Április 1-jétől bevezetésre kerül a hatóanyag-alapú felírás a koleszterinszint-csökkentők esetében, melyeklegfontosabb csoportját a sztatinok jelentik. A megfelelő terápia és hatóanyag kiválasztása természetesen továbbra is az orvosok kizárólagos hatásköre marad. Páciensként sem haszontalan azonban tudnunk néhány alapvető információt a szóban forgó készítményekről. Melyek a sztatinok kedvező tulajdonságai és esetleges mellékhatásai?
Koleszterint nemcsak a táplálékkal veszünk fel, hanem szervezetünkben is nagy mennyiség keletkezik belőle. Elsősorban a májsejtek állítják elő, de sok más sejtben is szintetizálódik.
A magas koleszterinszint veszélye
A magas koleszterinszint a legfontosabb rizikófaktora az arterioszklerózis (érelmeszesedés) kialakulásának. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a koleszterinszint csökkentése lassítja ennek a betegségnek a kialakulását és előrehaladását. A koleszterin nem oldódik vízben, ezért a vérben szállítófehérjékre van szüksége, hogy eljusson a megfelelő helyekre.
A szállítófehérjéknek több fajtája van, az LDL szállítja a koleszterint a májba és a sejtekbe. Ha nagy mennyiségben van jelen, nagyobb a valószínűsége az arterioszklerózis kialakulásának, ezért „rossz koleszterinnek” is nevezik. Ezzel ellentétben a HDL a „jó koleszterin”, mert a HDL visszaviszi azt a májba, ahol átalakul más fontos anyagokká. A magas HDL-szint jobb egészségügyi helyzetre utal.
A sztatinok működése
A koleszterinszint csökkentők legfontosabb csoportját a sztatinok jelentik, a Magyarországon jelenleg forgalomban lévő hatóanyagok: szimvasztatin, lovasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin, és rozuvasztatin. Különböző hatáserősségben kaphatók, melyek közül a kezelőorvos az ismételt koleszterinszint mérések alkalmával állítja be a megfelelő adagot.
Ezek a készítmények közvetlenül bejutnak a májsejtekbe, és ott gátolják a koleszterin előállításban részt vevő egyik enzim működését, ezáltal kevesebb koleszterin keletkezik, és kevesebb jelenik meg a vérben.
Mivel a szervezet érzékeli, hogy csökkent a koleszterin mennyisége, a máj több LDL-t, ezáltal több koleszterint vesz fel, ami tovább csökkenti a koleszterin és az LDL szintet is. Ráadásul alkalmazásuk csökkenti a vér zsírsavjainak szintjét is, és enyhén emeli a HDL szintet.
További pozitív hatásuk, hogy javítják az erek endotélsejtjeinek a működését, stabilizálják a már kialakult plakkokat. Enyhe véralvadásgátló és immunrendszer gátló hatásuk is van, ezzel csökkentik a plakkok helyénél lévő érgyulladást.
Gátolják az LDL-oxidációs folyamatokat, ezzel csökken a felszabaduló káros szabadgyökök mennyisége. Csökkentik viszont az antioxidáns hatású koenzim Q10 szintézisét, ami a sejt energiatermelésének egyik kulcsmolekulája. A szívizomban a koenzim Q10 szint különösen magas lipidszint esetén csökkent, ami károsan befolyásolja a szív toleranciáját az oxigénhiányra.
Mellékhatások
A sztatinokat a betegek általában jól tolerálják, biztonságos gyógyszerek, kevés mellékhatás alakul ki. Főképp gyomor-bélrendszeri problémák, és a májenzim értékek emelkedése jellemző, néha álmatlanság, és kiütések. Ritkán, főleg nagy dózisok hosszú idejű alkalmazásánál izombántalmak, izomfájdalom jelentkezhet.
Ha ezt tapasztaljuk, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert súlyos rendellenesség jele. Néhány más májban lebomló gyógyszerekkel együtt adva egymás bomlását gátolhatják. Ellenjavallt szedése terhesség során, ugyanis a koleszterin szintézis gátlása fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatban.
A sztatinok alkalmazása leginkább olyan betegeknél indokolt, akik szívkoszorúér artéria megbetegedésében szenvednek, vagy a többszörös rizikó faktorok következtében nagy a kockázata a koszorús erek megbetegedésének, vagy azoknál, akik családjában öröklődik a magas koleszterinszint.
Szedésük
A legújabb kutatások azt javasolják, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszereket nem felkeléskor, hanem lefekvéskor érdemes bevenni. A Sunderland Egyetem kutatói kimutatták, hogy amikor a szimvasztatint szedő betegek az estiről a reggeli alkalmazásra váltottak, jelentős mértékben megnövekedett a rossz LDL koleszterin szintje.
Egy másik, 2008-ban az International Journal of Clinical Practice szaklapban közzétett kutatás pedig azt mutatta, hogy egy másik gyakori sztatin, az atorvasztatin, esti bevétele hatékonyabb, mint a reggeli: ez az alkalmazása kevesebb szívrohammal és artériaelzáródással állt összefüggésben, és jelentősebb mértékben javította a teljes jó koleszterin szintet. A szakértők úgy vélik, ez azzal magyarázható, hogy a koleszterin éjszaka termelődik, amikor nem táplálkozunk.
Koleszterin-határértékek
| Átlagos kockázat | Enyhén fokozott kockázat | Fokozott kockázat | Ajánlott érték |
| 5,2 mmol/l | 5,2 és 6,4 mmol/l között | 6,4 mmol/l felett | 5,2 mmol/l alatt |
Forrás: Magyar Szív Egyesület
Forrás: www.webbeteg.hu, www.medipress.hu