Az emberek egyharmadát érinti a szárazszem-betegség, idősebb korban pedig ennél is gyakoribb, főként a nők körében – mondta Dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának tudományos igazgatóhelyettese.
Mi okozhatja a szemszárazságot?
A szemszárazságot nagyon sok minden okozhatja: például, hogy nem megfelelő a könny összetétele vagy mennyisége, de lehet gyógyszerek mellékhatása, illetve környezeti tényezők hatása is. De például éjszakai munka vagy szórakozás esetén is szemszárazság miatt vörösödik ki a szemünk. A tünetek között említhetjük a szúrós érzést, a szemfáradtságot és a vörösödést, melyeket szemcseppel, illetve a környezeti tényezők megváltoztatásával lehet kezelni.
Számtalan tényező állhat a szemszárazság hátterében: előfordulhat, hogy kevés vagy nem megfelelő összetételű könny termelődik, de az is gyakori, hogy a könny gyorsabban párolog, mint ahogy pótlódik. – Ha sok időt töltünk számítógép vagy televízió előtt, és emiatt ritkábban pislogunk, vagy tartósan használunk bizonyos szemcseppet, szintén számolni kell szemszárazsággal – mondta Dr. Németh János, hozzátéve, hogy gyógyszerek, például antidepresszánsok, antiallergikumok mellékhatásaként is megjelenhet, vagy olyan környezeti tényezők, mint a huzat vagy az alacsony páratartalom is előidézheti a problémát.
Sokaknál a monitornézés áll a háttérben
Fiatal korban főként a hosszú ideig monitor előtt végzett munka vagy játék, esetleg szemhéjszéli gyulladás okozhat szemszárazságot. Utóbbi hátterében az áll, hogy a szemhéj szélén lévő mirigyek termelik azt az olajat, amely megakadályozza, hogy túl gyorsan elpárologjon a könny. Az idősebb nőknél, főként a menopauzát követően megváltozik a hormontermelés, ezért kevesebb a könnyük. De az okok közt szerepelhet még a kontaktlencse viselése, illetve általános autoimmun betegség is.
Mit tegyünk a képernyővel?
Dr. Németh János elmondta, hogy érdemes tükrözésgátló felülettel bevonni a képernyőket. Eszköztől függetlenül jobbak a matt felületek, és tanácsos úgy elhelyezni a monitort, hogy ne verje vissza a fényt. Azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint ne nézzük mereven a képernyőt, szakítsuk meg a munkát húszpercenként, és legalább húsz másodpercre nézzünk minimum húsz méter távolságra. Ezzel gyermekkorban késleltethetjük a rövidlátás kialakulását, mert a kis pihenő alatt nemcsak sűrűbben pislogunk, hanem a szemlencsét mozgató izmokból is kioldódik a görcs, és távolabbra állítják be a szem fókuszát.
Ha már a fény is zavarja a szemet
A szárazszem-betegség tünete lehet a szúrás érzése vagy a szemfáradtság, illetve a mindkét szemen jelentkező vörösödés, de súlyosabb esetben már a fény is zavarja a szemet. A betegség többnyire nem jár visszafordíthatatlan károsodással: legfeljebb az esetek öt százalékában alakulnak ki olyan súlyos károsodások, amelyek a szaruhártya épségét és a látást veszélyeztetik – emelte ki az egyetemi tanár. Ha változtat a beteg a környezetén, akkor teljesen helyrejöhet a szem, mégis érdemes szakorvoshoz fordulni, mert ott kiderülhet, hogy mi okozza a szemszárazságot, és célzottan lehet szemcseppet ajánlani.
Mire jó a műkönny?
A műkönnyek hatóanyagai különbözőek, döntő többségük a könny folyadékbázisát pótolja, de sok olyan is van, amely azt segíti elő, hogy hosszabb ideig a szem felszínén maradjon a könny. Dr. Németh János felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosan kell használni azokat a szemcseppeket, amelyek az erek összehúzásával szüntetik meg a szem vörösségét: ezekhez ugyanis hozzá lehet szokni, és ha rendszeres használat után már nem alkalmazzák, akkor kivörösödik a szem. Mivel a szervezet csak nappal termel könnyet, éjszakai munka vagy szórakozás esetén szemszárazság jelentkezik, és kivörösödik a szemünk. Ám ha valaki rendszeresen ébren tölti az éjszakát, akkor a szervezete a könnytermelés megindulásával alkalmazkodik ehhez.
forrás: https://www.hazipatika.com