Az esős, borús, hideg napok beköszöntével egyre többen csatlakoznak a szoláriumozók táborához. Sokan bizonytalanok, hiszen annyi mindent hallani, olvasni az UV- sugarak káros hatásairól. A tapasztalatok szerint valóban nem árt az óvatosság, az intenzív sugarak miatt a rövidke élvezetért súlyos árat fizethet a barna bőrszínre, s a fényre vágyó ember.
Mit kell tudni az UV sugarakról?
Ahhoz, hogy megértsük a szoláriumok működésének hatásmechanizmusát elengedhetetlen, hogy az általa kibocsátott sugarakat alaposabban megismerjük. Kérdéseinkre Dr. Wikonkal M. Norbert, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőrklinikájának adjunktusa válaszolt, akinek a fő kutatási területe az UV sugarak bőrkárosító hatása.
A sejtek örökítő anyagaira (DNS-re) legveszélyesebb UV-C sugarak nem mérhetőek a Földön, s a szolárium fénycsövei sem bocsátanak ki ilyeneket. A forgalomból szerencsére már rég kivont, régi kvarclámpák adtak ki magukból ilyen UV-C sugarakat. Nagyon nem ajánlom senkinek, hogy a nagyi örökségével pótolja a hiányzó napfényt.
A szoláriumok UV-A, és UV-B sugarakat adna le. Az UV-A sugarak kevésbé okoznak gyulladást, viszont nem tartós barnítók, védőhatásuk kevés, s szürkésbarnára színezik a bőrt, valamint D-vitaminképző hatásuk is gyenge. Mivel mélyen behatolnak a bőr szöveteibe, tönkretehetik a bőr feszességéért felelős kollagén rostokat, s nagy dózisban az örökítő anyagainkra is veszélyt jelentenek.
Az erősen gyulladáskeltő, rövidebb hullámú UV-B sugarak felelősek a vöröslő bőrért (erithéma). Nekik köszönhető ugyanakkor az UV sugarakkal szembeni védelmi rendszer kialakítása: a védő, valóban hatékony ún. eumelanin-pigmentek termelése, s a bőr megvastagodása. Az UV-B sugarak lassabban, de tartósabban színezik a bőrt.
A szolárium nem csak azért veszélyes, mert csövei a gyors barnítás érdekében a Napnál lényegesen erősebb UV sugárdózist – az egyenlítői déli napfény sugárértékéhez hasonlót – adnak le, hanem azért is, mert a készülékek legnagyobbrészt UV-A sugarakat bocsátanak ki, és csak 1-3% -ban adnak le UV B sugarakat. Ezért a szaruréteget nem vastagítják meg a kellő mértékben, és hatásukra elsődlegesen olyan pigmentek, azaz festékszemcsék (feumelaninok) keletkeznek a bőrben, amelyek nem a kellő módon helyezkednek el. Míg ugyanis az UV-B sugarak által képződő festékszemcsék (melaninok) a sejtmag felett kis sapkát képeznek, s ezzel beárnyékolják a leginkább védendő genetikai anyagot – ha elég a fényből, bőrpírral jelzik is a veszélyt -, az UV-A általi pigmentek eloszlanak a bőrben. A szoláriumban elnyert barnaság ezért nem véd napozáskor a leégéstől.
A két fajta sugár jellegében is különbözik egymástól. Amikor az UV-B által képződő eumelanin-pigment elnyeli az energiát, akkor abból relatíve kevés olyan ártalmas anyag keletkezik, ami később további károsodást idézhet elő a genetikai, vagy az immunrendszerben. Amikor azonban az UV-A hatására képződő feumelaninok elnyelik a fotoenergiát, akkor nagyon sok – a szervezet számára káros -szabadgyök képződik.
Nem véletlen tehát, hogy a különféle szakgrémiumok, a Euroskin (az európai országok bőrrák elleni harcra alakult szakmai szövetsége), az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság a magyar bőrgyógyászok nagy részével együtt alapvetően sem kozmetikai célból, sem a jó közérzet növelésére, sem betegség megelőzésre nem tartják indokoltnak a szoláriumok használatát. Sőt, arra is többször felhívták a figyelmet, hogy a szoláriumokból leadott mindkét sugárféleség – a hosszú hullámú UV-A és a rövidhullámú UV-B sugarak – egyértelműen felelőssé tehető a bőrrák kialakulásáért, s hogy a gyakori és a szükségesnél nagyobb sugárdózis nem csak a bőrt, hanem az immunrendszert is károsítja.
A szakértők a 18 éven aluliak számára különösen veszélyesnek tartják a szolárium sugarait, ezért mindenkit óvnak attól, hogy a gyerekeit szoláriumba vigye.
Kimondottan nem javasolják a konnektoros „napfényt” a világos bőrűeknek (I. és II. bőrtípusba tartozóknak), de azoknak sem, akiknek 40 anyajegynél több található a bőrükön, akik hajlamosak a szeplőre, vagy akiknek gyerekkorban többször is leégett a bőre.
A szakértők szerint a mi égövünkön a csontok megerősödéséhez szükséges napfényhez a szabadban tett rendszeres séták alkalmával – azaz kockázat nélkül is – hozzájuthat az ember.
A szoláriumok okozta károsodások
Amíg a szoláriumot gyártó és forgalmazó cégek a mesterséges barnulás állítólagos előnyeit (egészséges bőrszín, a test ellenálló képességének javítása, a barna szín megőrzése, jobb fizikai és lelki közérzet…) harsogják, addig a bőrgyógyászok a mértéktelen napozást és a szolárium-használatot a melanoma, azaz a rosszindulatú bőrelváltozás rizikótényezőjének tartják. Erről ma már nagyon sokat lehet hallani a médiában is.
A szolárium hosszú távon jelentkező hatásai között esztétikai károsodások is szerepelnek: a bőr elveszti rugalmasságát, korábban öregedik (cserzett bőr, foltok, növedékek).
A szoláriumozás során ráadásul azonnali mellékhatások is felléphetnek: bőrpirosodás, hólyagok, viszketés, foto-allergiás bőrreakció, szemkárosodás, s olyan bőrbetegségek is ismertek (pl. rozácea, herpesz), amelyek az UV fényre rosszabb állapotképet mutatnak.
Néhány jó tanács
Ha a téli fényhiányos, depressziós időszakban a fentiek ellenére mégis rövidke fényzuhanyra kívánkozna valaki, a saját érdekében mindenképpen szívlelje meg a következőket:
- Csak szakképzett személyzettel működtetett szoláriumot vegyen igénybe, ahol testreszabott – a korra, a bőrtípusra, az egyéni érzékenységre is figyelemmel levő – tanácsokat kap, s ahol azt is megkérdezik, hogy mikor szaunázott, illetve napozott utoljára. (A gyártóknak ugyanis minden készülékhez pontos útmutatást, ún. szolárium-tervet kell mellékelniük, amelynek alapja az a sugármennyiség, amellyel a leégés veszélye nélkül érhető el a barnulás.)
- Kezdetben csak rövid ideig (a szolárium-tervben megadott idő feléig) szoláriumozzon. A fokozatosság és a mértékletesség az egészséges barnulás kulcsszavai itt is érvényesek.
- Felégett, pirosló bőrrel, vagy szokatlan bőrreakciók esetén egyáltalán ne menjen szoláriumba. Bizonyos bőrbetegségek – sebek, herpesz, fertőző betegségek – ugyancsak eleve kizárják a szolárium-használatát.
- A fényterhelések között legalább 72 órás szünetet kell tartani.
- Feltétlenül tartsa be a higiénés előírásokat. A szolárium-ágyat, a védőszemüveget minden vendég után a készülék kezelőjének fertőtlenítenie kell. Használjon védőfóliát, mert az véd meg a legjobban a fertőzéstől. (Az álló szoláriumok higiénikusabbak, mint a fekvők).
- A kozmetikumokat (sminket, parfümöt, illatosított dezodort) még szoláriumozás előtt távolítsa el a bőréről.
- A szoláriumozáshoz csak olyan nedvesítő készítményeket használjon, amelyek nem tartalmaznak fényérzékenyítő anyagokat, és lehetőleg emulgálószert sem. (Erről még a szoláriumozás előtt győződjön meg. )
- Mivel az UV- sugarak a szemet is veszélyeztetik – bebizonyosodott, hogy szerepük van a szürkehályog kialakulásában -, ezért vegye komolyan a védőszemüvegek használatát. A gépek által termelt hő kiszáríthatja a szemet. A szemlencsét viselők szemcseppet is vigyenek magukkal.
- A gyógyszert szedők feltétlenül konzultáljanak orvosukkal, mert számos készítmény ugyancsak tartalmazhat fényérzékenyítő anyagot.
- Terheseknek árthat a szoláriumozás során fellépő forróság.
Mit kell tudni a szoláriumot használónak?
Kimutatták, hogy a szoláriumozás függőséget is okozhat, ami azzal is összefügghet, hogy a megrögzött szoláriumozó soha nem látja magát elég barnának. Ilyen esetekben sokat segíthet a barátok, ismerősök időbeni figyelmeztetése.
A wellness-központok és gyógyfürdők szolgáltatásainak sűrűjében nem árt tudni, hogy a különféle kezelések – szauna, masszázs, kozmetikai arctisztító kezelés – sorrendjében hol a helye a szoláriumozásnak. Bőrgyógyászok véleménye szerint inkább előbb használjuk a szoláriumot, mint a szaunát, mert az intenzív verejtékezés következtében fontos természetes fényvédő anyagok is kioldódhatnak a bőrből, s az ott használt illóolajok által is megnőhet a fényérzékenység. A világos bőrűeknek különösen tanácsos megfogadni ezt az intelmet.
A gyógyfürdői szolgáltatásokat nyújtó intézmények ugyanakkor fordított sorrendet – előbb a szauna, utána a szolárium – javasolnak. Úgy tartják, hogy a test veszélyes túlhevülését csak úgy lehet megelőzni, ha a szaunázást követően jól lehűtjük a bőrt, s csak azután használjuk a szoláriumot. Magam mindenképpen mértéktartást javasolnék a wellness-élvezetek fogyasztásában is: ezért például úgy gondolom, hogy biztonságosabb, ha nem egyazon napon szaunázunk és szoláriumozunk.
Kozmetikai arctisztítás előtt, valamint közvetlenül utána egyáltalán nem ajánlott befeküdni a szolárium-ágyba, mert az UV sugarak szárító hatása miatt nehezen lehet a mitesszereket kitisztítani, s mert a kezeléseknél alkalmazott peelingek miatt a bőr érzékenyebbé és festékfoltokra is hajlamosabbá válik.
Utoljára, de nem utolsó sorban meg kell említeni, hogy alapkövetelmény a szolárium berendezés kifogástalansága. Bátran kérdezzünk rá a szolgáltatás igénybevétele előtt, hogy milyen típusú, évjáratú berendezést használnak, mikor cseréltek csöveket a készülékben. Ha bármilyen sérülést tapasztalunk, vagy egyszerűen az a benyomásunk, hogy nem korszerű, túlságosan elhasznált, nem eléggé higiénikus a gép, vagy maga a szolgáltató hely, akkor inkább keressünk másikat. Önmagában persze a csillogás sem garancia semmire.
forrás: tudatosvasarlo.hu