fbpx

Egyes élelmiszerek a jóllakottság érzésén kívül más hatással is lehetnek szervezetünkre: gátolhatják, vagy akár fel is erősíthetik bizonyos gyógyszerek hatását. Ezekről a nem kívánt következményekről azonban sem az élelmiszerek csomagolásán, sem a gyógyszerek útmutatóiban nem emlékeznek meg…

A grapefruit „remek” példa arra, amikor egy élelmiszer – jelen esetben egy teljesen ártalmatlannak tűnő gyümölcs –, megváltoztatja a beszedett gyógyszer hatását.

Az egyik gyógyszergyártó a 90-es években, azzal a jó szándékú tanáccsal látta el egyik készítményének szedőit, hogy a gyógyszert – ha tehetik – grapefruit levével együtt vegyék be, mivel a fanyar ízű gyümölcslé elfedi a gyógyszer kellemetlen ízét.

A gyógyszercég – miután számos panasz érkezett a készítmény ajánlott adagolásával kapcsolatban – kivizsgáltatta termékét, s arra a megállapításra jutott, hogy a grapefruit leve drasztikusan megnövelte a gyógyszerből szervezetbe jutó hatóanyagok koncentrációját.

Az már régóta ismeretes, hogy az alkohol fogyasztása, a legtöbb gyógyszer szedése alatt ellenjavallt, ám ki gondolná, hogy az amúgy egészségesnek mondott tej és joghurt, csökkenti egyes antibiotikumok hatékonyságát.

A gyógyszergyártó cégeknek a legtöbb országban törvények írják elő, hogy az egyes készítményeikhez mellékelt használati utasításban, feltüntessenek minden olyan információt, amelyet az adott gyógyszer és élelmiszerek egymásra való hatásáról tudnak.

„Ennek a kötelezettségnek kivétel nélkül eleget tesznek, ugyanakkor viszonylag kevés információ áll rendelkezésükre e téren, s további vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy a kölcsönhatásokról többet tudjunk meg” – hangsúlyozza Ulrich Hagemann, a Német Gyógyszerkutató Intézet vezető munkatársa, a szakterült kiváló ismerője.

A következő összeállításban a legfontosabb olyan eseteket foglaltuk össze, amelyben élelmiszerek és gyógyszerek hatnak egymásra:

gyogyszer_mellekhatas1Nyugtatók és altatók

A témakörben talán a gyógyszerek és az alkohol összeférhetetlensége a legismertebb.

Ennek ellenére sokan figyelmen kívül hagyják orvosaik intelmeit, s erős nyugtatók szedése idején sem hajlandók lemondani a röviditalok fogyasztásáról, vagy az ártalmatlannak gondolt sörözésről.

Az alkoholtartalmú készítmények a központ idegrendszerre tompítóan hatnak, s felerősítik a hasonlóképpen működő nyugtatók hatását.

A szeszesitalok, emellett a gyógyszerek felszívódását gátolhatják is: amíg a szervezet azzal van elfoglalva, hogy a „bedöntött” alkoholt feldolgozza, nincs energiája a gyógyszer hatóanyagának feldolgozására, ennél fogva a gyógyszer csak lényegesen később fejtheti ki hatását.

Kölcsönhatás az antibiotikumokkal

Az úgynevezett tetracyklin-csoportba tartozó antibiotikumok azonnal elvesztik hatásukat, amint tejjel vagy tejtermékkel egy időben kerülnek a szervezetbe.

Az antibiotikumok hatóanyagai ugyanis reakcióba lépnek a tejjel, joghurttal, túróval, vagy sajttal, és az így keletkezett anyagnak esélye sincs, hogy felszívódjon, hanem hatástalanul távozik a végbélen keresztül.

Az antibiotikumok mellett, a csontképzés érdekében szedett fluoridok sem működnek kalcium (ha úgy tetszik tejtermék) fogyasztása mellett.

A tejjel bevett flourtablettáknak csupán töredéke kerül igazán hasznosításra.

A szakemberek ajánlása szerint, tehát antibiotikumok, fluoridok és biofoszfonátok szedése kizárólag vízzel történjen, s ezután legalább két órának kell eltelnie addig, amíg tejterméket is fogyaszthatunk.

Véralvadás-gátlók és ellenlábasaik

Az orvosok infarktus vagy műtétek után, véralvadásgátlók szedését írják elő lábadozó pácienseiknek, hogy az esetlegesen bekövetkező trombózist megelőzzék.

A K-vitamin antagonista (ellentétes hatású) típusú véralvadásgátlók hatását csökkentik a K-vitaminttartalmazó élelmiszerek, ami kétségkívül egészségi kockázatokat jelent az érintetteknek.

Ilyen hatású gyógyszer szedése mellett, tehát kerülendő a brokkoli, a saláta, a karfiol, a spárga, a spenót, a bab, a lencse, valamint a tojás sárgáját tartalmazó ételek, és a zsíros tejtermékek fogyasztása.

Koffein és antibiotikumok

A gyulladások idején szedett antibiotikumok, teljesen összeférhetetlenek a koffeintartalmú italokkal. Ennek értelmében kerülendő a kávé, a fekete-, zöld-, és mate tea (memória javító teakeverék), valamint a kóla fogyasztása is.

Az antibiotikum ugyanis gátolja a koffein feldolgozását, s ennek eredményeképpen idegesség, erős szívdobogás, illetve alvászavarok szerepelhetnek a következmények listáján.

A koffein emellett doppingszerűen hat a fájdalomcsillapító készítményekre is.

A fájdalomcsillapítóból – koffeines környezetben – jóval kisebb adag elég ugyanannak a hatásnak az elérése érdekében.

A vaspótló készítmények ugyancsak nem egyeztethetők össze a kávéval és „társaival”, valamint vörösborral sem.

A vasionok és az említett italok elegyéből, egy különösen nehezen oldódó elegy keletkezik a gyomorban, s ráadásul a bevitt vas, minden pozitív hatás nélkül kerül kiválasztásra a szervezetből.

Az asztmás jellegű betegségek esetén javasolt, theophyllin-tartalmú gyógyszerek hatását is erősíti a szervezetbe bevitt koffein.

Amennyiben e két anyag kölcsönhatását figyelmen kívül hagyjuk, nyugtalanságra, alvászavarra és erős szívdobogásra számíthatunk.

Szintén nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a homeopátiás készítmények is vesztenek hatásukból kávé fogyasztása mellett.

Fájdalomcsillapító „lenullázva”

A friss gyümölcsökkel felturbózott müzli rendszeres fogyasztására, a táplálkozás-szakértők is elismerően csettintenek.

Számos vitamin mellett, nagy mennyiségben tartalmaznak úgynevezett másodlagos növényi anyagokat, s emellett ballasztanyagokban is gazdagok, s ennél fogva megkérdőjelezhetetlen egészséges hatásuk.

Az említett ballasztanyagok az emésztés során, számos olyan káros anyagot kötnek meg, amelyek amúgy a bélfalon keresztül vérkeringésünkbe kerülnének.

Amennyiben bizonyos gyógyszereket közvetlenül műzli, teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó élelmiszer, csonthéjas gyümölcsök fogyasztása előtt vagy után szedünk be, a ballasztanyagok a vékonybélben negatívan befolyásolhatják számos hatóanyag felszívódását.

(WEBBeteg – K.J., fordító, lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

forrás: webbeteg.hu