Normál időjárásban is elpárolog a bőrön keresztül észrevétlenül fél-egy liter folyadék, nagy melegben viszont izzadás formájában ennek a többszöröse. Egyeseknek miért a homlokáról, arcáról, míg másoknak a tenyeréből ömlik a legtöbb verejték? Mikortól kóros az izzadás?
A verejtékezés fő feladata a test belső hőmérsékletének szabályozása: a belső hőnek a verejtékcsatornákon keresztüli bőrfelszínre történő elvezetése megóvja a szerveket a túlhevüléstől. “Normál körülmények között is napi fél-egy liter folyadékot elpárologtatunk a bőrön keresztül, úgy, hogy még nedvességérzetünk sincs közben, nagy melegben viszont ennek többszörösét izzadjuk ki” – mondja dr. Irinyi Beatrix, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinikájának adjunktusa.
Amikor a szervezet belső hőmérséklete emelkedik, akár a külső hőmérséklet növekedése, akár sportolás vagy hormonális változások (például menopauza) miatt, az serkenti a verejtékmirigyek működését. A bőrben található verejtékmirigyek száma 2-5 millió között van, vagyis az, hogy ki mennyire izzad, részben attól is függ, hogy mennyi verejtékmiriggyel rendelkezik. Egyes testtájakon különösen nagy sűrűségben találhatók verejtékmirigyek – többek között a tenyéren, a talpon és az arcon.
Kétféle izzadság létezik
“Kétféle verejtékmiriggyel rendelkezünk. Az egyik típus az úgynevezett ekkrin mirigy, amelyből a legtöbb a tenyéren és a talpon van, de nagyobb számban megtalálhatók az arcon, a hajtöveknél is. Ezek a mirigyek a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt állnak. A váladékuk színtelen, szagtalan, vízszerű, közvetlenül a bőr felszínére ürül. Tulajdonképpen az e mirigyek által termelt váladék 90 százaléka víz, illetve ásványi sók és némi tejsav van még benne, ami savas vegyi hatást kölcsönöz. Ha valaki megnyalja, ez az izzadtság sós ízű” – mondja dr. Irinyi Beatrix. E mirigyek elsősorban stressz, sportolás, illetve a hőség hatására aktiválódnak, hiszen ez utóbbi szintén komoly fizikai megterhelés a szervezet számára, elsősorban a szív fokozott tevékenysége által.
“A másik típusú verejtékmirigy az apokrin mirigy. Ezek a hormonális rendszer szabályozása alatt állnak, és többek között a nemi szervek, az emlő és a hónalj területén találhatók. Ezek működése csak serdülő korban kezdődik el és fokozódik, majd idős korban jelentősen csökken. Cseppszerű váladékot termelnek, amelyeket nem közvetlenül a bőrfelszínre, hanem a szőrtüszők nyílásához vezetnek ki. Ez a lúgos vegyhatású, tejszerű váladék sokszor kellemetlen szagú, ez adja az ember testszagát. Különösen erős szagú lehet a verejték, ha hosszabb ideig a bőrön marad, mert ilyenkor megindul a bőrbaktériumok általi bontása, a keletkező bomlástermékeknek pedig már kellemetlen szaguk lehet” – mondja a bőrgyógyász.
Fokozza az izzadást a dohányzás, az alkohol és a kávé is
A hőség mindkét típusú verejtékmirigy működését serkenti, de az izzadást egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az értágító hatás, és emiatt nagyobb felületen való hőleadás következményeként erősíti az izzadást az alkohol, a kávé, a csípős ételek, a koffein és a nikotin is. Ezért ezeket érdemes a nagy melegben kerülni.
“Egyes betegségek és gyógyszerek szintén fokozhatják az izzadást. Ilyen kórkép többek között a cukorbetegség, a pajzsmirigy-túlműködés, a depresszió, a lázas állapot, de például a non-Hodgkin limfómának és a leukémiának is gyakori első tünete az erős éjszakai izzadás. Fokozzák a verejtékezést például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők vagy például az aszpirin is” – mondja a bőrgyógyász.
Hogyan tartsuk kordában?
Az üde illat és a folyamatos frissesség fenntartása a nap minden szakában erős társadalmi elvárás. Ettől függetlenül is érdemes törekedni az izzadásgátlásra, vagyis pontosabban az izzadás szabályozására. Hiszen az izzadás teljes és napi szintű gátlása nem tekinthető egészségesnek.
A hagyományos dezodorokon túl léteznek természetesebb megoldások, amik a háztartásban általában fellelhető alapanyagok használatával segítenek az izzadáson, annak szagának mérséklésén. Néhány csepp ecet vagy citrom segíthet a szagok semlegesítésében. A savas környezet nem kedvez a baktériumoknak ezért egy vattára csepegtetve bekenhetjük hónaljunkat – nem közvetlen a szőrtelenítés után – ecettel vagy citrommal.
A testpermetek – nagyobb hígításban készült parfümök, lágyabb illattal – inkább bőrünk és közérzetünk felfrissítésére szolgálnak, de használhatjuk szagsemlegesítésre is. Nem kifejezetten izzadásgátlónak készültek, de a testpermet segít az üde érzet fenntartásában és kellemes lágy illatot biztosít bőrünknek.
A krémdezodor az, aminek hangzik: olyan izzadásgátló, amit krém formában árusítanak. Alapanyaguk általában valamilyen hordozóból – főként shea-vaj – áll, amibe szódabikarbónát kevernek, esetleg némi természetes illatosító anyagot. Ezek a készítmények így egyszerre hidratálnak a krémmel, szagtalanítanak az illatanyaggal és csökkentik a nedvesség érzetét a szódabikarbóna vízmegkötő hatásának köszönhetően.
Léteznek olyan termékek is, amelyeket nem reggel, hanem este kell alkalmazni, hogy következő nap kifejthesse hatását. Ezeket a dezodorokat – főként golyós és stiftes kiszerelésben kapható – lefekvés előtt kell alkalmazni, hogy éjszaka fejtsék ki hatásukat. Ezeket a termékeket általában fokozott izzadásra ajánlják és alapvető összetételüket tekintve hasonlóak a legelterjedtebb dezodoros, golyós izzadásgátlókhoz.
Ne feledjük tehát! Az izzadás az egyik legfontosabb módszere annak, hogy hőveszteséget érjünk el és méregtelenítsünk. Az izzadás természetes, egészséges folyamat, amit érdemes csökkenteni vagy semlegesíteni, de semmi esetre sem szabad a teljes megszüntetésére törekedni!
Forrás: origo.hu, hazipatika.com