Évről-évre egyre több az allergiás beteg, korosztálytól függetlenül. A szénanátha jellegzetes tünetei – tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás – mellett az allergia gyakran a szemeket sem kíméli. Vajon mi okozza a panaszokat, és mit tehetünk a javulás érdekében?
Az allergiás beteg szervezeté-ben, az allergénnel szemben specifikus immunglobulin E molekula képződik. Az allergének hatására ezek a specifikus ellenanyag molekulák a hízósejtekben olyan jelet adnak le, aminek következtében kiürülnek a mediátor anyagok – például a hisztamin –, melyek aztán kiváltják az allergiás tüneteket.
Az allergiák kezelésében használt antihisztamin készítmények a már felszabadult hisztamin kötődését gátolják a nyálkahártyán lévő hisztamin receptorokhoz. A kezelés mellett tehát az allergiás reakció folyamata változatlanul lezajlik, a készítmények csak a tünetek jelentkezését akadályozzák meg, a hatás tehát semmiképpen sem lehet hosszú távú.
Az orvostudomány újabb és újabb megoldásokat kínál a kezelésre: ma már hatékony, mellékhatásokat nem, vagy alig okozó készítmények állnak rendelkezésre a tünetek enyhítésére. Az allergiás nátha kezelésének fontos részét képezik az orrnyálkahártyán ható, nem felszívódó szteroid készítmények: orrspray-k. A megfelelő szemcseppek a szemtünetek, vörösség, viszketés enyhítésében és az allergiás kötőhártya-gyulladás kezelésében segítenek.
„A szem fehér részét, az ínhártyát borító átlátszó, vékony nyálkahártyaréteg a kötőhártya, amely még a szemhéjak belső, szem felőli részét is fedi. Elsődleges szerepe a szem kiszáradásának megelőzésében van, amelyet nyáktermelő sejtjei biztosítanak, de a szem mechanikai védelméhez is hozzájárul.
Igen érzékeny területről van szó, így ritka az az ember, aki – allergiától függetlenül – élete során néhányszor ne találkozna a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) kellemetlenségeivel. A gyulladást allergia mellett egyéb tényezők is kiválthatják: huzat, idegen anyag, por szembekerülése, vírus, erős fény, ultraibolya sugárzás, kontaktlencse okozta irritáció, újszülötteknél a nem teljesen megnyílt könnycsatorna, strandon, uszodában szerzett bakteriális fertőzés” – magyarázza dr. Tóth Eszter, az Oxygen Medical szemészorvosa.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás – a kiváltó okoktól függően – lehet szezonális, de tarthat akár egész éven át is. Az időszakosan jelentkező tüneteket többnyire a szemekbe kerülő pollenek, míg az egész éven át tartó panaszokat inkább a beltéri allergének: állatszőr, házipor-atka, vagy penészgomba váltja ki.
Utóbbiak esetében a gyulladás sokkal enyhébb, mint pollenallergia esetén. A szemhéjak belső és a szemgolyó külső felszínét borító vékony kötőhártya gyulladása a betegnél viszketést, szemvörösséget és könnyezést okoz. Amennyiben nem kezeljük, a viszketés miatti dörzsöléssel másodlagos fertőzést is okozhatunk.
A szemtünetek kezelésére megfelelő szemcseppek állnak rendelkezésre, ennek kiválasztása érdekében konzultáljunk szemész vagy allergológus szakorvossal.
Tanácsok a mindennapokra:
• Napközben ne nyúljunk szemünkhöz, és ne dörzsöljük!
• Mossuk magas hőfokon az ágyneműt és a párnákat, így is csökkentve a szembe jutó allergének mennyiségét.
• Ne kerüljön kozmetikum a szemek környékére!
• Ne használjunk másokkal közös kontaktlencsét, vagy lencsetárolót!
• Minimalizáljuk a kontaktlencse napi viselésének idejét!
• Kérjünk szakorvosi véleményt a napi, eldobható lencsék viseléséről!
• Csökkentsük a szembe kerülő allergének mennyiségét, viseljünk a szabadban napszemüveget!
• Napközben használjunk rendszeresen szemcseppet!
forrás: http://www.paramedica.hu