Kevesen tudják hogy a hialuronsav gyógyászat-ban befutott karrierjét egy magyar kutató, Balázs Endre professzor indította el az 1950-es években. Healon® néven szabadalmaztatta azt a nagytisztaságú hialuronsavat, melyet szemműtéteknél lehetett alkalmazni.
Mi a hialuronsav?
A hialuronsavat más néven hialuronátként vagy hialuronként ismerhetjük. A hialuronsav a szervezetben természetes körülmények között jelenlévő anyag. Amikor nem kötődik más anyagokhoz, akkor a vizet köti meg, mégpedig nagy mennyiségben.
Ezek a vízzel telített hosszú láncok biztosítják a szövetek megfelelő rugalmasságát: az ízületi porcok terhelhetőségét, a porcfelszínek csúszását vagy a bőr rugalmasságát.
A vizet kötő hialuronsav sűrű, gélszerű, kocsonyás anyaggá válik. A szervezetben – egyebek mellett – éppen ez a vízmegkötő képessége teszi nélkülözhetetlenné a hialuronsavat, mivel „kenőanyagként” szolgál az ízületekben és az ínhüvelyekben.
A hialuronsav a természet egyik legerősebb víz-megkötő anyaga, így jelenlétéből szervezetünknek számtalan helyen származik előnye. Ezt a kocsonyás anyagot napjainkban az orvostudomány igen intenzíven kutatja, számtalan klinikai vizsgálatot végezve, főként az ortopédia és a szemészet területén.
Hol találunk hialuronsavat a szervezetünkben?
A hialuronsavat szervezetünk csaknem összes sejtje tartalmazza. Egyes területeken különösen nagy mennyiségben van jelen és testünk különböző helyein eltérő szerepet tölt be. Szervezetünk folyamatosan megújítja hialuronsav állományát.
Hialuronsav a csontokban és a porcszövetben
Szervezetünk összes csontjában és a porcszövetekben megtalálható a hialuronsav. A csontok és a porcok biztosítják testünk megfelelő teherbírását és a mozgáshoz szükséges rugalmasságát is. Minden porcszövetben található hialuronsav, de legnagyobb mennyiségben az úgynevezett hialinporcban. Könnyen kitalálható, hogy ez a porctípus a hialuronsavról kapta a nevét. Hialinporc azokban az ízületekben található, ahol a csontok jelentős mozgást végeznek, ahol a csontvégek fizikai terhelésnek vannak kitéve. Ilyen ízület többek között a térd, a csípő és a boka. Ezek az ízületek jó példák arra, hogy az ízületi porcnak nem csak teherbírónak kell lennie, hanem rugalmasnak is.
Gondoljunk csak arra, hogy minden lépésnél az ízfelszínek egy-másnak feszülése változik, tehát a porc, mint egy lökéscsillapító lépésről lépésre rugózik. A hialuronsavnak fontos szerepe van a rugalmasság megőrzésében.
Hialuronsav az ízületi folyadékban
Ha ízületeinket egy autó motorjához hasonlítjuk, akkor az ízületekben lévő folyadék, hasonló szerepet tölt be, mint az autóban a motorolaj.
Rendszeres időközönként a motorban lévő olajat lecseréljük, mert a magas hő és a súrlódás miatt csökken a kenőképessége (viszkozitása). Az olaj „vékonyabbá” válik és egyre kevésbé képes megvédeni a felszíneket az erős igénybevétellel szemben. A hialuronsav ugyanilyen módon hat az ízületeinkben. Az életkor előre haladtával az ízületeket kitöltő folyadék egyre hígabbá válik, viszkozitása csökken. Ízületeinket egy vékony hártya veszi körül a belső felszíneken, mintegy kapszulába zárja a kapcsolódó csontvégeket. Ha csökken a hártya hialuronsav termelése, a hígabb ízületi folyadék nem képes ellátni feladatát.
A hialuronsav az ízületi felszíneken egy nagyon vékony hálós szerkezetet alakít ki. Ezen a hálón a gyulladást előidéző sejtek és anyagok nehezen tudnak áthatolni, tehát a hialuronsav védelmet is biztosít a porcszövetnek.
Tehát mozgásunkban alapvető szerepet töltenek be az inak és a szalagok és ezen szövetek nem tudnának megfelelőképpen működni ezen zselés anyag nélkül, amit hialuronsavnak nevezünk.
Az alapállományt sejt közötti állománynak nevezzük. Ez a sejt közötti állomány fogja össze testünket, mint a malter a téglákat. A sejt közötti állományban a rostos elemeket hialuronsav veszi körül, így biztosítva a rostok rugalmasságának megőrzését. A hialuronsav megvédi a rugalmas szöveteket a túlnyúlástól és a kiszáradástól, miután folyamatosan tápanyaggal teli és erősen nedves környezetet biztosít. A sejt közötti állomány szállítja a tápanyagokat is a sejtekhez. Ez a sejt közötti állomány nem volna képes fennmaradni, ha a hialuronsav nem kötne meg saját tömege 1000-szeresének megfelelő mennyiségű vizet.
Mikor alakulnak ki kóros elváltozások ízületeinkben?
Azt a tényt, hogy szervezetünkben a hialuronsav termelődése a kor előre haladtával évről-évre csökken, sajnos mindannyian tapasztaljuk, amikor kezdenek kialakulni az első ráncok. A bőr feszessége csökken, a kötőszövetek lazábbak lesznek, rugalmasságuk csökken. A szemünk előtt zajló változások mellett ízületeink, szalagjaink is átalakulnak, amit az időről időre megjelenő, vagy állandósuló fájdalmak és gyulladások jeleznek.
A korábban kemény és ellenálló porcszövet kezd felpuhulni, így a korábbi terhelést már nem bírja el. Ízületeinkben a porc-felszínek folyamatosan egymáson csúsznak, ráadásul még terhet is viselnek.
Ha az ízületi folyadékban csökken a hialuronsav mennyisége, akkor a kenő és lökéscsillapító funkció is csökken. Az ízfelszínek csúszása nem tökéletes, a porcfelszín tovább károsodik. Az inakban és a szalagokban a hialuronsav mennyiségének csökkenésével csökken a víz-tartalom. Az inak már nem olyan nedves és síkos környezetben futnak, mint azelőtt, tehát jobban dörzsölődnek a csontokhoz, vagy az őket körül-vevő szövetekhez. A „szárazabb” inak kevésbé ellenállók a terheléssel szemben, könnyebben sérülnek, könnyebben alakul ki gyulladás bennük. Amennyiben túlterheljük az inakat, azok még egészséges embereknél is begyulladhatnak, mint az edző, sportoló vagy nehéz fizikai munkát végzőknél.
Forrás: biosziget.hu