Mindenekelőtt fontos elmondani, hogy a gyógyszerek visszavásárlását, visszavételét jogszabály tiltja!
Egyre gyakrabban találkozom olyan esetekkel, amikor a betegek vagy gyógyultak a felbontatlan, fel nem használt, illetve valamilyen okból nem megfelelő gyógyszert, gyógyhatású készítményt visszahozzák a patikába azzal, hogy cseréljük ki, vagy vegyük vissza. Érveik logikusak, hiszen gyakran előfordul, hogy az orvos más gyógyszert rendel – például a mellékhatások: allergia vagy a másik gyógyszerrel való együttszedés kockázatai miatt -, vagy terápiás okokból át kell térni egy másik gyógyszerre. Így a korábbi gyógyszer megmarad, gyakran az eredeti, bontatlan csomagolásban. Sokan pazarlásnak tartják, hogy a patikus ilyenkor is határozottan nemet mond, mert úgy gondolják, hogy a gyógyszert egy másik beteg még fel tudná használni.
Mindenekelőtt fontos elmondani, hogy a gyógyszerek visszavásárlását, visszavételét jogszabály tiltja! Néha nehezen érthető egy-egy jogszabály logikája, értelmetlennek, állampolgár-ellenesnek ítéljük, de csak addig, amíg lényegét és célját meg nem értjük: a tiltások és a korlátozások jó része minket és a családunkat védi.
Én a gyógyszer útját úgy képzelem, mint egy hosszú utazást. A nagy pályaudvar indulóoldalán a gyógyszergyár áll, és ha a minőségbiztosító felemeli a zöld tárcsát, indulhat első állomására a nagykereskedőhöz, majd a patikába. A végállomás a beteg, a gyógyszert felhasználó, akinek a gyógyulását segíti.
A zöld út
Kísérjük el tehát ezt a különleges terméket azon az úton, amelyen önökhöz ér! Végig az úton és minden egyes állomáson a gyógyszert óvni, védeni kell, nehogy elveszítse gyógyító tulajdonságait, nehogy romlott vagy selejtes áru kerüljön felhasználásra. Ezért aztán többször is ellenőrzik a minőségét. Mindenütt meg kell oldani a szakszerű tárolást, hogy minden darab minden percben beazonosítható legyen. Ezért aztán ezeket az állomásokat csak különleges engedéllyel és felelősséggel lehet működtetni, így minden egyes művelet utólag is ellenőrizhető, és megakadályozható, hogy hamisított gyógyszerek kerüljenek a valódinak a helyére.
Mindez a betegek érdekében történik. A gyártósoron minden egyes gyógyszer gyártásához minőségi bizonyítványt állít ki a gyártó, a tabletták meghatározott mennyiségét időközönként laboratóriumi, analitikai vizsgálatok sokasága kíséri (mintavételezés), de nemcsak az alapanyag és a vivőanyagok, hanem a csomagolóanyagok is engedélykötelesek. Nem mindegy, hogy például egy nedvességre érzékeny gyógyszert milyen módon, milyen kartonba csomagolnak. Egyes gyógyszereknél például ún. sivatagi csomagolásokkal is találkozhatunk (kis zacskó, nedvszívó anyaggal a dobozban a gyógyszer mellett). A kartondoboz nemcsak a szigorúan előírt feliratokat tartalmazza, hanem megvédi a belső csomagolást is. Ezért nem helyes, hogy sokan már a patikában kicsomagolják gyógyszereiket a kartonból, mert így kisebb helyen fér el. Ennek következtében kiszolgáltatják gyógyszerüket a nedvességnek és a napfénynek, és ezért a gyógyszer a dobozon és a feltüntetett szavatossági határidő előtt tönkremehet. Jobb esetben csak hatástalan lesz, és nem okoz plusz problémát.
A gyárból szigorú adminisztrációs feltételek mellett kerül a gyógyszer a nagykereskedőhöz, aki minden gyártási tételt újra – szúrópróbaszerűen – megvizsgál, és csak a minőségbiztosító gyógyszerész engedélyével kerülhet át abba a raktárba, ahol a gyógyszertárak megrendeléseit állítják össze. A gyógyszerek egy része hűtőszekrényben, a többi hűvös helyen vagy szobahőmérsékleten tárolható. Az adott hőmérséklet és páratartalom betartása a gyógyszer minőségének alapfeltétele.
Nemrégiben egy teherszállító repülőgépen vakcinák érkeztek a gyermekek kötelező védőoltásának beadásához. A hűtési lánc néhány órára megszakadt, és mivel a gondosan hűtött oltóanyagokat a fagyos decemberi napon kint hagyták a repülőtéri raktárban, azok megfagytak, majd átszállítás után kiolvadtak. Még mielőtt egyetlen gyermek is megkaphatta volna a hatástalanná vált vakcinát, a minőségbiztosítási ellenőr azt már kizárta a forgalomból.
A gyógyszer a nagykereskedőktől a gyógyszertárakba naponta két-háromszori kiszállítással kerül. A patikákban az előírt tárolási helyen raktározzuk mindaddig, amíg önöknek ki nem adjuk. A gyógyszerész garantálja a betegnek, hogy nem hamisítványt, nem lejárt vagy minőségét vesztett gyógyító anyagot, hanem beazonosított, megfelelő hatóanyagú és a törzskönyvezésnek megfelelő hatású gyógyszert ad. Ezért azt bizalommal adhatja be kisbabájának vagy idős szüleinek is.
Az Európai Unió statisztikája szerint ott, ahol a gyógyszerkiadás kizárólag vagy legnagyobb mértékben gyógyszertárakból történik, a legritkábban jelennek meg a hamis gyógyszerek.
A gyógyszerész csak azért a gyógyszerért vállalhat felelősséget, azt adhatja betegeinek bizalommal, amelyet a hivatalos, szabályozott módon szerzett be, amelyet nagykereskedő azonosított, vizsgált meg és szállított, és amelyet az előírások szerint tárolt.
És mi a helyzet otthon?
Nézzenek csak körül az utolsó állomáson, otthon! Önök például hol és hogyan tárolják gyógyszereiket? Legtöbben a fürdőszobában vagy a konyhában (remélem, a gyerekektől jól elzárva!), ahol egy kiadós főzés vagy fürdés után a pára belepi az üveget, a tükröt. Ez nem tesz jót a tablettáknak, megsárgulnak, elporladhatnak, tönkremehetnek. Ugye senki sem szeretné, ha az ilyen módon tárolt gyógyszert visszavennénk, és újra eladnánk másnak?
Nemrég egy idős betegünk nyújtott felém egy kis üvegcsét – egy recept nélkül kapható érregeneráló gyógyszer feliratával (rutin és C-vitamin keveréke): “ilyet kérek, gyógyszerésznő, nyugtatónak”. Megnéztem a tablettákat, nem sárgák voltak, hanem fehérek, és egy nagy S betű volt préselve beléjük, egy régen ismert, erős nyugtató volt a dobozban. Tehát más volt az üvegben, mint ami rá volt írva. Képzeljük el, mi történnék, ha az ilyen gyógyszert visszavennénk, és felelőtlenül visszarakva a polcra másnak adnánk oda!
Jogos viszont az az igény, hogy valamit kéne tenni azért, hogy ne legyen annyi felesleges gyógyszer a háztartásokban (most, hogy lehet, a magyar lakosság több tonna gyógyszert dobott a gyógyszertári gyűjtőládákba). Át kellene gondolni egyes gyógyszerek csomagolását. A nagyobb csomagolás mindig olcsóbb, ezért jó intézkedésnek tartom, hogy a krónikus betegségben szenvedőknek a tünetmentességet okozó, jó beállítású gyógyszereiket három hónapra is fel lehet írni. De a frissen diagnosztizált betegek gyógyszerelésének beállítása sokszor több gyógyszer kipróbálását igényli. Ilyenkor nagy szükség lenne a csak néhány napra elegendő gyógyszert tartalmazó csomagolásokra. Az orvos így a visszarendelt betegnek nyugodtan írhatná fel a másik gyógyszert anélkül, hogy a korábbi kárba veszne.
Az önök gyógyulását tehát csak a biztos forrásból származó, ellenőrzött gyógyszer szolgálja, amelynek minőségéért sokan vállalunk felelősséget, garanciát. A gyógyszer útjára nem lehet retúrjegyet váltani; ez a vonat csak oda közlekedik, a visszaútnak akkora kockázata van, hogy le kell engednünk a sorompót.
forrás: www.patikamagazin.hu