Ki ne tapasztalt volna már stresszes tüneteket: gyomoridegességet, kézremegést, álmatlanságot, ideges rángásokat, túlevést? Nem valószínű, hogy ezeket bárki is szeretné, jobb tehát minél előbb megszabadulni a stressztől, mert az nem csak kellemetlen, de rombolja is a szervezetet.
A stressz a normális élet része, és máshogyan hat minden emberre. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a túl sok stressz túlterheli az életműködés folyamatait, és kikerülhetetlenül megjelennek a mellékhatásai.
A stressz két fő kategóriája a mentális és a fizikai változat. Mentális stresszt olyan dolgok váltanak ki, mint például az anyagi helyzet miatti aggodalmak, egy szeretett ember egészsége miatti aggódás, egy szeretett személy, vagy a munka elvesztése. A fizikai stressz az alváshiány, a rossz táplálkozás, vagy egy betegség hatására alakulhat ki. És ne feledkezzünk meg a “lopakodó” típusú stresszorokról sem: a teljesítménykényszer a munkában, a családi ügyek intézésében, a szexben.
Miért rossz a stressz?
A stresszel az a baj, hogy állandó készenlétben tartja a szervezetet, s ha valaki folyamatosan a “harcolj vagy menekülj” állapotban van, azt megsínyli a szervezete. A test ezt a nyomást nem bírja sokáig, s megjelenik valamilyen mellékhatás: feszültség, fejfájás, merev felső hátizmok, alvászavar. Ha nem áll vissza a nyugalom, akkor jönnek az egészségügyi problémák, mint a magas vérnyomás, a szívbetegség, a gyomorbaj vagy a vesekő.
A stressz szintjét tehát csökkenteni kell, amilyen gyorsan csak lehet. De mit lehet tenni? Ahogy a stressz felépülése is különböző az egyes embereknél, úgy a tőle való megszabadulás útja és sebessége is egyénfüggő. De van néhány dolog, amit érdemes betartani, ha vissza szeretnénk vezeti a szervezetünket a normális állapotába.
Alapállás a stressz ellen
Légy realista! Ha valakit túlterhelnek és több felelősséget kell cipelnie, mint amennyire képes, akkor az komoly feszültségeket okozhat. Ezért reálisan kell felmérni a teljesítőképesség határát. Le kell győzni a félelmeket, a rossz beidegződéseket, s meg kell tanulni nemet mondani.
Senki sem tökéletes. Egy kis önvizsgálat sohasem árt: vajon muszáj magamat nagymenőnek, vagy a munka élharcosának mutatni? Egy kiegyensúlyozott személyiséggel mindenkinek jobb kapcsolatban lenni, mint azzal, akit a feladatok vagy az önképe folyamatosan túlfeszít. Nem szégyen segítséget kérni, ha szükség van rá.
A következő lépés súlya. Mindig a következő lépésre érdemes koncentrálni. Ha valaki állandóan a lehetőségek között vacillál, és elmulasztja a cselekvést, akkor nem fog előbbre jutni. Kis lépésekkel különben is könnyebb a célt elérni, mint egy nagy ugrással. Ezért egyszerre csak egy dologgal szabad foglalkozni, ha valaki meg akar szabadulni a feszültégtől.
Stresszcsökkentési címszavak
Van néhány dolog, amit a stressz elleni fellépés során jó fejben tartani, mert alkalmasint előkaphatók, ha szükség van rájuk.
Rugalmasság. Szabadon eldönthető, hogy érdemes-e puszta makacsságból, presztízsből vagy bármi más oknál fogva olyan magasra srófolni a feszültséget, hogy már testi tünetek is jelentkeznek. Vajon ki nyerhet ezen? Alighanem helyesebb rugalmasnak lenni, mert nem az a legerősebb, aki a legmerevebb.
Privát idő. Azt mindenki tapasztalhatja, hogy idejének nagy részével mások gazdálkodnak. De időnként önmagunkra is kell időt fordítani, és olyan dolgokkal foglalkozni, amiket élvezünk. A privát idő mindenkinek jár.
Testedzés. A stressz talán legjobb oldószere a fizikai gyakorlatozás. Határozottan hasznos futni félórát vagy szétpüfölni egy boxzsákot. Nem csak a mozgás hatására a testünkben elinduló pozitív biokémiai folyamatok, hanem a mentális felüdülés miatt is.
Egészséges életmód. Az életvitel arányai a fontosak. A munka és magánélet megfelelő aránya éppen annyira számít, mint a helyes táplálkozás, a pozitív érzelmi élmények átélése vagy a már említett testmozgás.
Spiritualitás. A spirituális gondolatok elvonják a figyelmet a napi gondokról, és elvezethetnek az élet lényeges elemeinek meglátásához. Ez pedig segít az egyensúlyteremtésben.
Ne vedd magadra! Mindig érkeznek kritikák, de helyes önértékeléssel ezek megfelelően súlyozhatók. A többségük figyelmet sem érdemel. A maradékot érdemes átgondolni és tanulni belőle. De rágódni felesleges rajtuk. Tovább kell lépni. A megjegyzésekből származó tapasztalatot akkor is tovább vihetjük magunkkal.
Kommunikáció. Nem jó, ha a problémák egyre csak burokba zárva, lefojtva gyülekeznek, mert robbanás lehet a vége. Érdemes megosztani másokkal az érzéseinket, meglátásainkat. Lehet, hogy egy rossznak induló nap ezzel egészen jól zárul.
Élvezkedj! A stresszt apróbb-nagyobb élvezetekkel is jól lehet oldani. Jó zene, egy kis csoki, egy pohár jó bor, egy szórakoztató könyv, egy kis élményautózás, egy meleg fürdő és egy masszázs mindig jó irányba befolyásolja a hangulatot.
Önkénteskedj! Aki másokért dolgozik, mások számára jót cselekszik, annak nő az önbecsülése. Az pedig közelebb visz az egyensúlyhoz. Adománygyűjtés, beteglátogatás, a környezet védelme. közösségi munka. Mindig adódik tennivaló.
A stresszcsökkentésre vannak professzionális technikák is a meditációtól az önszuggeszcióig. Aki erre vállalkozik, a legjobb, ha profi szakemberhez fordul. Tanácsot kérni egyébként mindenkitől hasznos, akiben megbízunk.
forrás: http://www.hazipatika.com/