A szervezet cirkadián ritmusának (élettani napszaki ritmusának) nevezzük azokat a biológiai folyamatokat, melyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek. Ezek a folyamatok általában egy nap köré rendeződnek, és minden egyes nap újra kezdődnek. Erre utal a cirkadián kifejezés is, mely a latin circa (körül, megközelítőleg) és a diem (nap) szavakból tevődik össze.
Napszaki ismétlődést mutat például a táplálékfelvétel vagy az alvás, de hasonló mintát követ egyes hormonok termelődése, a sejtek megújulása és a testhőmérséklet normál ingadozása is. Ezek a folyamatok biztosítják a szervezet működéséhez szükséges energiát és teszik lehetővé a pihenés alatti feltöltődést. Lelki folyamataink is befolyása alatt állnak: normál esetben például a hangulatunk a nap első felében jobb, és ahogy fáradunk, estére kissé rosszabb lesz. Ugyanez jellemzi a gondolkodást, koncentrációt, energiaszintet, stressztűrő képességet stb.
Miért fontos, és mi szabályozza a cirkadián ritmust?
A fenti biológiai folyamatok közös jellemzője, hogy a ciklusok hossza és lefutása az adott élőlény veleszületett tulajdonsága. Külső tényezők hiányában a ciklusok mindig szabályosan, ugyanúgy ismétlődnek. Jól megfigyelhető ez egyes növényeken, melyek teljes sötétben tartva, fény hiányában is a napszaknak megfelelően mozgatják a leveleiket.
A cirkadián ritmust a sejtjeinkben megtalálható gének szabályozzák belülről, bizonyos külső hatások (világosság-sötétség, étkezés, munkavégzés, mozgás, társas kapcsolatok) pedig kívülről befolyásolják.
Ennek a meglehetősen bonyolult rendszernek a kialakításáért és fenntartásáért az agy alsó felületén található hipotalamusz egyik idegsejt-csoportja, a szuprakiazmatikus mag felelős. Ez az idegsejt-csoport rendezi össze (szinkronizálja) az egyes sejtjeink-szerveink belső ritmusát a külső behatások ritmusával. Többek között teszi ezt azáltal, hogy szabályozza a tobozmirigy melatonin termelését.
A melatonin sötétség hatására fokozódó felszabadulása jelzi a szervezetnek, hogy éjszaka van, és beindít egyes biológiai folyamatokat, illetve szinkronizálja azokat. Például az éjszaka aktív állatok esetében (denevér) növeli az aktivitást, nappal aktívakban pedig felkészít a pihenésre, regenerációra, növekedésre (gyerekek esetében a növekedési hormon éjszaka termelődik). A melatonin szintjén kívül a maghőmérséklet és a vér kortizolszintje is utal a cirkadián ritmus változására.
Mi történik a ritmus felborulásakor?
A legújabb kutatási adatok azt mutatják, hogy a cirkadián ritmus felborulása, eltolódása komoly következményekkel jár (depresszió és más, ma egyre gyakoribb betegségek). Történhet ez belső elállítódás következtében (genetikai prediszpozíció, családi előfordulás) “magától” is, de fontos szerepet játszik benne az életmód, a mai rohanó, stressz es világ, természetes ritmusunk “megerőszakolása”.
Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak a mindennapok okozta krónikus stresszre, vagy rossz szokásainkra: a kampányszerű munka vagy tanulás, a rendszertelen táplálkozás, a tévé mellett történő elalvás mind negatívan hathatnak.
Az arra hajlamos egyéneknél ezek a hatások felboríthatják az élettani napi ritmust, és betegségekhez vezethetnek. Persze, az erős behatások – munkahely elvesztése, gyász, válás, gyermekszületés –, amelyek alapvetően megváltoztatják életünket, szintén nagy jelentőséggel bírnak.
Bebizonyosodott, hogy a leginkább a depresszió, a krónikus alvászavar, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a magasvérnyomás, és néhány más betegség hátterében is azonosítható a felborult cirkadián ritmus.
forrás: www.webbeteg.hu