Amikor már minden felfázásra hajlamos nő aszalt tőzegáfonyát vásárol méregdrágán, és kilószám fogyasztja, felmerül a kérdés, hogy a pszichoszomatikus hatáson túl van-e ennek bármi értelme. És minden piros áfonya egyforma?
A hazánkban védett tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) egy igen különleges társaságba, a maradványfajok közé tartozik. Ezek az élőlények egy előző földtörténeti korból maradtak ránk, a tőzegáfonya például a jégkorszakból. Közeli rokonai az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) és a vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea).
Az amerikai értelemszerűen az amerikai kontinensen őshonos, a 19. századtól termesztik is, és fontos alapanyaga a helyi gasztronómiának. A piros, keserű-savanyú bogyó a gasztronómiai felhasználás mellett magas C-vitamin- és antioxidáns-tartalmának és egy sajátos tulajdonságának köszönhetően egy igazi szupernövény. A sajátos tulajdonság pedig az, hogy ez a növény – több kísérletben bizonyítottan – teflonszerű bevonatot képezve megakadályozza, hogy a húgyhólyag falára baktériumok tapadjanak, ennek köszönheti a húgyúti fertőzéseket – lásd felfázás – megelőző hírnevét. A növény csak a megelőzésben hatékony, a kialakult betegség kezelésében már nem, mert a már feltapadt baktériumokra nincs hatással, sőt, több kísérletben azt vették észre, hogy a növény csak a nőkre van ilyen jó hatással.
A Tel-avivi Egyetemen a tőzegáfonya más szervekre gyakorolt hatását is vizsgálták, és a baktériumokra kifejtett hatása miatt a növény fogszuvasodás és gyomorfekély megelőzésében is hatékonynak bizonyult, de változatlanul elsősorban a nőnemű kísérleti alanyok körében.
A pontos és hatékony adagolásra egyelőre nincsenek megbízható adatok.
A kémiai formula egyelőre ismeretlen, a kísérletekben tőzegáfonyalevet használtak. Mivel a kutatók kezeletlenül használták a növényt, mi is ebben a formában ajánlunk hozzá recepteket, ráadásul az áfonyának most van szezonja, piacokon, zöldségeseknél elérhető frissen, és reméljük, hogy akár fagyasztható is – az a homoktövisnek sem árt. A tőzegáfonya erőteljes ízű, nagyon savanyú és kesernyés, ezért édességekben csak rengeteg édesítés mellett áll meg. Cserébe salátaöntetnek, halak mellé remek kísérő lehet.
Vöröskáposzta-saláta tőzegáfonyával
Elkészítési idő: nettó 10, bruttó 40 perc
Alapanyagok:
- 1 nagy, édes alma lereszelve
- 1/2 kis fej vöröskáposzta legyalulva
- 2 dl tőzegáfonya-vinaigrette 1 teáskanál wasabiporral kikeverve, lásd lentebb
A káposztát elkeverem az almával, meglocsolom a vinaigrette-tel, és tálalom.
Elkészítési idő: 5 perc
Alapanyagok:
- 5 dkg homoktövis
- 5 dkg tőzegáfonya
- 10 dkg banán
- 1/2 kiskanál kardamom frissen őrölve
- 1 dl író vagy mandulatej
édesítés ízlés szerint (elkél bele, elég savanyú)
Az alapanyagokat összeturmixolva fogyasztom reggelire, és örökké élek.
Tőzegáfonya-vinaigrette (halhoz, akár halcarpacciókra, cevichékbe, salátákra is)
Elkészítési idő: 15 perc
Alapanyagok:
- 20 dkg tőzegáfonya pürésítve
- 2 dl olívaolaj
- 2 dl frissen facsart almalé
- fűszernek: wasabi vagy zsályalevél
- só
- fehér bors
Az almalevet kikeverem az áfonyával, és folyamatos keverés mellett, lassan beleadagolom az olajat. Sóval, frissen őrölt borssal ízesítem.
forrás: www.origo.hu