Európában a D-vitamin mostanában azzal került a híradások élére, hogy rávilágítottak az elegendő bevitelt biztosító intézkedések szükségességére. Ám, miképp lehet ezt elérni? Vajon a megfelelő táplálkozás és a napsütés elegendő, vagy szükségünk van egy kis extra segítségre?
D-vitamin – több mint egy vitamin
A D-vitamin egyedülálló mikrotápanyag, amelyhez táplálkozásunk, vagy a csupasz bőrünket érő napfény hatása révén juthatunk hozzá. Nélkülözhetetlen a kalcium testen belüli hasznosulásához, segíti a kalcium felszívódását a belekből, valamint eltárolását a csontokba; továbbá szabályozza a vér kalciumszintjét. Hiánya olyan csontrendellenességeket eredményez, mint a gyerekeknél fellépő angolkór, vagy a csontritkulás a felnőttek esetében. Frissen előkerült bizonyítékok arra mutatnak, hogy a D-vitamin számos kiegészítő szerepet is betölt.
A D-vitamin fogalma valójában két vegyületet takar, a D2 és D3 vitaminokat, melyek kissé különböznek kémiai szerkezetükben. Az ergokalciferolnak nevezett D2 –t élesztőkkel állíttatják elő, és főleg élelmiszerekhez adagolják. A D3 vitamin (kolekalciferol) viszont az a forma, amely a napfénynek kitett bőrben keletkezik, illetve állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával jutunk hozzá. A D-vitamin midkét formáját felhasználják élelmiszerek dúsítására és étrendkiegészítők előállításánál, azonban bizonyított, hogy a D3 vitamin hatásosabb és sokkal stabilabb lehet, mint a
D2 vitamin. Így dúsításra is az előbbit kell választani.
D-vitamin a napozásból
A D-vitamin koleszterinből keletkezik, mikor napfény éri bőrünket. Pontosabban a napfény ultraibolya B (UV-B, 280-315 nm hullámhosszúságú) frakciója okozza a D-vitamin keletkezését annak előanyagából, a 7-dehidrokoleszterol-ból. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja, hogy a megfelelő D-vitamin termelés elérése, és a napégés elkerülése érdekében, naponta 30 percig napoztassuk arcunkat és karunkat. Az ebből a zsíroldékony vitaminból nyáron keletkező bármiféle többlet eltárolódhat a zsírszövetben a későbbi felhasználáshoz. A napsütés útján nem tudunk túl sok D-vitaminhoz jutni, mivel egy önszabályozó rendszer ilyenkor hőindukált lebontással inaktív D-vitamin analógokat termeltet.
A D-vitamin raktárak jellemzően nem tartanak ki a tél végéig, és az európai szélességi fokokon télen nem elég erős a napsütés ahhoz, hogy kielégítő mennyiségű D-vitamint termeljen. A WHO szerint azoknál az egyéneknél, akik zárt térben élnek vagy ruházattal elfedik bőrüket, különösen nagy a D-vitamin hiány kockázata; ahogyan a sötét bőrű egyéneknél is, mivel a bőr erősebb pigmentációja csökkenti a D-vitamint termelő sejteket elérő UV-B sugárzást. A napvédő készítmények gyakori és alapos használata, amit elterjedten javasolnak a bőrrák elleni védekezésül, egyúttal a D-vitamin előállítást is gátolja. Emiatt a táplálkozásból származó D-vitamin fontos szerepet tölt be.
D-vitamin az élelmiszerekből
WHO napi 5 µg (≥ 200 Nemzetközi Egység (NE = IU)) bevitelét javasolja gyerekeknek és 50 év alatti felnőtteknek (beleértve a várandós és szoptató nőket), 10 µg-ot (400 IU) az 51-65 éveseknek, és 15 µg-ot (600 IU) a 65 évesnél idősebbek számára. A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartozik a halak mája, a halmáj olaj, a zsíros/olajos halak és a tojássárgája (lásd az 1. táblázatot), és az olyan dúsított élelmiszerek, mint a vitaminnal dúsított gabonakészítmények, tej, vaj és margarin.
1. táblázat: A D vitamin főbb élelmi forrásai
| Élelmiszer | D vitamin (µg/100 g) |
| Tőkehalmáj olaj | 210.0 |
| Makréla, nyers | 8.2 |
| Lazac, nyers | 7.1 |
| Lazac, grillezett | 5.9 |
| Tojássárga | 4.9 |
D-vitaminból az Európai Élelmiszertudományi Bizottság által egy napra megállapított biztonságos felső beviteli érték 25µg csecsemőknek és gyerekeknek 10 éves korukig, és 50µg a többi korcsoport számára.
Elégtelen D-vitamin bevitel?
A legtöbb európai esetében a táplálkozással elfogyasztott D-vitamin mennyisége nem éri el az ajánlásokban megadott értékeket.2,3 Akik táplálkozásukból és a napozással nehezen érik el a megfelelő D-vitamin szintet, választhatják a D-vitaminos étrendkiegészítőket, vagy a D-vitaminnal dúsított élelmiszereket. Például, egy friss kutatás kimutatta, hogy az emberek ellátottságának gazdaságos segítsége lehet a D-vitaminnal dúsított narancslé.
A lakosság jelentős részét megcélzó, az élelmiszerek D-vitaminnal való dúsítását szorgalmazó programokat számos országban eredményesen hajtották végre (mint pl. Kanadában a tejek dúsítását). Ezt az országok népességének D-vitamin státusából mutatták ki. Az összbevitelre gyakorolt hatás miatt van szükség az élelmiszerek dúsításának, (úgy a kötelezőnek, mint az önkéntesnek) az ellenőrzésére. A kötelező D-vitaminos élelmiszerdúsítási programoknak határozott előnyei vannak az önkéntesekkel szemben, ahol a tápanyagdúsítás változatos formáival találkozhatunk, akár azonos márkán és élelmiszerkategórián (pl. reggeliző /gabona/pelyhek) belül is. Ezért, a népegészségügy –különösen az olyan veszélyeztetett csoportoknak, mint az idősebbek és a változókor utáni nők-, a megfelelő D-vitamin ellátottság érdekében, pontosan meghatározott mennyiséget tartalmazó étrendkiegészítőket javasol az alapvető ellátottságot biztosító élelmiszerek és dúsított élelmiszerek mellett.
Bármi is legyen a megközelítés, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a napi összes bevitelnek nem szabad túllépnie az Európai Élelmiszertudományi Bizottság által meghatározott 25 és 50 µg-os (1000 és 2000 IU), korcsoportnak megfelelő biztonságos felső értéket. A napon sokat tartózkodó embereknek jobban oda kell figyelniük arra, hogy a biztonságos táplálkozási határon belül maradjanak. A D-vitamin túladagolás (D hipervitaminózis) tünetei közé tartozik az anorexia, a testtömegcsökkenés, a kimerültségérzés, a zavartság, a hányás és a székrekedés.
A D-vitamin régi és új előnyei
A D-vitamin fontos a csontok egészségének fenntartásához, ám az izmok működéséhez és csont-izom rendszer kiegyensúlyozottságához is szükséges – túl kevés a törések kockázatának megnövekedéséhez vezethet. Az erősebb csontok támogatása mellett a megfelelő D-vitamin szint mintegy 20-30%-kal csökkenti az esések következtében fellépő csonttörések kockázatát, mely az idősebb korosztály jelentős problémája. Egyéb területek, melyeknél a D-vitamin jótékony hatással lehet: az idősek értelmi leépülése, szklerozis multiplex (SM), rheumatoid arthritis (RA), diabétesz, és a rák bizonyos típusai (emlő, vastagbél és prosztata).
Következtetések
Azon európaiaknak, akiknek rossz a D-vitamin ellátottságuk, a napi rendszerességű, rövid napozás, késő tavasszal, nyáron és koraősszel segít biztosítani a megfelelő mennyiséget. A rövid nyarak, a zárt térhez kötődő életstílussal és a bőrrákkal kapcsolatos aggodalmakkal együtt, azonban megmutatják az egyéni szükségleteket figyelembevevő táplálkozási intézkedések értékét. Ezek magukban foglalhatják a D-vitaminnal dúsított élelmiszereket és étrendkiegészítőket, különösen olyan csoportok számára, melyeknél nagy a kockázata a D-vitamin hiányának.
A D-vitamin szerepét, pótlásának egészségre gyakorolt hatásait világszerte óriási erőkkel kutatják, és Magyarországon 12 különböző orvosi szakma fogott össze, hogy konszenzust hozzanak létre a hazai teendőket illetően.
Érdekes, hogy miközben óriási divatja van a vitaminok tömeges fogyasztásának, ebből a vitaminból Magyarországon a téli-tavaszi hónapokban az emberek nagy része hiányt szenved.
Nagyon fontos kérdés, hogy a hiány megelőzésére mikor és mennyi D-vitamint érdemes szedni. Tizenkét orvosi szakma képviselői nemrégiben konszenzus konferencián számoltak be arról, hogy közös munkájuk során mire jutottak.
Forrás: MR1 – Kossuth Rádió, eufic.org