fbpx

Még sokára szabadulhatunk meg a koronavírustól – ez az üzenete azoknak az új kutatásoknak, melyek világszerte próbálják feltárni, hányan vannak már túl a fertőzésen.

Mivel a hivatalosan regisztrált új koronavírus-fertőzések száma jócskán alatta lehet a valós esetszámnak, így világszerte kutatócsoportok tucatjai kezdtek olyan vizsgálatokba, melyben szélesebb körben tesztelik a népességet, hogy kiderítsék, vajon mekkora az adott populáció átfertőzöttsége. A tudósok az emberek vérében lévő antitestek után kutatnak az úgynevezett szerológiai tesztekkel (antitesttesztekkel), amik bizonyítják, hogy az egyén már legyőzte a vírust, és immunissá vált. Ezek a tesztek egyrészt előnyösek, mert olyan embereket is képesek kiszűrni, akik tünetek nélkül vészelték át a fertőzést, azaz nem alakult ki náluk a COVID-19, vagy ugyan megbetegedtek, de nem tudták, hogy az volt a bajuk. Másrészt viszont van hátrányuk is, mégpedig a már a HáziPatika.com több cikkében is taglalt megbízhatatlanságuk.

Akárhogy is, az eddig eredmények még mindig csak egy számjegyű arányt mutatnak, ez pedig azt jelenti, messze még az úgynevezett nyájimmunitás, amikor már nem kell attól tartanunk, hogy a SARS-CoV-2 tömegeket betegít meg. Hogy pontosan a népesség hány százalékának kell átesnie a betegségen, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, az új koronavírus esetében még nem egyértelmű, de a tudósok legalább 60 százalékot mondanak. Az ennél alacsonyabb arányú átfertőzöttség legfeljebb lassítani tudja a járvány terjedését, de továbbra is számítani lehet tömeges megbetegedésekre.

A The New York Times e témát körüljáró cikke szerint azonban még azokban a városokban is messze a nyájimmunitás, ahol kemény pusztítást végzett az elmúlt hónapokban a vírus.

Millióknak kellene még megfertőződnie
Mint írják, néhány országban, mint például Svédországban vagy az Egyesült Királyságban ugyan kísérleteztek a részleges korlátozásokkal, hogy így érjék el a nyájimmunitást, de a legújabb kutatások szerint még ezeken a helyeken sem haladja meg a fertőzésen átesett, tehát már immunisnak tekinthető emberek száma a 7-17 százalékot.

Még az Egyesült Államok legnagyobb gócpontjának számító New Yorkban sem volt több a fertőzöttek aránya 20 százaléknál egy, még május elején főképp boltokban és közösségi centrumokban végzett kutatás szerint. Ezt figyelembe véve, a metropolisz az út harmadát tette meg eddig a 60 százalék felé, ám máris 250 áldozat jut 100 ezer lakosra. Ez pedig azt jelenti, millióknak kellene még megfertőződnie, és tízezreknek kockáztatnia a halált, hogy kialakuljon a vágyott nyájimmunitás.

Úgy tűnik, Kínában sem jobb a helyzet. Bár hasonló felmérések zajlanak a koronavírus “hazájában”, ám ezek eredményeit egyelőre nem publikálták. Mindössze egyetlen olyan tanulmány van, ami a munkába visszatérő vuhaniakat vizsgálta. A kórházi kutatás eredménye szerint közöttük 10 százalékos a fertőzésen átesettek aránya.

Eltérő, hogy hol mennyi az elég
“E kutatásokat figyelembe véve nem valószínű, hogy mostanában elérnénk a nyájimmunitást” – idézi a cikk Dr. Michael Minat, a Harvard T. H. Chan School of Public Health epidemiológusát. A szakember szerint nincs arra jó és megbízható módszerünk, hogy a nyájimmunitást rövid idő alatt biztonságosan elérjük, hacsak nem hagyjuk, hogy a vírus újra elszabaduljon. Ez azonban a többségi társadalom eddigi erőfeszítéseit tekintve nem az az út, amire lépni szeretnénk.

“Ezek a tanulmányok messze nem tökéletesek” – jegyezte meg Carl Bergstrom, a Washingtoni Egyetem biológia professzora, aki szerint arra azonban alkalmasak, hogy rávilágítsanak, mennyire terjedt el valójában a SARS-CoV-2, és milyen ütemben terjedhet tovább. A nyájimmunitásról szólva kiemelte, területenként eltérő lehet, hogy milyen arány elég az eléréséhez. Függhet például a népsűrűségtől, a társadalmi interakcióktól, de átlagban legalább a népesség 60 százalékának immunitása felett beszélhetünk kialakulásáról.

Ha lesz is nyájimmunitás, az egyéni felelősségünk megmarad
Érdekes adalék, hogy bár most mindenki a nyájimmunitás elérésében látja a védelmet, főképp míg a vakcina nem készül el, arra
azonban még nincsenek széles körű bizonyítékok, hogy egy korábbi fertőzés valóban megvéd attól, hogy újra elkapjuk a vírust. Ahogy azt sem tudhatjuk, hogy azok, akik immunissá váltak, milyen erős immunitást szereztek, és ez meddig fog tartani.

Dr. Mina azt hangsúlyozza, úgy kell tekinteni a népesség immunitására, mint egy tűzszünetre, ami lassítja a járvány terjedését. Azaz, ha vírushordozóként belépünk egy szobába, ahol mindenki kitett, nagy eséllyel 2-3 embert megfertőzünk. Ha viszont olyan helyre megyünk, ahol négyből három ember már immunis, akkor legfeljebb egy embert tudunk megfertőzni, és ő sem tudja majd tömegeknek továbbadni azt. Viszont a nyájimmunitás egyáltalán nem azt jelenti, hogy immár nem kell odafigyelnünk. “A mi személyes felelősségünk, hogy ha még nem kaptuk el a fertőzést eddig, ugyanolyan marad, mint most” – hangsúlyozta Dr. Gypsyamber D’Souza, a Johns Hopkins Egyetem epidemiológus professzora, megjegyezve: a különbség csak annyi, hogy kisebb lesz a kitettségünk.