Önnek milyen gyakran jut eszébe végignézni az anyajegyeit? Havonta vagy évente? A statisztikák azt mutatják, hogy bizony komolyabban kellene venni a festékpöttyöket a testünkön, különösen a napozószezon beálltával, hiszen a melanoma első helyen áll a fiatal nőknél a rákhalálozási listán.
Ha valaki azt kérdezné tőlünk, hogy vajon tudjuk-e, melyik az a daganattípus, amely fél éven belül áttétet adhat a szervezetben, illetve egy éven belül halált is okozhat, ellenben megelőzéssel sokat tehetünk ellene, nem biztos, hogy a melanoma jut elsőre eszünkbe. Pedig a tények magukért beszélnek: a leggyakrabban előforduló bőrdaganat, amely a pigmentet termelő melanocitákból indul ki, évente legalább 500 életet követel hazánkban, és 1500 új beteget diagnosztizálnak. A megelőzést nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen ez az egyik legegyszerűbben felfedezhető, kiszűrhető és kezelhető daganat, amely időben diagnosztizálva akár teljesen gyógyítható.
Előzzük meg!
A melanoma az egyetlen olyan daganattípus, amely megteszi nekünk azt a szívességet, hogy a bőrön nő, azaz nagy az esélyünk arra, hogy minél korábbi stádiumban felfedezzük – magyarrázza dr. Horváth Béla, a Melanomamobil bőrgyógyásza, aki a rendszeres évenkénti szűrés és az otthoni önellenőrzés híve. Nem mindegy azonban, mit és hogyan kell magunkon ellenőrizni. Az anyajegyek a bőrünktől színükben és szerkezetükben is eltérő jóindulatú elváltozások, közülük a leggyakoribbak a festéksejtes anyajegyek. Ezekből alakulhat ki a rosszindulatú daganat, azaz a melanoma malignum is, méghozzá a káros napsugárzás, a különféle fizikai behatások, a minket érő stressz és bizonyos öröklött genetikai tényezők következtében. A melanoma rizikójának csökkentésére nem kell bonyolult óvintézkedéseket tennünk: az erős napfény kerülése mellett fontos a megfelelő fényvédelem (ha napon tartózkodunk, használjunk magas faktorszámú naptejet, viseljünk napszemüveget és kalapot, kerüljük a leégést), a szoláriumhasználat minimalizálása, valamint a bőr irritációjának csökkentése. Irritációnak számít például az anyajegyes bőrt állandóan dörzsölő melltartó vagy szandálpánt mellett a folytonos szőrtelenítés is.
Honnan ismerjük fel, ha baj van?
A bőrgyógyász szerint a legfontosabb, hogy az úgynevezett „rút kiskacsa” jelet keressük bőrünkön és anyajegyeinken. – Azt kell figyelnünk, hogy vannak-e olyan pigmentált növedék (anyajegy) a bőrön, ami más, mint a többi: sötétebb, szabálytalanabb, esetleg változott az elmúlt időszakban – mondja a szakorvos. Gyanús lehet, ha egy anyajegynek megváltozik a színe, vagy a mérete, viszket, érzik, illetve ha a szélessége meghaladja az 5-6 mm-t. A felsorolt tulajdonságok ugyanis az A-típusos anyajegyek legfőbb jellemzői, amelyek kiemelt rizikót jelentenek a rosszindulatúvá válás szempontjából. Attól függően, hogy mennyi anyajegyünk van és ezek között mennyi a szabálytalan, akár havonta is célszerű a tükör előtt önvizsgálatot tartanunk. Az otthoni ellenőrzés során figyeljünk arra, hogy semmilyen apró testfelület se maradjon ki: ahogy végignézzük a karunkat vagy a lábunkat, úgy ne feledkezzünk el a tenyérről és a lábfejről, illetve a nemi szerv körüli és farpofák közötti területekről sem! Bármilyen gyanús elváltozást tapasztalunk, azonnal forduljuk orvoshoz!
Irány a bőrgyógyász!
A legjobb az lenne, ha nemcsak akkor jutnánk el szakrendelésre, ha már valamilyen bajt sejtünk, hiszen ahogy a bőrgyógyász is mondja, a laikus ellenőrzés sosem lehet olyan alapos, mint a fájdalommentes dermatoszkópos vizsgálat. A szakember egy speciális nagyító segítségével bogarássza végig a bőrt, így ki tudja szűrni azokat a pöttyöket, amelyek később veszélyessé válhatnak, esetleg amelyeknél már látható jelei vannak a rosszindulatú sejtburjánzásnak. Ez ma már történhet egészen professzionális módon is, méghozzá úgy, hogy minden egyes anyajegyünkről évről évre nagy felbontású fénykép készül, így akár összehasonlításra is van lehetőség, és a felvételeken az újonnan felbukkanó anyajegyek könnyűszerrel felfedezhetők. A gyanús növedéket műtéti úton távolítják el, metszik ki, egy biztonsági udvarral együtt, ezután pedig a szövettan igazolja vagy cáfolja meg, hogy egy időben „elkapott” melanomával volt-e dolgunk, vagy teljesen jóindulatú volt-e az elváltozás. Mivel a fagyasztásos vagy lézeres eljárások ellehetetlenítik a későbbi citológiai vizsgálatot, ezért anyajegyet eltávolíttatni csakis kimetszéssel érdemes – véli Horváth doktor. Ha a szövettani eredmények pozitívak, ám a daganat még nem képzett áttétet a gyógyulási esélyek nagyon jók. ha későn fedezték fel az elváltozást, akkor sajnos az öt éves túlélési arány jóval alacsonyabb, de kemo-és sugárterápia mellett még így is van remény.
Tegye fel magának az alábbi kérdéseket!
- Szőke vagy vörös a haja?
- Kék vagy zöld a szeme?
- Könnyen leég a bőre?
- Sok anyajegye van, amelyek esetleg szabálytalanok is?
- Volt már melanoma vagy bőrrák a családjában, esetleg önnél diagnosztizálták?
- Emlékszik olyan esetre, amikor hólyagosan megégett a napon?
Ha több „igen” válasza is született, akkor ön a kiemelt rizikójú csoportba tartozik a melanoma tekintetében.
Jó tudni!
A szakember szerint az anyajegyekből növő szőrszálak alkalmankénti kitépése nem jelent komolyabb veszélyt, ám hosszútávon ez az adott anyajegy krónikus irritációjának felelhet meg, ami kerülendő. Ugyanez igaz az anyajegyek területén lévő szőrszálak lézeres eltávolítására. Ilyen beavatkozások esetén is ki kell kerülni az anyajegyeket.
Nagyon fontos!
Ha az orvos azt javasolja, hogy az adott anyajegyet távolítsák el, semmiképpen nem érdemes várni a beavatkozással, hiszen az időhúzás az életünkbe is kerülhet. Amennyiben olyan anyajegyről van szó, ami pusztán a pácienst zavarja, akkor érdemes figyelni az időzítésre: ne a nagy napozószezon alatt feküdjünk kés alá. Ha tehetjük, inkább az őszi-téli időszakra időzítsük a műtétet!
forrás: www.hazipatika.com