Az elmúlt időszakban a gyógyszertárakban olyan eszközök/tesztek forgalmazása és ezzel párhuzamosan, a médiában ezek népszerűsítése kezdődött meg, amelyek az eltávolított kullancsból az általuk terjesztett kórokozók (pl. a Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumok, vagy a kullancsok által terjesztett, agyvelőgyulladást okozó vírus) kimutatásának lehetőségét kínálják.
A tesztek alkalmazása során azonban kellő óvatossággal kell eljárni, mivel azok a tesztekhez mellékelt tájékoztatóban is leírtakkal összhangban a fenti betegségeknek a megcsípett emberben történő diagnosztizálására nem alkalmasak.
A teszteredmények értékelése során minden esetben a következő szempontokat kell szem előtt tartanunk:
- Az ilyen tesztek/eljárások érzékenysége és megbízhatósága a hozzáférhető adatok alapján általában nem kellően bizonyított.
- A kórokozó nem kerül be minden kórokozót hordozó kullancs csípésével az ember szervezetébe. Általánosságban, a fertőződés kockázata a kullancscsípés és a kullancs eltávolítása között eltelt idővel arányosan nő. A testfelszín alapos átvizsgálásával, és a kullancs korai, szakszerű eltávolításával a fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető. Ennek megfelelően, pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül a fertőződés tényét.
- A kullancscsípésre a később megbetegedettek akár fele nem is emlékszik. Gyakran előfordul, hogy valakit egy időben több kullancscsípés is ér. Ilyen esetben az aktuálisan bevizsgált kullancs negatív teszteredménye téves biztonságérzetet nyújthat, pedig nem kizárt, hogy egy másik, kórokozót hordozó kullancs csípésével bekövetkezett a fertőzés.
- A kullancs a Lyme-kór és a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás kórokozóján felül számos egyéb mikróbát is hordozhat. A negatív teszteredmény az ezekkel történt fertőződés lehetőségét sem zárja ki.
Összefoglalva:
- A kullancs vizsgálata alapján az ember betegségének diagnózisa nem állítható fel. A teszt az egyéb adatokkal, tünetekkel, panaszokkal és laboratóriumi eredményekkel együtt értékelve kiegészítő információt nyújthat a kezelőorvosnak a diagnózis felállításához és az esetleges terápia szükségességének eldöntéséhez.
- A kullancsvizsgálat pozitív eredménye az emberi fertőződés nagyobb kockázatát jelezheti, de nem jelenti szükségszerűen a kórokozó továbbadását.
- Az esetlegesen kapott pozitív eredmény önmagában terápia megkezdését nem indokolja.
- A negatív eredmény nem zárja ki a fertőződés lehetőségét. Amennyiben a csípést követően betegségtüneteket észlel, mindenképp forduljon orvoshoz!
- Tünetek (bőrtünetek, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb.) jelentkezése esetén azonnal forduljon kezelőorvosához, aki az összes információ gondos mérlegelése alapján állítja fel a diagnózist (szükség esetén az Ön vérmintáját elküldi laboratóriumi vizsgálatra), és előírja a megfelelő terápiát (pl. antibiotikum alkalmazását).
- A kullancs vizsgálata a szükséges védőintézkedéseket és az orvosi konzultációt nem helyettesíti!
Kullancs térkép: melyek a veszélyeztetett területek?
Kíváncsi, hogy az elmúlt években földrajzilag hol fordult elő a legtöbb kullancs okozta megbetegedés? Melyek hazánkban a nagy fertőzéskockázatú területek? Nézze meg az elmúlt évek adatait!
A kullancs által terjesztett betegségek tekintetében Magyarország közepesen fertőzött országnak mondható, azonban a szokatlanul enyhe tél miatt idén kullancsinvázióra számíthatunk.
Szezonális előfordulás
2013-ban a betegségek az előző évekhez hasonlóan a tavaszi-nyári hónapokban fordultak elő, amikor az éghajlati viszonyok a kórokozót terjesztő kullancsok életfeltételeinek, szaporodásának kedveztek. A legtöbb kullancsencephalitis-os esetet májusban és júniusban regisztrálták, míg a Lyme-kór okozta megbetegedések 83,5 százaléka egész nyáron (május és augusztus között) észlelhető volt – tette közzé az Országos Epidemiológiai Központ.
Területenkénti megbetegedések
Kullancsencephalitis megbetegedést Zala (14), Somogy (9 beteg) és Vas megyében (7) jelentettek. Három megyében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg) nem diagnosztizálták a betegséget. A területi morbiditás (100 000 lakosra számított megbetegedési arány – a betegség kockázata területenként) Zala megyében volt a legmagasabb, míg Somogy és Vas megyében közel azonos volt a betegség kockázata. Nógrád megyében csupán két megbetegedést regisztráltak.
Az Országos Epidemiológiai Központ statisztikái alapján az elmúlt évben minden megyében volt Lyme-kóros megbetegedés. A legtöbb esetet Nógrád megyében (204 beteg) és a fővárosban diagnosztizálták (153 beteg), ezeket Borsod-Abaúj-Zemplén (96 beteg) és Pest megye (94 beteg) követte. A legkevesebb megbetegedést Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyében észlelték. Kiugróan magas volt a területi morbiditás Nógrád, Vas, Zala és Somogy megyében.
Bármelyik terület veszélyes lehet
Egyes területeken tehát nagyobb a kullancs által terjesztett betegségek kialakulásának kockázata, de akkor kapunk átfogó képet, ha a két térképet összevetjük (pl.: megnyugvásra adhat okot, hogy Nógrád megyében csupán két kullancsencephalitis-os beteget regisztráltak, mégsem szabad félvállról vennünk a kullancsok elleni védekezést, ugyanis szintén ebben a megyében a Lyme-kóros megbetegedések területi morbiditása kiugróan magas volt).
Veszélyeztetett korcsoportok
A kullancsencephalitis-es betegek 60 százaléka 40-69 éves korú volt, egyharmaduk 20-39 éves korcsoportba tartozott, 20 évnél fiatalabbak körében pedig csupán három megbetegedést (5,7 százalék) regisztráltak. A legfiatalabb Lyme-kóros beteg 8 hónapos, a legidősebb 90 éves volt. Az esetek 16,6 százaléka 14 éves vagy fiatalabb, 24,3 százaléka 15-39 éves, 32,2 százaléka 40-59 éves, 26,9 százaléka 60 éves vagy idősebb volt.
forrás: www.oek.hu
http:www.webbeteg.hu