Számos tévhit és félreértés kering a köztudatban a lázcsillapítással kapcsolatban, mindez pedig a téli időszak beköszöntével különösen aktuálissá válik. Éppen ezért az alábbiakban sorra vesszük a lázas állapotok kezelésével kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat.
Lázról beszélünk, ha testünk belső hőmérséklete 38 Celsius-fok fölé melegszik. Ennek hátterében számos kiváltó tényező állhat, gyakran például valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzésre reagál ilyen módon a szervezetünk. A tünet igen kellemetlen lehet, egyéb panaszokkal is társulva jelentősen ronthatja a közérzetet. Ezen felül – bár segíti az immunrendszer működését – egy bizonyos szint felett a magas testhő már több kárt okoz, mint amennyire hasznos. Nem igaz tehát az a széles körben elterjedt nézet, hogy ne lenne szabad enyhíteni a betegek lázát, mindazonáltal fontos meggondolni, hogy milyen eszközöket vetünk be a cél érdekében.
Az érintett életkorától, betegségétől vagy betegségeitől, egyéni tűrőképességétől függően nagyon eltérő lehet, hogy hány fok felett kell mindenképpen beavatkozni. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egészséges, csupán valamilyen akut fertőzésen áteső betegeknél 42 fokig nem kell feltétlenül lázat csillapítani. Ezzel együtt, ha a beteg közérzete alacsonyabb érték mellett is rossz, nagyon kényelmetlenül érzi magát, akkor nyugodtan meg lehet próbálni csökkenteni a testhőmérsékletét.
Hogyan csillapítsuk a lázat?
Hőemelkedés vagy enyhe láz esetén sokszor az is elég, ha javítjuk a test hőleadását, azaz például kitakarjuk a beteget. Régi hiedelem, hogy a náthát és az influenzát ki kell izzadni, ennek azonban nincs túl sok alapja. Valójában csak kényelmetlenül érzi magát a beteg három paplan alatt, egyszersmind a láza sem tud lemenni így. Magasabb testhő mellett már érdemes vény nélkül kapható lázcsillapító gyógykészítményeket alkalmazni: a hatóanyagok közül mind a paracetamol, mind az ibuprofén hatékony megoldást jelenthet. Ugyancsak használható e célra az acetilszalicilsav, avagy aszpirin, ám ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy 12 éven aluli gyermekeknek nem adható, mert egy ritka kórképet, úgynevezett Reye-szindrómát válthat ki náluk.
Fontos leszögezni, hogy a cél nem az, hogy a testhőmérséklet 37 fokra hűljön vissza, hanem az, hogy a beteg jobban érezze magát. Egyéni érzékenységtől függ, hogy ez mit jelent a gyakorlatban: ha valakinek már 39 fokos testhő mellett is jó a közérzete, úgy nem szükséges folytatni a gyógyszeres lázcsillapítást.
A kitakarózást leszámítva egyéb fizikai hűtési módszert csak nagyon átgondoltan szabad lázcsillapítási céllal bevetni. A hideg vizes hűtőfürdő és a priznicelés is rendkívül kellemetlen élmény a betegek számára, ráadásul ezek valójában kontraproduktívak is, mivel az erek összehúzódása miatt rontják a test hőleadó képességét. Ha szeretnénk ilyen módon javítani a beteg közérzetét, úgy mind a fürdővíz, mind a borogatás legyen olyan hőmérsékletű, amely még nem okoz didergést – körülbelül 31 fok alá ne hűljön a víz, és igyekezzünk azt is fokozatos hűtéssel elérni.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A lázas állapot többnyire néhány nap alatt magától rendeződik. Orvosi segítséget elsősorban olyan esetekben érdemes kérni, ha a beteg állapota öngyógyszerezés mellett sem javul három napon belül, vagy esetleg egyéb súlyos tünetek is társulnak a lázhoz, mint például lázgörcs, gyakori hányás, hasmenés, csípő vizelet, véres köpet vagy fulladás. Néhány hetes vagy hónapos gyermekeknél szintén fontos az elővigyázatosság, mert esetükben már a 38-39 fokos testhőmérséklet is komoly problémára figyelmeztethet. Összességében pedig az elhúzódó vagy visszatérő lázas eseteket mindenképpen ki kell vizsgáltatni, kortól függetlenül.
forrás: www.hazipatika.com