Először is tisztáznunk kell mi a különbség a belneo- és a hidroterápia között? A balneoterápia elsősorban a vízben oldott anyagok gyógyhatására épül, míg a hidroterápia alkalmazásakor nem érvényesülnek ezen kémiai hatások, csupán a víz fizikai tulajdonságai.
Gyógyvíznek kizárólag a bizonyítottan gyógyhatással rendelkező ásványvizeket nevezzük (a minősítés hazánkban igen szigorú szabályok szerint zajlik).
A vízben oldott anyagok összetételétől függően a gyógyvizeket sokféle kórkép gyógyítására használják – elsősorban mozgásszervi megbetegedések esetén alkalmazzák, de nőgyógyászati- és bőrproblémák kezelésére is nagyon hasznosak lehetnek. Bár a gyógyvíz-kezelés pontos hatásmechanizmusa még nem teljesen ismert, feltételezhető, hogy mind a bőrön keresztül felszívódó, mind a párolgó vízgőzből, a légzőrendszeren keresztül a tüdőbe jutó anyagok hatnak a szervezetre. Ezen kémiai hatáshoz járulnak hozzá a víz fizikai tulajdonságai (hőmérséklet, felhajtóerő, közegellenállás, stb.), komplex terápiát nyújtva fürdőzés közben.
Milyen egy fürdőkúra?
A gyógyvizes kezelések csak kúraszerűen alkalmazva hatékonyak. Egy fürdőkúra legalább 15 alkalomból áll, amit az egymást követő napok azonos napszakában célszerű végezni. Egy alkalommal általában 20-40 percet érdemes a vízben eltölteni. Az ajánlott fürdési idő betartása létfontosságú, mivel ha a gyógyvizek markáns hatása túl sokáig érvényesül, az egy idősebb, krónikus betegségben szenvedő pácienst akár életveszélyes állapotba is sodorhat! A fürdőkúra túlzottan hosszú ideig való (20-25 kezelés) folytatása pedig ún. fürdőfáradtságot okozhat, ami akár hetekig tartó rossz közérzetet idéz elő a betegnél. Szintén a biztonságos fürdőzést szolgálja az előzetes orvosi vizsgálat és az ellenjavallatok figyelembe vétele.
Milyen gyógyvizek vannak Magyarországon?
- Sós fürdők: elsősorban a bőrben zajló folyamatokra hat, csökkenti a gyulladást, és jótékonyan befolyásolja a szaruképződés folyamatát, így igen jó hatású bizonyos bőrbetegségekre (pl. pikkelysömör). Emellett jelentősen csökkenti a feszes izmok tónusát. Hazánkban többek között Sárváron, Hajdúszoboszlón és Egerben található sós gyógyvíz.
- Szénsavas fürdők: igen elterjedt eljárás a szénsav használata, melyet a természetes források mellett mesterségesen is gyakran előállítanak. A bőrben található kisebb erek megnyílnak a szénsav hatására, ami látható bőrpírt és a vérnyomás csökkenését okozza. Krónikus vénás megbetegedések, magas vérnyomás, nehezen gyógyuló sebek kezelésére használják elsősorban. Természetes szénsav-források találhatóak Balatonfüreden, Bükkszéken, Csopakon és Kékkúton.
- Kénes fürdők: a bőrbe bejutó kén helyileg fokozza a keringést (ennek jele a bőr kipirosodása), és enyhe baktériumölő hatása mellett csökkenti a vérnyomást. Igen hatékonyan csillapítja a gyulladásokat, így krónikus gyulladásos reumatológiai kórképeknél (pl.rheumatoid arthritis) kifejezetten ajánlottak a kéntartalmú gyógyfürdők. Egyes bőrbetegségek gyógyítására is alkalmas, mivel direkt hatását a bőrben fejti ki. Ként tartalmaz Harkány, Balf, Mezőkövesd és Hévíz gyógyvize is.
- Radonos fürdők: a radioaktív radon mind a bőrön, mind belélegezve a tüdőn keresztül fejti ki gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatását. Bizonyítottan hat az immunrendszerre, normalizálva annak működését. E tulajdonságok teszik a radont a gyulladásos reumatológiai betegségek (SPA, rheumatoid arthritis, ideggyulladások, stb.) egyik terápiás eszközévé. Radont Miskolctapolca, Hévíz, és Budapest (Gellért, Rudas, Imre) vizében találunk (ezek a gyógyvizek a radon mellett ként is tartalmaznak, ami tovább növeli hatékonyságukat).
- Brómos-jódos fürdők: a jódos fürdőzés során a jód elsősorban a légutakon keresztül jut be a szervezetbe, a bőrön keresztül kisebb mértékű a jódfelvétel. Főként reumatológiai és nőgyógyászati betegségekre ajánlják. Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Cserkeszőlőn és Sóshartyánban is vannak brómos-jódos gyógyvizek.
- Földes-meszes (kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos) fürdők: a mozgásszervi betegségek mellett, szív- és gyomorproblémákra is alkalmazzák a földes-meszes vizeket. Hazánkban a Lukács fürdő, a Császár fürdő, és a Rudas fürdő mellett Esztergomban, Mohácson és Székesfehérváron fordul elő ez a típusú gyógyvíz.
- Szulfátos víz (keserűvíz), vasas víz, alkalikus vizek:ezen gyógyvizeket ivókúraként, főként gyomor-, bél- és májproblémák gyógyítására használják. Szulfátos víz Nagyigmándon, Budaörsön és Tiszajenőn, vasas víz Parádon és Mohán, alkalikus víz pedig többek között Mezőtúron, Bükkszéken, Szegeden és Szécsényben található.
Lehet az iszapnak is gyógyhatása?
Természetesen a magas ásványianyag tartalmú iszapok is használhatóak terápiás célra (általában a kibányászott iszapot elkeverik gyógyvízzel, majd sterilizálják felhasználás előtt). Az iszapfürdő során sokkal kifejezettebben érvényesülnek a víznél tárgyalt fizikai tulajdonságok, mint a felhajtóerő, a hidrosztatikai nyomás és a közegellenállás. Az iszap rendkívül lassan adja le az általa tárolt hőt, ami miatt az iszappakolás (ami lehet az egész testre, vagy csak egy-egy testrészre kiterjedő), hosszan tartó, kellemes melegérzetet biztosító kezeléssé válik, ahol a kémiai hatóanyagok mellett a hő gyógyító hatása is érvényre jut. Ez a kettősség teszi lehetővé, hogy degeneratív mozgásszervi betegségekre, illetve túlfeszült, esetleg zsugorodott izmok lazítására is eredményesen használják.
forrás: www.physioinfo.hu