fbpx

A paprika csípős anyagával elindított hazai kutatások új fejezetet nyitottak a fájdalomcsillapítók kutatása terén, mely a neuropátia kezelésénél már terápiás eredményekre vezetett.

Miért jelentett áttörést a kapszaicin-kutatás a neuropátiás fájdalom csillapításában?

A neuropátiás fájdalom csillapítására döntő mértékben központi idegrendszeren ható gyógyszereket kerestek. A fájdalmat kiváltó ingerekkel aktiválható nociceptorok szerepét nemcsak a neuropátiás fájdalom, hanem a krónikus patológiás fájdalmak esetében is másodlagos fontosságúnak tartották. Így nem is folytak kutatások arról, hogy találjanak olyan szert, mely szelektíven csak a fájdalominger jelzésére specializálódott érzőneuronok működését blokkolná. A kapszaicin közismerten erős égető érzést okoz. Jancsó Miklós azonban állatkísérletekben véletlenül megfigyelte, hogy nagy dózisok után a kezelt terület vagy szisztémásan adva az állat értéketlenné válik fájdalomkeltő kémiai anyagok hatásával szemben anélkül, hogy a fizikai ingerek hatása csökkenne.

Hosszú út vezetett azonban ettől a múlt század negyvenes éveiben felismert megfigyeléstől addig, míg egyáltalán kiderült, hogy mi a jelenség hatásmechanizmusa, és elsősorban hazai kutatások alapján megnyílt az út a gyógyszerkutatás felé. Leginkább azért, mert nincs egyetlen olyan fájdalomcsillapító gyógyszer sem, mely a fájdalmat jelző első állomásnál, a nociceptoroknál blokkolná az ingerület keletkezését. Ezek a kapszaicinnel kapcsolatos eredmények arra is rávilágítottak, hogy nemcsak az élettani és gyulladásos fájdalomban, hanem a neuropátiás állatkísérletes fájdalom modellekben is jelentős hatást lehet elérni a kapszaicinre érzékeny idegvégződések működésének blokkolása révén.

Felvázolná röviden ezt az utat, mely végül a neuropátiás fájdalom csillapításához vezetett?

Nehéz, de nem lehetetlen ezt röviden és érthetően elmondani. Az első lépés kétségtelenül az volt, hogy sikerült bizonyítanunk, hogy a szer szelektíven csak a nociceptorokon hat és más receptorok kémiai érzékenységére nincs hatással: a tapintási, hideg és mechanikai fájdalom pontos érzetvizsgálatoknál is változatlanul jól kiváltható. Lényeges felismerés volt az is, hogy 1975-ben elsőként sikerült olyan kapszaicinhez hasonló szerkezetű anyagokat találni, melyek bizonyították speciális, a fájdalmas ingerek jelfogó funkcióját betöltő “capsaicin receptor” létezését.

Ennek a “kapszaicin receptor” plazmafehérjének 1997-ben David Julius és munkatársai az Egyesült Államokban meghatározták a pontos struktúráját és az így klónozott jelfogó fehérje a gyógyszerkutatás érdeklődésének homlokterébe került. Ráadásul ez a 838 aminosavból álló forró ingerekkel aktiválható kationcsatorna nemcsak a kapszaicinnel, savi behatásokkal, hanem gyulladásos fájdalmat kiváltó mediátorokkal is izgatható/szenzibilizálható. Vagyis a fájdalomkeltő ingerek igazi integráló jelfogó, ingerületet kiváltó fehérje molekulája. Ezek a kapszaicinnel kapcsolatos eredmények arra is rávilágítottak, hogy nemcsak az élettani és gyulladásos fájdalomban, hanem a neuropátiás állatkísérletes fájdalom modellekben is jelentős hatást lehet elérni a kapszaicinre érzékeny idegvégződések működésének blokkolása révén.

Miért válhatott ilyen kulcsszereplővé a kapszaicin receptor klónozása?

A receptor klónozásával a gyógyszergyárak kezébe is olyan módszer került, mellyel sorozatvizsgálatokban vegyületek ezreit lehet in vitro tesztelni. Több orálisan szedhető kapszaicin receptor antagonista gyógyszerjelölt vegyület van jelenleg is klinikai vizsgálatban. Hamarabb vezetett azonban eredményre az a megközelítés, amelyben bőrtapasz formájában 8 százalékos kapszaicinnel sikerült a kapszaicinre érzékeny idegvégződéseket tartósan és szelektíven érzéketlenné tenni. Egy órás kezelést követően három hónapig blokkolódtak/károsodtak a fájdalomérző idegvégződések, így jelentősen csökkentették az övsömör vagy HIV-fertőzött betegeknél fennálló intenzív fájdalmat. Ez a több mint ezer betegnél leírt hatás azt is világosan bizonyította, hogy neuropátiás fájdalom csillapítására a periférián kifejtett nociceptor blokkolás segítségével igen jelentős analgetikus hatást lehet kifejteni. Téves tehát az a korábbi feltételezés, mely szerint hatásos fájdalomcsillapítókat kizárólag az idegszabályozási központokra ható szerek között kell keresni.

Ez a készítmény beszerezhető Magyarországon?

Igen, a világ több országával együtt elérhető Magyarországon is. Nagy előnye, hogy egyszer kell feltenni a bőrre, egy órára, utána a hatása három hónapig tart. Hátránya viszont, hogy a készítmény viszonylag drága, de már folynak a tárgyalások az estleges állami támogatásról.

forrás: www.hazipatika.com