A görögdinnye a tökfélék családjához (Curcubitaceae) tartozik, csakúgy, mint az uborka, a tök és a cukkini. Valószínűleg Afrikából érkezett hozzánk, ahol ma is élnek rokonai. Melegigényes, fagyérzékeny, magja 6-8 évig is megtartja csírázóképességét. Hosszú 1-3 méteres gyökerei addig kúsznak a földben, amíg vizet találnak, azt összegyűjtve, a görögdinnye értékes vízforrás a sivatagos tájon élő embereknek és állatoknak.
Vannak keserű és savanyú változatai is, amelyek nem jutottak el Európába. A legkorábbi feljegyzés görögdinnye-szüretről kb. 5000 éves és Egyiptomból származik. Európai termesztéséről az 1500-as évekből vannak már írásos emlékek. Az étkezési célra termesztett dinnyének több mint 500 fajtája van: a gömbölyű formától a hosszúkásig, a fehér húsútól a piros húsúig, az egyszínű héjútól a csíkosig. Súlyuk általában 4-10 kg között mozog, de 20 kg-os dinnyét is mértek már.
Magyarországon Heves megyében kiváló dinnyetermő területek találhatók – a Mátra vulkanikus talaján különlegesen finom ízű görögdinnyék teremnek, mint például a csányi dinnye. Szüretkor a termés melletti kacs elszáradása jelzi, hogy melyik gyümölcs érett. A piacon az érettség szempontjából az elszáradt szármaradvány jó irányadó jel. A dinnye földdel érintkező részén a héj sárga színű. A termesztés során valóban gondosan kezelt és forgatott dinnye csaknem egyenletesen zöld, alig látható rajta sárga folt. Meleg, száraz nyarakon ehetjük a legédesebb dinnyéket. Jó dinnyetermő évben a szeptember 5.-ei Lőrinc napig (kivételesen kedvező időjárású években akár a hónap közepéig is) vásárolhatunk zamatos, édes dinnyét, később már „lőrinces” – nem elég édes és túl kásás.
A görögdinnye 90-95 százaléka víz. Kalóriatartalma alacsony 29 kcal/100g; 0,5g fehérjét, 0,2g zsírt és 6,5-8,5g szénhidrátot tartalmaz. Gazdag A, B1, B2, B5, B6 és C-vitaminban; káliumban, kalciumban, magnéziumban, de figyelemre méltó a vas, foszfor, szelén és cink tartalma is. A görögdinnyében található likopinnak betegségmegelőző szerepet tulajdonítanak számos daganatos megbetegedés, többek közt a prosztatarák kialakulásában. A szakirodalom ebben a kérdésben még nincs egységes állásponton. Dél-koreai kutatók 2008-ban jelentették be, hogy egy új eljárással, likopint nagy koncentrációban (80%) tartalmazó görögdinnyeeszenciát képesek előállítani. Az eddig csak paradicsomból készült kivonatok maximum 15%-os koncentrációt értek el, és az így nyert likopin csak olajban volt oldható. A görögdinnyéből nyert hatóanyag – az új eljárásnak köszönhetően – vízben oldódik, ami jelentősen növeli alkalmazhatóságát az élelmiszerek, illetve gyógyhatású készítmények előállítása terén.
A népi gyógyászat a görögdinnye magjából készített teát alkalmazza kezelésre, mégpedig vesebajra és cukorbajra. A népi orvoslási adatokat feldolgozó irodalom is húgyúti szerként tartja számon a görögdinnyemagot: vizelethajtó hatást tulajdonít neki. A görögdinnye a nyári melegben hozzájárul az izzadással veszített víz és ásványi sók pótlásához. Néhány hasznos és érdekes dinnye-tudnivaló • Behűtve finom, de 7 °C alá ne hűtsük, mert íze és állaga megváltozik. Kiváló tároló hely számára a 10-13°C-os pince, ahol (felvágatlan állapotban) maximum egy hétig őrzi meg a minőségét.• Ha nem elég édes a megvásárolt dinnye, akkor készülhet belőle saláta: apróra vágott uborkával, paradicsommal, paprikával, olívaolajjal, ízlés szerint borecettel, fűszerekkel, joghurttal, kefirrel ízesítve. • Az üres dinnyehéj meghámozva cukorszirupban befőttként eltehető és karácsonyi süteményekbe, gyümölcskenyérbe belesüthető.
Forrás: www.richter.hu