Mennyi alvásra van szükségünk?

Alvásmennyiség

A fenti kérdésekre adott válasz attól függ, hogy hogyan mérjük az alvás mennyiségét (vagy a hosszát). Az átlagos alvásidő vizsgálatára irányuló széles körű közvélemény-kutatás során a megkérdezett amerikaiak és britek válaszai nagyon nagy változatosságot mutattak.

30 százalék körüli volt azoknak a száma, akik arról számoltak be, hogy többet alszanak napi nyolc óránál, és 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy hat óránál kevesebbet. Végeztek jó néhány irányított mérést is, mely nagy általánosságban a következetes hét óra/éjszakás átlagot mutatta. Könnyen lehet, hogy az átlagos alvásmennyiség így nem nyolc, hanem hét óra.

Egy másik közvélemény-kutatás során felnőtteket kértek arra, hogy tegyenek különbséget a hétköznapi és a hétvégi átlagos alvásidejük között. Az eredmény azt mutatta, hogy az átlagos hétköznapi alvásidő szintén hét óra éjszakánként, azonban a hétvégi átlagban nyolc óra, feltételezhetően azért, hogy “behozzák” a hét közben felgyülemlett alváshiányt.

Átlagos alvásigény

Az előzőekben az alvásidőt tárgyalva pontosan meghatároztuk az átlagos alvásigényt (szembeállítva a beszámolókban szereplő alvással). Ennek megfelelően a kutatók arra buzdították a kísérletben résztvevőket, hogy jegyezzék fel alvásuk adatait néhány egymást követő napon keresztül, úgy, hogy annyit alhatnak, amennyit csak tudnak. A résztvevők először maximálisan kihasználták, hogy többet alhatnak, mint amennyiről korábban beszámoltak, amint pedig az alvás stabilizálódott, az átlagos alvásmennyiség elérte a nyolc óra és hat perc körüli időtartamot. Úgy tűnik tehát, hogy nagy kerülővel bár, de visszajutottunk az általánosan jónak tartott nyolc óra/éjszakás átlaghoz.

Az alvás minősége

Nyolc óra jóízű alvás nagyban különbözik nyolc óra pocsék alvástól. A jó minőségű alvás jórészt zavartalan, és lehetővé teszi az agynak és a testnek, hogy sorra körbejárja az alvás fázisait, három, négy, sőt akár öt alkalommal is éjszakánként. Ha ez sikerül, akkor igazán pihentető alvásban lehet részünk, aminek alapja a harmadik fázisú (lassú hullámú) és a REM alvás. Az alváskutatók megkérdőjelezik az alvás első fázisának az ébrenlét és a mélyebb alvási fázisok közötti hasznát, azon túl, hogy valóban átmenetet biztosít. Még a második fázisú alvás előnyeit sem lehet egy lapon említeni a lassú hullámú alvási fázis hasznával, ami a fiatal és középkorú felnőttek nyolcórás alvási ciklusából 60-80 percet tesz ki. A REM alvás jellemzően 80-100 perces.

Amennyiben a lassú hullámú és a REM alvás az igazi, akkor úgy tűnhet, hogy kár a többi alvási fázissal vesződni. Mégis úgy látszik, nincs rá mód, hogy meg lehessen kerülni. Az első és a második alvási fázis a lassú hullámú és a REM alváshoz vezető átjáró.

Mi az alvás szerepe?