A jód fontos nyomelem, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez elengedhetetlen. Azt sokan tudják, hogy mi, magyarok nem fogyasztunk elég jódot. Azt már kevesebben, szükséges-e a pótlás, és ha igen, az miként történjen.
A pajzsmirigy hormonjainak képződéséhez nagy mennyiségű jódra van szükség. A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetünkbe. Ha kevés van belőle, az egész hormonrendszer borulhat: anyagcserezavarok léphetnek fel, gyermekek esetében pedig lassulhat az értelmi fejlődés. A legújabb kutatások szerint, ha egy nő a várandósság első hónapjaiban jódhiányos, akkor a gyermekének akár 10-15 ponttal is csökkenhet a várható IQ-ja. Jódhiány esetén gyakoribb a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés.
Kevés a jód mifelénk
Mennyi kell belőle?1 éves korig napi 50 mikrogramm;2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm;7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm;felnőtt korban napi 150 mikrogramm. Fokozott jódszükségletük van a várandósoknak, a szoptatós kismamáknak, a kamaszoknak, a változókorba érőknek, a nehéz fizikai munkát végzőknek, a dohányosoknak, valamint az alkoholbetegeknek.
Magyarország területének 4/5-e mérsékelten jódhiányos: sem az ivóvíz, sem az élelmiszerek nem tartalmaznak elegendő jódot. (Ennek az az oka, hogy a talajból a jód az esőzésekkel a tengerekbe mosódik, a leginkább jódhiányos területek ezért mindig a kontinensek belső részein és a hegyvidéken vannak.)
Így vált népbetegséggé nálunk a jódhiány okozta pajzsmirigy-megnagyobbodás, a golyva és a pajzsmirigy-alulműködés.
Az ország minden táján gyakoribbak a golyvás megbetegedések a nemzetközileg mért ötszázalékos aránynál, ez alól csak az Alföld közepén található három megye kivétel. A legrosszabb a helyzet Zala és Fejér megyében.
Mivel a jódhiány eredményeként – a megnagyobbodott pajzsmirigy ellenére – nem képződik elegendő hormon, megjelennek a pajzsmirigy-alulműködés tünetei: a hízás, a hajhullás, a fáradtság és a kedvetlenség.
Mit tehetünk ellene?
Jó tudni! Bizonyos ételek csökkentik a jód felszívódását a szervezetben. Ilyenek: a káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, fehérrépa, torma, de ezek sem golyvaképzők a szokásos mennyiségben fogyasztva.
A jódozott konyhasó fogyasztásának elterjedésével az utóbbi években Magyarországon jelentősen csökkent a jódhiányban szenvedők száma, de a jelenség nem szűnt meg.
Élelmiszerek tekintetében a legtöbb jódot a tengeri halak húsa, a kagyló és a homár tartalmazza. Gyógyszertárakban kapható jódozott víz és jodidtabletta, amivel a jódhiányt kezelni lehet.
Nem mindig jó ez a kezelés
Ugyanakkor a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy csakis szakorvosi javaslatra szabad jódtartalmú étrend-kiegészítőt szedni, ugyanis van, hogy a kezelésnek ez a formája többet árt, mint amennyit használ.
Autoimmun eredetű pajzsmirigybetegség esetén a jód fokozhatja a gyulladást! Nem alkalmaznak jódkezelést göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegeknél sem. A túlzott jódfogyasztás pedig senkinek se jó, mivel pajzsmirigy-túlműködést okozhat. Mielőtt tehát jódot kezdenénk szedni, érdemes vérvizsgálattal megbizonyosodni arról, hogy valóban szükségünk van-e a pótlásra, és ha igen, milyen mennyiségben.
forrás: www.hazipatika.com