A növényi flavonoidok szerepéről, kémiai szerkezetéről, élettani hatásáról az elmúlt 40 évben rendszeresen jelentek meg tudományos cikkek. A betegségek megelőzésében és az egészség megőrzésében betöltött szerepüket ma számos nagy esetszámú epidemiológia vizsgálat igazolja. Megfelelő bevitel esetén a szív- és érrendszeri, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata számottevően csökken. Így érdemes e csodálatos vegyületekkel egy kicsit közelebbről megismerkedni.
A flavonoidok az élelmiszerek nem tápanyagkomponensei, azaz nem jelentenek tápértéket. Növényi eredetű élelmiszerekben fordulnak elő: zöldségfélékben, gyümölcsökben, gabonafélékben, szárazhüvelyesekben, olajos magvakban, gyógy- és fűszernövényekben. A flavonoidok a növényi anyagcsere másodlagos termékei. Ismert és fontos funkciójuk a növényvilágban a növényi kártevők elleni védelem. Az élelmiszerként szolgáló növényi anyagokban természetes színezőanyagok, ízkomponensek, antioxidánsok.
Elsőként 1936-ban Szent-Györgyi és munkatársai vizsgálták a citrusfélékből származó flavonoidok élettani hatását, és azt tapasztalták, hogy csökkentik a hajszálerek törékenységét. Akkoriban ők még vitaminnak nevezték el a két megismert flavonoidot, azonban hamarosan megdőlt a vitaminelmélet és az elnevezést is elvetették.
A flavonoidok
A flavonoidokon 13 különböző vegyületcsoportot értünk. Mára mintegy 4000-féle különböző flavonoidot azonosítottak.
Flavanonok
Fő forrásai a citrusfélék és a belőlük készült gyümölcslevek. Hozzájárulnak a gyümölcs ízének kialakításához. A narancsban található heszperidin tulajdonképpen íztelen, a grapefruitban lévő naringin kissé kesernyés ízét azonban már mindannyian felismerjük. Nagyobb mennyiségben a köményben, borsban, berkenyében, galagonyában is megtalálható.
Flavonok
Részt vesznek a növényi szövet színének kialakításában, amennyiben nagy koncentrációban vannak jelen, és komplexet hoznak létre fémionokkal. A növény ízében is szerepet játszanak. Gyógy- és fűszernövényekben (kakukkfű, rozmaring), zöldségfélékben, gabonafélékben fordulnak elő leggyakrabban.
Flavonolok
A növények csaknem mindegyike létrehozza, gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények, hüvelyesek tartalmaznak számottevő mennyiséget.
Antocianidinek
A bogyós gyümölcsök (meggy, szeder, szőlő, cseresznye, szilva), a padlizsán, a cékla, a vöröskáposzta kékes-vöröses színét adja. Az antocianidinek színe nagymértékben függ a környezet pH-jától. 3,5 pH-értéknél általában vöröses színűek, a pH emelkedésével színtelenné válnak, majd lúgos tartományban kékek lesznek. A körte- és almaféléknél, valamint a csonthéjas gyümölcsöknél a héjban halmozódik fel. További forrás a retek, lilahagyma, vörösbab, rebarbara.
Flavan-3-olok, katechinek
Érett gyümölcsökben és fiatal zöldséglevelekben található bőven. Források: fekete szeder, fekete ribizli, áfonya, barack, szőlő, földieper, zöld és fekete tea.
A flavonoidok az emberi szervezetben
A flavonoidok az emésztő szervrendszerben kisebb-nagyobb szerkezetátalakuláson mennek át. Ezért a flavonoidok táplálkozás-élettani hatásai nem szükségszerűen a flavonoidoknak köszönhető, hanem az emésztési folyamatok következtében keletkező metabolitoknak is. (Metabolit: az anyagcserében részt vevő vagy annak folyamán keletkező anyag.)
Az étrendi flavonoidok más élelmiszer-komponensekkel kölcsönhatásba kerülnek, amelyek befolyásolják a hatást. Az élelmiszereredetű flavonoidok felszívódását és átalakulását alapvetően kémiai szerkezetük határozza meg (pl. a molekula mérete, oldhatósága). A flavonoidok nagy része az emésztőrendszerben átalakuláson megy át, ezután szívódik fel a vékonybélen keresztül. Adatok vannak arra, hogy a vastagbélből is történik felszívódás, de kevés ismeretünk van arról, hogy az így bejutott vegyületek mennyire hatékonyak.
A flavonoidok metabolizmusának fő helye a máj, ahol további változásokon mennek át a vegyületek, így végső soron a biológiai hatás eltérhet az eredeti vegyület hatásától. Ezért az élettani hatás az eredeti vegyület, valamint a szervezetben keletkező származékok együttes hatásaként fogható fel.
A flavonoidok viszonylag stabil vegyületek, amelyek hőre, oxigénre és enyhe pH-változásra nem érzékenyek, azonban a különféle konyhatechnológiai eljárások veszteséget okozhatnak. Irodalmi adatok szerint a veszteség mintegy 50 százalék is lehet, amely függ a feldolgozás jellegétől (hámozás, levelek eltávolítása, hőkezelés) és a vegyület szerkezetétől.
A flavonoidok étrendi bevitele
Finnországi felmérésekben az élelmiszerfogyasztási adatok alapján (1997 év) a lakosság átlagos flavonoidbevitele 55,2 mg/fő/nap. Több mint 370 növényi élelmiszerben 24-féle flavonoid mennyiségét határozták meg. Az összes bevitel 70 százaléka gyümölcsökből (citrusfélék, bogyós gyümölcsök), 25 százaléka italokból (tea, narancslé) és 5 százaléka zöldségekből származott.
Magyarországon 150-féle növényi élelmiszerben mérték meg bizonyos flavonoidok mennyiségét. Volt közte friss és aszalt gyümölcs, zöldségféle, olajos mag, szárazhüvelyes, gabonafélék, zöldség- és gyümölcslevek. A zöldségfélék közül a hagymafélék, a petrezselyemgyökér, a spenót, a zeller, a lencse voltak a leggazdagabbak flavonoidban. A gyümölcsök közül az eper és a szeder, az olajos magvak közül pedig a dió.
A flavonoidok mellékhatásai
Amíg az élelmiszer a flavonoidok egyetlen forrása, a mérgezés kockázata elhanyagolható. Klinikai tanulmányok azonban súlyos mellékhatásokról számoltak be napi több mint 1000 mg flavonoid terápiás célokra történő adagolása során.
A flavonoidok széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. A legtöbb flavonoid antioxidáns vitaminokkal (A-, C-, E-vitamin) együttesen fejti ki hatását, azok hatását erősíti.
A flavonoidok biológiai hatásait számos rendszerben tanulmányozták.
Kedvező hatásai:
- antioxidáns és/vagy szabadgyök-befogás,
- immunerősítő és gyulladáscsökkentő hatás,
- asztmaellenes és antiallergén hatás,
- antivirális, antibakteriális hatás,
- májvédő hatás,
- véredényrendszer működését, állapotát befolyásoló hatás.
Epidemiológiai megfigyelések
Először 1960-ban tanulmányozták (25 éves követéses vizsgálattal) a flavonoid vegyületeknek az emberi egészségre gyakorolt hatását. A lakosság élelmiszerfogyasztási szokásait és a szív- és érrendszeri megbetegedésekből származó halálozási adatokat elemezték, és azt találták, hogy magas flavonoidbevitel mellett a szív- és érrendszeri megbetegedésekből származó halálozás csökken.
Epidemiológiai megfigyelések hívták fel a figyelmet az úgynevezett francia paradoxonra is: egyes mediterrán térségekben a szív- és érrendszeri megbetegedésekből származó halálozások száma jóval kisebb, mint az az életmódból fakadó rizikófaktorokból és a táplálkozási szokásokból várható volna. Bizonyítást nyert, hogy ebben a magas flavonoidtartalmú étrendnek, ezen belül az étkezéshez kapcsolódó jó minőségű, kis mennyiségű, rendszeres vörösborfogyasztásnak van szerepe. A vörösbor alkotórészei, köztük a flavonoidok antioxidáns és gyökfogó tulajdonságokkal rendelkeznek, más étrendi antioxidánsok hatását felerősítik.
Ajánlás
Fogyasszon naponta több alkalommal, elsősorban nyersen, különféle zöldséget, gyümölcsöt, ezek napi mennyisége érje el a 40 dkg-ot!
Hetente 1-2 alkalommal 20-30 g olajos mag (elsősorban hazai dió) beilleszthető az étrendbe.
Miután a fűszernövények is tartalmaznak flavonoidokat, használjon az ételhez illő friss vagy szárított fűszernövényeket. Napi egy-két csésze jó minőségű zöld vagy fekete tea fogyasztása elfogadható.
Összefoglalva
A flavonoidok az élelmiszerként szolgáló növényi anyagokban természetes színezőanyagok, ízkomponensek, antioxidánsok. Széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. Fogyasztásukat messzemenőleg javasoljuk élelmiszerekben. Nagy dózisú étrendkiegészítőkkel történő hosszan tartó felvételét elkerülendőnek tartják a szakemberek.
forrás: www.diabetes.hu