Egyes élelmiszerek a jóllakottság érzésén kívül más hatással is lehetnek szervezetünkre: gátolhatják, vagy akár fel is erősíthetik bizonyos gyógyszerek hatását. Ezekről a nem kívánt következményekről azonban sem az élelmiszerek csomagolásán, sem a gyógyszerek útmutatóiban nem emlékeznek meg…
A grapefruit „remek” példa arra, amikor egy élelmiszer – jelen esetben egy teljesen ártalmatlannak tűnő gyümölcs –, megváltoztatja a beszedett gyógyszer hatását.
Az egyik gyógyszergyártó a 90-es években, azzal a jó szándékú tanáccsal látta el egyik készítményének szedőit, hogy a gyógyszert – ha tehetik – grapefruit levével együtt vegyék be, mivel a fanyar ízű gyümölcslé elfedi a gyógyszer kellemetlen ízét.
A gyógyszercég – miután számos panasz érkezett a készítmény ajánlott adagolásával kapcsolatban – kivizsgáltatta termékét, s arra a megállapításra jutott, hogy a grapefruit leve drasztikusan megnövelte a gyógyszerből szervezetbe jutó hatóanyagok koncentrációját.
Az már régóta ismeretes, hogy az alkohol fogyasztása, a legtöbb gyógyszer szedése alatt ellenjavallt, ám ki gondolná, hogy az amúgy egészségesnek mondott tej és joghurt, csökkenti egyes antibiotikumok hatékonyságát.
A gyógyszergyártó cégeknek a legtöbb országban törvények írják elő, hogy az egyes készítményeikhez mellékelt használati utasításban, feltüntessenek minden olyan információt, amelyet az adott gyógyszer és élelmiszerek egymásra való hatásáról tudnak.
„Ennek a kötelezettségnek kivétel nélkül eleget tesznek, ugyanakkor viszonylag kevés információ áll rendelkezésükre e téren, s további vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy a kölcsönhatásokról többet tudjunk meg” – hangsúlyozza Ulrich Hagemann, a Német Gyógyszerkutató Intézet vezető munkatársa, a szakterült kiváló ismerője.
A következő összeállításban a legfontosabb olyan eseteket foglaltuk össze, amelyben élelmiszerek és gyógyszerek hatnak egymásra:
A témakörben talán a gyógyszerek és az alkohol összeférhetetlensége a legismertebb.
Ennek ellenére sokan figyelmen kívül hagyják orvosaik intelmeit, s erős nyugtatók szedése idején sem hajlandók lemondani a röviditalok fogyasztásáról, vagy az ártalmatlannak gondolt sörözésről.
Az alkoholtartalmú készítmények a központ idegrendszerre tompítóan hatnak, s felerősítik a hasonlóképpen működő nyugtatók hatását.
A szeszesitalok, emellett a gyógyszerek felszívódását gátolhatják is: amíg a szervezet azzal van elfoglalva, hogy a „bedöntött” alkoholt feldolgozza, nincs energiája a gyógyszer hatóanyagának feldolgozására, ennél fogva a gyógyszer csak lényegesen később fejtheti ki hatását.
Kölcsönhatás az antibiotikumokkal
Az úgynevezett tetracyklin-csoportba tartozó antibiotikumok azonnal elvesztik hatásukat, amint tejjel vagy tejtermékkel egy időben kerülnek a szervezetbe.
Az antibiotikumok hatóanyagai ugyanis reakcióba lépnek a tejjel, joghurttal, túróval, vagy sajttal, és az így keletkezett anyagnak esélye sincs, hogy felszívódjon, hanem hatástalanul távozik a végbélen keresztül.
Az antibiotikumok mellett, a csontképzés érdekében szedett fluoridok sem működnek kalcium (ha úgy tetszik tejtermék) fogyasztása mellett.
A tejjel bevett flourtablettáknak csupán töredéke kerül igazán hasznosításra.
A szakemberek ajánlása szerint, tehát antibiotikumok, fluoridok és biofoszfonátok szedése kizárólag vízzel történjen, s ezután legalább két órának kell eltelnie addig, amíg tejterméket is fogyaszthatunk.
Véralvadás-gátlók és ellenlábasaik
Az orvosok infarktus vagy műtétek után, véralvadásgátlók szedését írják elő lábadozó pácienseiknek, hogy az esetlegesen bekövetkező trombózist megelőzzék.
A K-vitamin antagonista (ellentétes hatású) típusú véralvadásgátlók hatását csökkentik a K-vitaminttartalmazó élelmiszerek, ami kétségkívül egészségi kockázatokat jelent az érintetteknek.
Ilyen hatású gyógyszer szedése mellett, tehát kerülendő a brokkoli, a saláta, a karfiol, a spárga, a spenót, a bab, a lencse, valamint a tojás sárgáját tartalmazó ételek, és a zsíros tejtermékek fogyasztása.
Koffein és antibiotikumok
A gyulladások idején szedett antibiotikumok, teljesen összeférhetetlenek a koffeintartalmú italokkal. Ennek értelmében kerülendő a kávé, a fekete-, zöld-, és mate tea (memória javító teakeverék), valamint a kóla fogyasztása is.
Az antibiotikum ugyanis gátolja a koffein feldolgozását, s ennek eredményeképpen idegesség, erős szívdobogás, illetve alvászavarok szerepelhetnek a következmények listáján.
A koffein emellett doppingszerűen hat a fájdalomcsillapító készítményekre is.
A fájdalomcsillapítóból – koffeines környezetben – jóval kisebb adag elég ugyanannak a hatásnak az elérése érdekében.
A vaspótló készítmények ugyancsak nem egyeztethetők össze a kávéval és „társaival”, valamint vörösborral sem.
A vasionok és az említett italok elegyéből, egy különösen nehezen oldódó elegy keletkezik a gyomorban, s ráadásul a bevitt vas, minden pozitív hatás nélkül kerül kiválasztásra a szervezetből.
Az asztmás jellegű betegségek esetén javasolt, theophyllin-tartalmú gyógyszerek hatását is erősíti a szervezetbe bevitt koffein.
Amennyiben e két anyag kölcsönhatását figyelmen kívül hagyjuk, nyugtalanságra, alvászavarra és erős szívdobogásra számíthatunk.
Szintén nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a homeopátiás készítmények is vesztenek hatásukból kávé fogyasztása mellett.
Fájdalomcsillapító „lenullázva”
A friss gyümölcsökkel felturbózott müzli rendszeres fogyasztására, a táplálkozás-szakértők is elismerően csettintenek.
Számos vitamin mellett, nagy mennyiségben tartalmaznak úgynevezett másodlagos növényi anyagokat, s emellett ballasztanyagokban is gazdagok, s ennél fogva megkérdőjelezhetetlen egészséges hatásuk.
Az említett ballasztanyagok az emésztés során, számos olyan káros anyagot kötnek meg, amelyek amúgy a bélfalon keresztül vérkeringésünkbe kerülnének.
Amennyiben bizonyos gyógyszereket közvetlenül műzli, teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó élelmiszer, csonthéjas gyümölcsök fogyasztása előtt vagy után szedünk be, a ballasztanyagok a vékonybélben negatívan befolyásolhatják számos hatóanyag felszívódását.
(WEBBeteg – K.J., fordító, lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
forrás: webbeteg.hu