Beköszönt az ősz, egyre rövidebbek a nappalok és az idő is borúsabbra fordul. A reggeli sötétségben nehezebben megy az ébredés, de egy kis kávéillattal még egy megrögzött mormotát is könnyebb felkelésre ösztökélni. Szeptember végén számos országban ünnepelték a kávé világnapját. Ilyenkor a kávézók és kereskedések akciókkal, különleges fajtakóstolókkal, különféle kávéitalokkal, izgalmas programokkal várják a vendégeket Európa-szerte és a tengerentúlon.
A kávét és a kávékultúrát ünneplő kezdeményezés Japánból indult el, így 2009 óta hivatalosan is megtartják a kávé világnapját. Bár sokak szerint a legjobb kávét az olaszok főzik, a legnagyobb kávétermelő országok pedig a dél-amerikai kontinensen találhatók, a kávé kultúrája Afrikából, egészen pontosan Jemenből indult, ami azért sem meglepő, mivel a kávécserje a Vörös-tenger túlpartján, a közeli Etiópiában őshonos. Ám amióta az első őrölt, pörkölt kávébab felhasználásával készített italt jóízűen elfogyasztották Jemenben, évszázadok teltek el, mára pedig a kávé a víz után a világ második legnépszerűbb itala lett.
A kávé frissítő, élénkítő hatását már korán felfedezték: a muzulmán szertartásrendhez tartozó virrasztásokon részt vevő vallásgyakorlók terjeszthették el a 15. század második felében. Hogy a kávéfogyasztás az öreg kontinensen is divatba jöjjön, arra közel másfél évszázadot is várni kellett: az első európai kávéház a La Bottega del Caffé Velencében nyílt meg 1624-ben.
Az első magyarországi kávéház csaknem száz évvel később, 1714-ben nyílt meg, ám az első fecske ezúttal nyarat csinált: néhány éven belül megsokszorozódott a számuk, és az elkövetkezendő 200 évbenvalósággal virágzott a magyar kávé és kávéházkultúra.
A koffein
A koffein egy természetben előforduló anyag (alkaloida), mely világszerte több mint 63 növényfaj levelében, magjában és gyümölcsében található meg. A koffeintartalmú termékeket, mint a teákat, a kávét és néhány üdítőitalt sok éve élvezik az egész világon. Újabb fejlesztések a magasabb koffeintartalmú, un. energiaitalok.
A koffein egyik legjobban ismert hatása, az a képessége, hogy ideiglenes serkentőként késlelteti a kifáradást, az érzékeny embereknél pedig álmatlanságot okozhat. A koffeinről azt is kimutatták, hogy enyhe diuretikum (vízhajtó). A biztonságosságával kapcsolatos kiterjedt kutatások ellenére, továbbra is számos félreértés van ezzel a mindennapi élelmiszer-összetevővel kapcsolatban.
MITOSZ: A koffein addiktív hatású
TÉNY: Az emberek gyakran mondják, hogy a koffein „rabjai”, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a vásárlás, a munka vagy a televízió „rabjainak” mondják magukat. A koffein az elfogadott meghatározások és a legtöbb szakértő szerint nem addiktív hatású. Mikor a rendszeres koffeinfogyasztás hirtelen abbamarad, néhány egyén fejfájást, fáradtságot vagy álmosságot tapasztalhat. Ezek a tünetek mintegy egy napig tartanak, és a koffeinbevitel fokozatos csökkentésével elkerülhetők.
MÍTOSZ: A koffein növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát
TÉNY: Nagyléptékű vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinfogyasztás nem növeli a szív-érrendszeri megbetegedés kockázatát, és nem emeli a koleszterinszintet, vagy okoz szabálytalan szívműködést. A vérnyomás csekély, időleges emelkedése azoknál a koffeinfogyasztóknál volt megfigyelhető, akik koffeinérzékenyek. Azonban ez az emelkedés hasonló ahhoz, amit olyan normális tevékenység, mint a lépcsőmászás is eredményez. Mindazonáltal a magas vérnyomásos emberek bölcsen teszik, ha kikérik orvosuk véleményét a koffeinfogyasztásról.
MÍTOSZ: A koffein rákot okoz
TÉNY: Tekintélyes tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a koffein nem növeli a rák kockázatát. Két nagy létszámú norvégiai és Hawaii-szigeteki vizsgálat és 13, több mint 20000 alanyt bevonó tanulmány áttekintése nem talált kapcsolatot a rendszeres kávé vagy teafogyasztás és a rák kockázata között.
MÍTOSZ: A koffein a csontritkulás egyik kockázati tényezője
TÉNY: Néhány vizsgálat arra utal, hogy a koffeinbevitel növelheti a vizelettel való kálciumürítést. Mindemellett, ami veszteséget kimutattak, az minimális volt, és a normális mértékű koffeinfogyasztás úgy tűnik nincs hatással a kálciumegyensúlyra, vagy a csontsűrűségre. A legfrissebb vizsgálatok igazolták, hogy a koffeinbevitel a csontritkulásnak nem kockázati tényezője, különösen nőkben, akik megfelelő mennyiségű kálciumot fogyasztanak.
MÍTOSZ: Várandós nőknek, vagy azoknak, akik megpróbálnak teherbe esni, kerülni kellene a koffeint.
TÉNY: Számos tanulmány vizsgálta a koffeintartalmú italok hatását a szaporodási tényezőkre. Az adatok azt sugallják, hogy a mérsékelt koffeinfogyasztás biztonságos úgy az anya, mint még meg nem született gyermeke számára. A koffeinfogyasztással és a fogamzási idővel kapcsolatos vizsgálatok eredményei nem szolgáltattak szilárd bizonyítékkal arra nézve, hogy a koffeintartalmú italok fogyasztása csökkenthetné egy nő megtermékenyülésének valószínűségét. Két nagyobb amerikai tanulmány nem talált összefüggést a koffeinfogyasztás és a terhesség kimenetele vagy a születési rendellenességek között. Továbbá, a legfrissebb tanulmányok sem találtak összefüggést a koffeinfogyasztás, és a spontán vetélés vagy a rendellenes magzati növekedés között. Mindamellett, nyitott kérdések maradtak a magas dózisú koffein hatásával és annak terhes nőknél helyes mértékű, rendszeres fogyasztásával kapcsolatban (300 mg /nap vagy 3-4 csésze instant kávé).
MÍTOSZ: A koffein kedvezőtlenül hat a gyerekek egészségére
TÉNY: Általánosságban a gyerekeknek hasonló képessége van a koffein feldolgozására, mint a felnőtteknek. Vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffeintartalmú ételeknek és italoknak nincs kimutatható hatásuk a hiperaktivitásra vagy a gyerekek koncentrálóképességének időtartamára. Azonban, érzékeny gyermekeknél a nagy adagú koffeinnek olyan időleges hatása lehet, mint az ingerlékenység, túlérzékenység vagy szorongás.
MÍTOSZ: A koffeinnek nincsenek kedvező hatásai
TÉNY: A koffein elismerten növeli mind az éberségi szintet, mind a koncentrálóképesség időtartamát. Egy csésze kávé vagy tea gyakran javasolt álmosság ellen, különösen azoknak, akik nagy távolságokat vezetnek. Számos ember folyamodik egy csésze délutáni teához/kávéhoz, hogy visszanyerje munkabíró képességét. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a koffein javítja a memóriát és a logikus gondolkodást.
Számos koffeintartalmú italban, – leghíresebb közülük a tea és újabban a kávé és a csokoládé – találtak antioxidánsokat. Úgy tűnik az antioxidánsoknak kedvező hatásuk van, különösen a szív egészségének és a rák megelőzésének területén. Friss jelentések azt sugallják, hogy a koffein hasznos lehet az allergiás reakciók kezelésében, mivel képes csökkenteni a hisztaminok – azon anyagok, melyek előidézik a test válaszát egy allergiát okozó anyagra – koncentrációját. A koffein hosszú ideje ismert, mint néhány asztmától szenvedő ember segítsége. Mindemellett több kutatás szükséges ezen a területen, mielőtt következtetéseket vonhatnánk le.
Évtizedes kutatások után a tudományos közösség nem jegyzett fel határozott kapcsolatot a mérsékelt koffeinfogyasztás és bármilyen egészségügyi kockázat között. A józan és az önmérséklet használatával az átlagember tovább élvezheti a teázást és a koffeintartalmú italokat.
Mi a „mérsékelt” koffeinbevitel
Egy felnőtt számára a mérsékelt koffeinbevitel mintegy 300 mg / nap–ot jelent. Azért, hogy segítsünk kiszámítani, mit is jelent ez adagokban kifejezve, álljon itt a néhány leggyakoribb hétköznapi koffeinforrás.
|
Átlagos mennyiség adagonként |
|
|
Instant kávé |
75mg / 190ml csésze |
|
Fözött kávé |
85mg / 190ml csésze |
|
Forrázott tea |
50mg / 190 ml csésze |
|
Energiaitalok (hozzáadott koffeinel vagy guaranával) |
28-87mg / 250ml üveg |
|
Kóla italok (light vagy normál) |
8- 53 mg / 250 ml üveg |
|
Néhány üdítőital |
24mg / 250ml üveg |
|
Csokoládé |
5.5 – |
További 17 érdekes, különleges tény a kávéval kapcsolatban:
- A kávé név arab eredetű, eredeti jelentése pedig “a bab bora”.
- II. Károly, angol király 1675-ben betiltotta a kávéfogyasztást, mert attól tartott, hogy a kávéházakban zajló beszélgetések során róla és a királynéról terjesztenek pletykákat.
- A kőolaj után a kávé a világkereskedelem másik legnagyobb értékben gazdát cserélő áruja.
- Nemcsak az 1848-as magyar forradalom, de a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is egy-egy kávéházból indult el.
- A kávécserje termése piros színű, a cseresznyéhez hasonló és ehető gyümölcs, amelynek a belsejében található a kávébab.
- A magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) találta fel a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum, azaz légmentes csomagolást.
- Törökországban érvényteleníthették a házasságot, ha a férj nem biztosított kellő mennyiségű és minőségű kávét a feleségének.
- Az instant kávé születését az 1930-as években a kávétúltermelés hozta el, amikor a brazil kormány a Nestlét kérte fel, hogy hasznosítja a többlettermelésből származó kávémennyiséget olyan technológiával, hogy a kávé hosszú ideig minőségét megőrizve eltartható legyen. Az azonnal oldódó kávégranulátum 100 százalékig kávé, csupán a vizet vonták ki belőle. Így kezdődött a NESCAFÉ, a világ első azonnal oldódó kávéjának története.
- Az olaszok cukorral isszák az espressót, a németek és a svájciak forró csokoládéval keverik a kávét, a mexikóiak fahéjat szórnak rá, a belgák pedig csokidarabokat tesznek bele. A marokkóiak borssal isszák, a Közel-Keleten pedig nem átallják kardamommal és más fűszerekkel fogyasztani. Az osztrákok a tejszínhab mellett teszik le a voksukat. Egyiptomban tisztán és erősen isszák a kávét, számukra mind a tej, mind pedig a cukor elképzelhetetlen.
- A kávétermesztés két és fél magyarországnyi embernek biztosít megélhetést a világon. Ugyanakkor egyre kevesebb van minőségi ültetvényekből; a problémára a Nestlé elkötelezetten keresi a megoldást, hogy biztosítsa a jövő kávétermesztését és mindenekelőtt a fenntartható fejlődést.
- Görögországban és Törökországban a hagyomány szerint mindig a legidősebb kap először kávét.
- A kávédarálót egy angol lakatos találta fel, az első kávégépet egy francia alkotta meg, de sorozatban Olaszországban kezdték gyártani.
- 1785-ben kávéforradalom tört ki Poroszországban, mert a törvény szerint csak nemesek, papok és magas rangú tisztek fogyaszthatták, és a nép ezt roppant mód nehezményezte.
- A legnagyobb kávéfogyasztó országok az Egyesült Államok, Franciaország és Németország. Ezen nemzetek fiai és lányai a világ kávéfogyasztásának 65 százalékát biztosítják.
- Évente 500 milliárd csésze kávét fogyaszt a világ, ez naponta 1,37 milliárd csésze, mely 57 millió csésze óránként, 956 ezer csésze percenként és 16 ezer csésze másodpercenként.
- A világ vendéglátásának legdinamikusabban fejlődő ágazata a kávézóké:, évente 7 százalékkal nő a számuk világszerte. A növekedés fő motorja Ázsia feltörekvő piacai, amelyekben a lakosság hagyományosan a teát részesítette előnyben, de napjainkban a trend megváltozni látszik.
- A legtöbb csésze kávé fejenként a skandináv országokban fogy, egy főre vetítve Norvégia vezet, majd Finnország, Svédország és Dánia.
Forrás: házipatika.hu, eufic.org