Allergia a terhesség hónapjai alatt is jelentkezhet. A tipikus allergiás tüneteken (orrfolyás, szemkönnyezés és –viszketés, tüsszentés) túl, problémát okoz az allergiás kismamáknak annak az eldöntése is, szedhetnek-e egyáltalán allergiaellenes gyógyszer(eke)t, és ha igen, milyen típusút.
Természetesen a kismamák allergiáját is kezelni kell, néhány speciális szempontot azonban figyelembe kell venni a megfelelő szer kiválasztásakor. Amennyiben az allergia már a terhesség előtt is fennállt, a tünetei (orrfolyás, szemkönnyezés és -viszketés, tüsszögés) és a kiváltó oka (pl. parlagfű) ismerősek a kismama számára. Ha először a terhesség alatt jelentkezik az allergia, szakorvosi segítséggel egyértelműsíthető, hogy ténylegesen allergiás panaszokról van-e szó. A kiváltó ok (adott pollen, poratka, macskaszőr stb.) egyértelmű meghatározása azonban problémásabb. Az allergiát kiváltó allergén azonosítására – egyébként rutinszerűen – végzett allergiás próbákat (ún. allergén cseppentéses és karcolásos Prick-teszt, illetve injekciós módszer) terhesség alatt nem javasolt elvégezni. Egy esetleges allergiás sokkot terhesség alatt mindenképpen el kell kerülni, még akkor is, ha egy bőrpróba alatt annak csak minimális az esélye.
Allergia esetén a legfontosabb a kiváltó ok megszüntetése
A gyógyszerektől eltekintve kismamák esetén is igaz az, ami mindenkinél, hogy lehetőleg az allergiát kiváltó okot kell megszüntetni. Pollenszezonban célszerű zárt térben tartózkodni, lefekvés előtt hajat mosni stb., és még folytatható a javaslatok és tanácsok sora; persze az allergén tökéletes eliminálása lehetetlen. Amennyiben az allergént a lehető legjobban kizárta a környezetéből a kismama, a kezelőorvossal közösen kell eldönteni, hogy szükség van-e gyógyszeres kezelésre, vagy tengeri sós, vizes orröblögetéssel/spray használatával, az orrjáratok zsíros, vazelines kenőccsel való kenegetésével átvészelhető az allergiás időszak.
Tabletták
Speciálisan az allergia tüneteinek a visszaszorítására szolgálnak az antihisztaminok. Az antihisztamin
hatóanyag kategória széles, számos több évtizede használt hatóanyagot tartalmaz, ugyanakkor a gyógyszerkutatás legújabb eredményeit tükröző hatóanyagok is találhatók a palettán. A régóta ismert és használt hatóanyagú készítmények alkalmazását javasolják elsősorban az orvosok. A hányáscsillapítóként is alkalmazott dimenhidrinát, illetve a dimetinden az elsőként választott szerek.
A tabletta formában különböző márkaneveken – akár recept nélkül is – elérhető allergiaellenes készítmények jellemzően loratadin, cetirizin vagy fexofenadin hatóanyagot tartalmaznak. A magzatra kifejtett hatás szempontjából az antihisztamin hatóanyagokat, mint minden egyéb más hatóanyagot is, az amerikai egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) csoportokba sorolja. A dimenhidrinát, a dimetinden, a loratadin és a cetirizin „B”-kategóriásak, míg a fexofenadin „C”-kategóriás. Ennek értelmében („B” csoport: csak állatkísérletes adatok ismertek, amik alapján a hatóanyag magzati károsodást nem okoz. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy humán alkalmazás esetén sem okoz károsodást a szer, hiszen az emberi és állati szervezetek felépítése eltérő; „C” csoport: a hatóanyag állatkísérletekben teratogénnek vagy toxikusnak bizonyult, adekvát humán vizsgálatok azonban nincsenek.) orvosilag indokolt esetben a „B”-csoportba tartozó hatóanyagú szerek közül ajánlott válogatni.
A szisztémásan ható készítményekkel szemben előnyben részesítendők a lokális hatású készítmények, azaz a szájon át szedett tablettákkal szemben célszerű helyi hatású készítményeket (orrcsepp, orrspray, szemcsepp, gél stb.) választani. Lokális készítményeknél ugyanis a hatóanyagnak csak minimális mennyisége kerül be a vérkeringésbe és jut el a magzathoz, így az esetleges károsító hatás is csökken.
Orcsepp
Orrcseppek közül az érösszehúzó, váladékozást csökkentő, lohasztó hatású orrcseppekkel (pl. a „B”-csoportba tartozó hatóanyagú oximetazolin) óvatosan kell bánni. Várandós és nem várandós betegeknek sem javasolt az egy héten túli alkalmazása, mivel hosszas használat következtében kialakulhat az orrnyálkahártya gyulladása és a fokozott orrdugulás (az ún. rhinitis medicamentosa, azaz gyógyszerfüggő orrnyálkahártya gyulladás nevű kórkép), épp az, amit megszüntetni kellene. Emellett, terhesség alatt a gyakori, rendszeres érösszehúzó hatású orrcsepp-használat eredményeként a magzat vér- és oxigénellátása hiányos lehet, illetve a terhesség vége felé gyakran regisztrált CTG-görbén is kóros eltérések mutatkozhatnak. A hangsúly a mennyiségen/dózison van: a mértékletes, orvosi javaslatnak megfelelő ideig tartó orrcsepp-használat a kismamák közérzetét javíthatja, ugyanakkor a magzatot sem veszélyezteti.
Kizárólag orvosi vényre kaphatók a gyógyszertárakban a gyulladáscsökkentő, az allergia tüneteit mérséklő kortikoszteroid (pl. budezonid) tartalmú orrspray-k. Ezek a helyileg alkalmazott szteroid-tartalmú készítmények orrpolip, szénanátha esetén egyaránt alkalmazhatók. Általában a „B”-csoportba tartozó hatóanyagokról van szó, de csak abban az esetben szabad alkalmazni a készítményeket, ha az feltétlenül indokolt.
Szemcsepp
A szem könnyezését, viszketését csillapító szemcseppek vény nélkül is kiválthatók a gyógyszertárakban. A kromoglikát-nátriumot tartalmazó készítmények alkalmazását az első trimeszterben nem javasolják, azt követően is csak orvossal történő egyeztetést követően. Bár a tapasztalatok arra utalnak, hogy a készítmény nincs káros hatással a magzat fejlődésére, mégis csak akkor szabad alkalmazni a készítményt, ha ez elkerülhetetlen.
Bőrpanaszok esetén
Allergiás bőrpanaszok (pl. csalánkiütés, rovarcsípést követő viszketés és duzzanat) helyi kezelésére – indokolt esetekben – a dimetinden tartalmú készítmények terhesség alatt is alkalmazhatók. Néhány szempontot azonban szem előtt kell tartani. A kezelés szempontjából szükséges lehető legkisebb bőrfelületen szabad csak alkalmazni a készítményt, és a bőr allergiás reakciót nem mutató területeit nem kell bekenni vele. Sérült, hámhiányos bőrre, horzsolt, vágott vagy egyéb típusú nyílt sebekre a készítmény nem alkalmazható, mivel ebben az esetben a hatóanyag felszívódása és a magzathoz való eljutásának az esélye fokozott.
Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész
forrás: www.patikamagazin.hu