A XVII. sz. óta az izlandi zuzmó a népi gyógyászat egyik legkedveltebb orvossága tüdő- és torokpanaszok esetén. A népies “köhögés elleni”, “láz elleni moszat” elnevezés is innen ered. Századunkban teljesen feledésbe merült.
Ma az izlandi zuzmó mint teák alapanyaga is igen keresett. A drogot a moháktól és más szennyeződésektől megtisztított telep szolgáltatja. Különösen a száraz köhögés és a kezdődő influenzás fertőzés gyógyítására alkalmas, de gyomorrontás, étvágytalanság vagy betegség utáni gyenge állapot esetén is bevált szer. Kivonata lassítja az illóanyagok elpárolgását a bőr felületéről. Újabban a zuzmóból antibiotikus hatású vegyületeket izoláltak, amelyek gátolják a TBC-t okozó Koch-bacilus fejlődését.
A telep (Lichen islandicus) depszideket és depszidonokat tartalmaz (fenoloknak fenolsavakkal képzett észterei), továbbá laktonokat, triterpéneket. A depszidek, illetve depszidonok összetételében a száraz telepek esetében leggyakrabban található zuzmósavak a protocetrársav, a cetrársav és a fumarprotocetrársav. Antibakteriális hatásúak.
Főzete a nagy mennyiségű szénhidrát miatt nyálkás, ezért kihűlve kocsonyásodhat, ennek megakadályozására az aznapi adagot elkészítés után langyosan tartják. A zuzmók nyálkaanyagainak gyűjtőneve lichenin. Ezek az izlandi zuzmó esetében részben béta-glukán szerkezetűek (60-200 egyszerű monoszacharidból épülnek fel) és forró vízzel kivonhatók, részben pedig alfa-glukán jellegűek (izolicheninek, 42-44 cukoregységből képződnek) és hideg vízzel is kioldhatok. A licheninek az emésztőrendszerben nem hidrolizálódnak, az izolichenineket viszont a szervezet cukrokként értékesíti.
Az izlandi zuzmó előfordulási helyei
Az izlandi zuzmó latin neve Cetraria islandica L. Arch.
Havasok fenyvesei, illetve sziklás mohás helyek lakója. A majdnem levél alakú zuzmó, apró bokrocskához hasonlít. Telepje karéjos, porcogós. Szaporodó pajzsikája (apothecium) a telep széléhez ferdén nő. Különböző színű; földön, kövön, fatörzsön, kerítésen stb. gyepesedőn nő, 20 faja (hazánkban 9) Kelet-Közép-Európában csak nagyobb tengerszint feletti magasságon, sziklás helyeken, mohák társaságában, lucfenyőerdőkben vagy nyílt térségeken található.
Az Északi-sark környékének zuzmója a Cetraria islandica Izland szigetét és a havasok csúcsát sűrűn benövi, Vas vármegyének középmagasságú hegyein is fellelhető.
Ma már az egyetlen zuzmó, melyet orvosi célra gyűjtenek (Lichen v. muscus Islandicus). Nyálkás keserű ízű, gyengén összehúzó. Tartalma 3% keserű extraktiv anyag, 44% lichenin vagyis zuzmócsiriz.
Táplálóan és erősítően hat különösen a nyálkakiválasztásra. Megőrölve és liszttel keverve kenyeret sütnek belőle, v. tejjel ételnek főzik. A legelő jószág is szereti.
Izlandi zuzmó tea
Az izlandi zuzmóból készített teát használhatjuk ivó- vagy öblögetőteaként. Főzetét 1 kiskanál drogot 1 csésze vízhez készítik.
Ezt a teát kétféleképpen is elkészíthetjük:
Elkészítés (1): Az összevagdalt zuzmóból két teáskanálnyit egynegyed liter forró vízzel leöntünk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Elkészítés (2): Az összevagdalt zuzmóból két teáskanálnyit negyed liter forró vízzel leöntünk és egy fél perc elteltével leszűrjük. A folyadékot, amely csaknem kizárólag keserű anyagokat tartalmaz, kiöntjük. A zuzmót újabb negyed liter forró vízzel leöntjük, 10-15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
A második fajta főzet kevesebb keserű anyagot tartalmaz, ezáltal gyermekek számára alkalmasabb. Mivel azonban ez az eljárás a zuzmó antibiotikumos hatását nagyrészt megszünteti, a felnőtteknek inkább az első készítési mód ajánlatos.
Forrás: http://www.gyogynovenyek.com, http://www.izlandizuzmo.lapok.eu/fooldal