztásban, és újra elindulhasson az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen tevékenységük, bizonyos meghatározó fajokat újra kell telepítenünk. Az újabban csaknem mindenütt elérhető élőflórás joghurtoktól számottevő eredményeket várhatunk, de minden szempontból megnyugtató megoldást csak a probiotikus készítmények használatától remélhetünk.
A probiotikumok számunkra nélkülözhetetlen baktériumokat, mikroorganizmusokat tartalmaznak. Helyreállítják a bélflóra egyensúlyát, és így újra beindul annak egészséges működése. A probiotikumok szedése már az antibiotikum-kúra ideje alatt is javasolt, ügyelni kell azonban arra, hogy a probiotikumok és az antibiotikumok bevétele között legalább egy, de inkább két óra elteljen. Az antibiotikum-kúra befejeződése után egy héten keresztül ajánlott a probiotikumok szedése. A probiotikumok mellett, a jótékony baktériumok megtelepedését/ visszatelepedését segítő prebiotikumok szedése is hatásos, ilyen prebiotikumok például a növényi rostok.
Forrás: hazipatika.hu, patikamagazin.hu