Nem könnyű ellenállni a finom ételek csábításának, amikor még valamennyire is éhesek vagyunk, vagy abbahagyni az evést, amikor már-már a falánkság vesz erőt rajtunk… Pedig megálljt parancsolni magunknak e téren legfőbb feltétele a vékony alak elérésének és megőrzésének. Kis ravaszkodással azért sok minden elérhető.
Egy marék mandula a kezünk ügyében
A délután jelentkező éhségérzet csillapítására egy marék mandula kitűnő uzsonna lehet. Semmi egyszerű cukor benne, ami farkaséhséget váltana ki néhány órával később. A rostok és a proteinek pedig elősegítik a jóllakottság érzésének kialakulását. Az olajos magvak (mogyoró, dió, pisztácia) általában gazdagok esszenciális zsírsavakban és fehérjében. Energiatartalmuk azonban igen magas, kalóriadúsak, ezért mértékkel kell fogyasztani belőlük, de mindenképp ajánlottak, mert egészséges „étvágyelvevők”…
Az „engedélyezett” édességek
Édességre vágyunk reggeli gyanánt? Nem tragédia – ötletet adunk hozzá. Íme két nem szokványos „édes reggeli”, melyet megengedhetünk magunknak.
- Sima palacsintatészta juharsziruppal leöntve, barna cukorral, fahéjjal enyhén meghintve (a szirup átjárja a palacsintát, finom ízű, és alacsony az egész glikémiás indexe).
- A másik az áfonya, melyet dzsem formájában, vékony pirítóskenyéren fogyaszthatunk.
Két kocka csoki az étkezés végén
Sokak számára furcsa lehet, de számos tanulmány kimutatta, hogy kis mennyiségű csokoládé fogyasztása (naponta 20 gr azaz kb. 2 kocka) az étkezés végén korlátozza az étkezések közötti vágyat az evés iránt. Amellett, ha nem tiltott a csoki, nem is olyan vonzó már a többi édesség sem…
Keményítőtartalmú ételek
A keményítőtartalmú ételek (krumpli, tészta, rizs) hosszú ideig egyenletesen tartják a vércukorszintet, megszüntetik az éhségérzetet, jó rostforrások, nem túlságosan kalóriadúsak. Hatékonyak, mert kisebb mennyiségben is jóllakatnak.
Képzeletben osszuk szét a tányérunkon lévő ételt 6 részre
Lehetőleg úgy tegyük mindezt, hogy fel tudjuk mérni: egy bizonyos résznél már elég volt-e belőle, vágyunk-e még az ízére, éhesek maradunk-e, ha nem eszünk többet, vagy a következő fogás miatt „hagyjunk-e helyet a gyomrunkban”. Ha már kevésbé kívánjuk az adott ételfogást, bizonyára jóllaktunk, de előfordulhat, hogy azért még tudnánk mást enni – vagy semmire sem vágyunk már, az elfogyasztott mennyiség elég volt. De mindenképp ez az a pont, amikor hagyjuk abba az evést. Ezt a módszert alkalmazzuk rendszeresen.
Az ételeket szervírozzuk kisebb tányérokon!
Érdekes megfigyelni, hogy segít a kisebb mennyiségű étel elfogyasztásában a vizuális hatás is. Hiszen ha egy nagy tányéron aránylag kevés ételt látunk, sokszor többet kívánunk enni belőle. És amikor tele van, hajlamosak vagyunk rá, hogy mind megegyük. Ezért e (részben) pszichológiai hatás miatt tanácsos sok kisebb tányért, edényt használni az étkezések alkalmával történő terítésnél. A kisebb, tele tányérokon elfogyasztott ételek után nagyobb eséllyel leszünk elégedettek az elfogyasztott mennyiséggel!
Szippantsunk be illóolajokat!
Annak érdekében, hogy leküzdjük az édesség utáni olthatatlan vágyunkat, nyissunk ki egy üveg fahéj, bergamott-citrom, menta vagy bazsalikom esszenciális olajat, és szippantsuk be mindaddig, amíg a vágy elmúlik. Ezek az illóolajok étvágycsökkentő hatásúak is.
Tegyük el későbbre!
Ha úgy érezzük, hogy eleget ettünk, jóllaktunk, nem „kötelező” mindent elfogyasztanunk, ami a tányérunkon van. Maradjon meg bennünk a gondolat: „a maradék jó lesz későbbre” – és ezt az elvet rendszeresen tartsuk szem előtt.
forrás: www.patikamagazin.hu