fbpx

Idén januártól számos jogszabályváltozás érinti a dohányzókat. Elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos lett a dohányzás, így munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani; februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója; szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések. Ezért aktuális ismét áttekinteni az aktív és passzív dohányzás egészségünkre gyakorolt hatásait.

Füstölünk

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább kétszer olyan károsító hatású, mint az aktív.

Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is.

Passzívok veszélyben

Egy új tanulmány szerint, szerte a világon évente több mint hatszázezren halnak meg a passzív dohányzás következtében. A tanulmányt a Svéd Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Bizottság valamint a Bloomberg Philantropies finanszírozta, és a Lancet című brit, egészségügyi lapban jelent meg. 

A kutatók 2004-ig visszamenőleg 192 ország adatait elemezték ki, és azt találták, hogy a gyerekek negyven százaléka, a nemdohányzó nőknek és férfiaknak pedig több mint harminc százaléka rendszeresen ki van téve a dohányfüstnek.

A tudósok úgy becsülik, hogy a passzív dohányzás következtében beálló halálesetek közül évente nagyjából 379 000-et okoz szívbetegség, 165 000-et a légúti megbetegedések, 36 900-at az asztma és 21 400-at a tüdőrák. Ezek összesen a világ haláleseteinek egy százalékát teszik ki.

Tiltott dohányzás a nyilvános helyeken

Sok nyugati országban már betiltották a dohányzást a nyilvános helyeken, és a szakértők szerint további szigorításokat már nehéz lenne hozni. Heather Wipfli, a Los Angeles-i University of Southern California munkatársa szerint, ha még több nyilvános helyen betiltanák a dohányzást és felvilágosító előadásokat tartanának, meg lehetne győzni az embereket arról, hogy otthon se dohányozzanak.

Angliában a Brit Tüdő Alapítvány (British Lung Foundation) már benyújtott egy petíciót a kormánynak, hogy tiltsák be a dohányzást az autókban. Helena Shovelton, az alapítvány elnöke szerint a dohányzó szülők általában alábecsülik azt a veszélyt, aminek kiteszik gyerekeiket rossz szokásukkal, hiszen egyikük sem hagyná egyedül a gyerekét valahol az országút közepén, de minden gond nélkül rágyújtanak a jelenlétükben 

Veszélynek kitett gyerekek

A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső- és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés.

Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása. A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás. A várandós időszak alatti anyai dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását, idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej és mellkörfogata. A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A dohányzó terhesek újszülötteinek körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.

Kik és mikor?

A dohányosok többsége jellemzően 10-13 éves korban kezd el cigarettázni. Felmérések szerint a korosztály harmada, fele elismeri, hogy legalább alkalomszerűen cigarettázik. Korábban erős férfi dominancia volt tapasztalható a dohányosok körében, azonban az utóbbi évtizedekben a nők körében is egyre inkább divat a dohányzás, talán az egyenjogúság iránti igény egyik vadhajtásaként. Így fordulhat elő, hogy míg férfiaknál mérsékelt csökkenés észlelhető a dohányosok számában, addig a nők körében inkább emelkedett a dohányosok száma. Míg Magyarországon az 1980-as években a férfiak majd 50 százaléka dohányzott, a nőknek ugyanakkor csak kb. 20 százaléka, addig napjainkra a férfiak kb. 30-40 százaléka, a nők 25-30 százaléka cigarettázik, miközben évek óta hazánk áll a tüdőrákos halálozási lista élén.

Forrás: http://www.dohanynelkul.hu/, Medipress

Részletes információ: http://www.debkard.hu/betegtajekoztato/betegtajekoztato?view=56